Esztergom és Vidéke, 1925

1925-04-05 / 28.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. SE0I3LEBIK MIIDEH VáSÁBHAP ÉS CSÜTÖBTÖXŐSL Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—26,, hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Eljön a virradat. A történelem egyik csodás ténye az, hogy lehetetlen és egészségtelen helyzetek nem maradhatnak fenn huzamosabban, bármilyen erővel is támogatják egyes érdekeltek, ha szemben állnak a joggal és igazsággal. Az emberiség történetének legszörnyűbb monstrumai közé .tartoznak azok a békeszerződések, amelyeket a győztes államok a világháborúk szörnyű mérkőzései után a legyőzött államokra kényszerítettek. A mezők még párologtak a vértől, a kórházak még tömve voltak sebesültekkel, mikor a győztes és legyőzött tábornokok helyét elfoglalták a diplomaták, nem ugyan azért, hogy kibéküljenek s baráti jobbot nyújtsanak az öldöklés után, hanem azért, hogy a győzők akaratát rákényszerítsék a legyőzőitekre. Nem volt más választás, mint fejét hajtani a torz követelések előtt s belehajtani a nyakakat azokba az igákba, amelyeket a győztesek jó szorosra fogtak, hogy kiöljék a legyőzöttekből még azt a kis lelket is, ami bennük maradt a háború szenvedései után. Az erőszak komor öklével szemben nem maradt számunkra más, mint a szó, amely igazságtalanságokról beszél, s habár szerényen és elfojtottan is, de rámutatott a diktált békék képtelenségeire. Azóta elteit pár esztendő s mikor a győzők kezdtek kijózanodni a mámorból s maguk is kezdték érezni az általuk teremtett helyzet minden kinos következményét, talán ők is megbánták, hogy az elragadtatás első hevében nem hallgattak jobban a józan ész tanácsaira. Magyarország egy pillanatig sem szűnt meg a trianoni béke után rászakadt súlyos években han goztatni igazát s panaszkodni arról a vérlázító igazságtalanságról, amit vele szemben a kisantant államai elkövettek. Sokak előtt a panaszok pusztába kiáltott szavaknak tűnhettek fel, mert egy ideig süket fülekre találtunk az európai nagyhatalmaknál, de úgy látszik, hogy nem frázis az igazság Örök erejéről beszélni, mert mintha virradni kezdene az utóbbi időben. Az angol alsóházban az a Lloyd George mondott beszédet a békeszerződések igazságtalanságairól, aki maga is miniszterelnök volt akkor is, amikor a győztes Franciaország különböző városaiban aláíratták a megalázottakkal a bukásra itélt békéket. Ha már Lloyd George is arra a belátásra jutott, hogy a mai helyzet nem hozhatja meg Európa nyugalmát, nem adhatja meg a békés együttélés lehetőségeit, akkor a világban tényleg nagy bajoknak kell lenni. Sajnos, mi magyarok tudjuk, hogy nagy bajok vannak, mert a békét követő hat súlyos esztendő szenvedései tanítottak és tanítanak erre bennünket nap-nap után, de úgy látszik, hogy a nemezis elérte azokat is, akiknek zászlói előtt nekünk meg kellett hajolni s maguk is szenvednek saját ördögi művük következményeitől. Lloyd Georgenak csak elitélő szavai voltak a kisantant államai számára s nyíltan szemükbe vágta, hogy amikor a magyar kérdésről van szó, hamis statisztikákkal dolgoznak, amelyekkel mindent be lehet bizonyítani, de az igazságból egy szemernyit sem lehet ellopni. Mindig hittük, reméltük, sőt bizonyosak voltunk abban, hogy a velünk történt szörnyű méltánytalanság nem maradhat fenn huzamosabban s várva-várjuk azt a napot, amely az egyre jobban megnyilatkozó előjelek^ szerint soká már nem késhetik. És ez a nap lesz a magyar feltámadás kezdetének a napja, mert az igazság valami olyan dolog, amelynek szavát sem fegyverekkel, sem erőszakkal, sem trianoni békékkel elnyomni nem lehet. A mozik hatósági ellenérzése. Megjelent a belügyminisztérium új rendelete a mozik cenzurálásáről s ellenőrzési szabályozásáról. Legfőbb ideje ennek, mert a mozik a gyönge és laza ellenőrzés mellett országszerte erkölcs- s gyermekrontó filmeket hoztak tekintélyes számban forgalomba, ami mint destrukció, ép a hangoztatott keresztény irányzatnak válik szégyenére és kompromittásására. Reméljük, hogy az új mozirendeletnek meg lesz a hatása. Csak szigorúan hajtsák végre s a gyermekifjúság tartassék rendőrségi ellenőrzés mellett vissza, még szülők kíséretében is, a nem nekik való mozielőadások látogatásától. Az iskolák is torolják meg.a mozitilalom áthágóit. Az új mozirendeletből a következő két pontot adjuk, mint amelyek a gyermekifjúság és a közerkölcs érdekében legfontosabbak: Milyen filmekét nem engedélyeznek. Az engedélyt meg kell tagadni, ha a vizsgálatra bemutatott mozgókép tárgya, cselekménye, vagy irányzata a fennálló törvénybe, vagy rendeletbe ütközik; az állambiztonságot, vagy az államnak más állammal való viszonyát veszélyezteti vagy sérti; a nemzeti állam eszméjével ellenkezik ; az állam, a véderő, vagy a hatóságok, (hatósági közegek) tekintélyét vagy a közrendet, közerkölcsiséget vagy a jóizlést sérti; a vallási érzület megsértésére alkalmas. Az engedély megtagadását röviden meg kell indokolni. A 18 éven aluli ifjúság előtti előadásra nem lehet engedélyezni az olyan mozgóképet, amelynek tárgya vagy cselekménye, avagy ezek egyes részei a serdülő fiatalság lelkületét, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsan befolyásolhatják, avagy képzeletük szertelen felcsigázására alkalmasak. Kozilátogatók korhatára. Mozgóképek nyilvános előadsára öt éven aluli gyermekek egyáltalán, még felnőtt kísérők társaságában sem bocsáthatók be. A tizennyolc életévüket be nem töltött fiatalkorúakat csak az olyan mozgóképek előadására szabad bocsátani, amelyet az Orsz. Mozgóképvizsgáló Bizottság az ifjúság előtti előadásra is alkalmasnak talált. A tizennyolc éves életkor megállapítása hozzávetőleges becslés alapján történik. A mozgóképüzem tulajdonosa, illetőleg a rendelkezéssel megbízott helyettese a 18 éven aluli ifjúság előtti előadásra alkalmatlannak talált mozgóképek előadása alkalmával a bejárat szembetűnő helyén, nemkülönben a pénztárnál is tartozik kifüggeszteni az ezt feltüntető táblát. A filmérdekeltségek épen ezek ellen a rendelkezések ellen foglaltak állást, de a minisztérium ezen a téren egyáltalában nem volt hajlandó engedményt tenni. HIB EK. 1 üzenet a leventékhez 1 Irta: Farkas István levente. Magyar leventék! Fogjátok a fegyvert, Bocskoros oláhok Erdélybe betörtek. Kárpáti hegyekből Vészkiáltás hangzik, Magyar testvéreink Síró panaszaik, A bánáti szelek Szomorúan súgnak, Magyar leventék! Tihozzátok szólnak. Veszélyben egy nemzet Harsogják a szelek, Magyar leventék 1 Gyertek, segítsetekl Az erdélyi havasok Vértől piroslanak, Bátor székely fiúk Ezrei hullanak. Ágyúk dübörgését, Fegyver ropogása t Túlharsogja a sok Siró jajjkiáltás. Magyar Leventék I Hív a jajkiáltás, Erdélyből üzentek A székely katonák. Üzenjétek nekik: Készek a leventék Vérüket áldozni Egy dicső nemzetért. Bocskoros oláhok, Csehek, rabló szerbek, A levente hadsereg Hadat üzent nektek. Szálljatok ki sikra Gyáva, horda népek, Levente lobogónk Vezet győzelemre. Készüljetek el hát Egy véres ütközetre S rátok fog sújtani A magyar levente I Virágvasárnapon tavaszi pompában virágok fakadnak, a templom-oltáron kék ibolyák között barkák illatoznak. Napsugárban fürdik az aranyszín erdő, fakadó rügyek közt újjászületésről muzsikái a szellő. Apró kis madárkák ingó-bingó ágon vígan dalolgatják szellő muzsikáját; nagy tölgyek aljában bársonyos pázsiton zümmögő méhecskék lágyan csókolgatják tarka virág szirmát. Ott a domboldalon kék ibolyaszőnyeg, rajta sereg gyermek meséket szövöget. Minekünk nagyoknak ez a lila kékség a szívnek bánatos tüzéről beszél még. Majd odább a völgyben csobogó pataknál száz koronás fűzfa szürke virágban áll; nincsen pálmaágunk, így hát róla vágunk békéről beszélő harmatos friss ágat: virágvasárnapon azzal álljuk körül Uram szent oltárod. Háborgó szivünkbe add hát szent békédet, s ne keressen szívünk ezer változatban bálvány istenséget. Virágvasárnapon barkák illatoznak ibolyás oltáron, virágvasárnapon bánatos szívemnek boldogságát várom ... Esztergom, 1925. április 3. Rd. Dr. Csernoch János bibornokhercegprimás pár napi tartózkodásra a fővárosba utazott, hol 1-én a koronázó Mátyás-templomban IV. KáLegelegánsabb úri öltönykelmék SCHEIBERNÉL. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. LapttüajdonoB és szerkesztésért feleifis; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000'.korona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.