Esztergom és Vidéke, 1925
1925-02-08 / 12.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK HŰDÉI VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét ÍHető közlemények, továbbá az előfizetési 8 hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. I.aptnlajdonos és szerkesztésért feleifis; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000|korona. Egyes szám ára ; hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Szociáldemokratapárt és az Internacionálé. Annak idején a szociáldemokratapárt ünnepélyes deklarációban igérte, hogy részt vesz Magyarország újjáépítésében. Közre fog működni az ország' gazdasági életének talpraállításában s letompítja a külföldi elemek indokolatlan, káros befolyását s itt bent egész tömegével az ország javán dolgozik. Mi eleve nem biztunk ezen ígéretekben s — sajnos — nem csalatkoztunk feltevésünkben, ígéretükkel ellenkezőleg, mindenáron megakadályozták azt a kis parlamenti munkát is, amit végezni akart a nemzetgyűlés. Nem egyszer botrányba fullasztotta a szociáldemokratapártnak a nemzetgyűlésben helyet foglaló csoportja az üléseket, gyalázkodtak s innen belülről rontotta kifelé az ország tekintélyét. Most volt alkalma látni mindén becsületes magyar embernek, hogy kik irányítják, befolyásolják a szociáldemokratapártot. Külföldi szocialistákat és a jogos büntetés elől külföldre szökött emigránsokat küldött az Internacionálé Bécsbe birákul, hogy ítéletet hozzanak a nemzetközi szociáldomokratapárt magyarországi csoportja vezetőségének parlamenti működése felett. A II. Internacionálé ugyanis elégedetlen a magyar csoport lanyha működésével, radikálisabb, intenzivebb akciót kivan tőlük és felette kárhozatosnak tartja, hogy a párt vezetősége paktumot kötött Bethlennel. Paktumot, melyet be nem tartott szocialista-kommunista erkölcsi felfogás szerint. Az Internacionalenak ez sem volt elég, birákul küldte Schaw Tamás angol szocialistát és de Croquére belga szocialista vezért és megbízta a magyar párt képviseletével Kautsky Károly német szocialista vezért mig a magyar ellenzéket dr. Bauer Ottó képviselte. A tanácskozás fűtőiül ott találjuk Garami, Buchinger, Garbai, Böhm és Kunfi szomorú emlékű emigránsokat, akik mint vádlók szerepeltek s jelenleg Magyarország gyalázásából élnek. Mint vádlottak szerepeltek: Peidl, Peyer, Farkas István és Propper Sándor nemzetgyűlési képviselők. Akár mennyire is van szervezve a nemzetközi szocialdemokratapárt, de lealázó, megszégyenítő, hogy magyar nemzetgyűlési képviselők még jelennek egy idegen emberekből külföldön összeállított bíróság előtt, ahol az országból megszökött emberek vádolják őket. Hogy a nemzetkÖ2Í alapon szervezett urak hogyan békültek össze, mit nyújtottak egymásnak garanciául, ahhoz semmi közünk, de ahhoz már igenis van közünk, amikor a magyar munkásságot vádolják. A magyar vádlottak a paktumkötés mentségére azt hozták fel, hogy a paktum az ellenforradalom legnagyobb dühöngésekor köttetett, „azután a borzasztó vereség után, amit a forradalomban a magyar munkásság szenvedett, a pártvezetőség semmi más kivezető utat nem talált u , hangzott a vádlottak ajkáról. Hát kérjük alázattal ez nem áll, mert a magyar munkásság semmilyen vereséget nem szenvedett, mert hisz bekerült az alkotmány sáncaiba. Vereséget szenvedett a kommunizmus és az azt képviselő csőcselék s azok, akik ezen romboló, gyilkoló eszmének propagálói voltak, de megszöktek, nem mertek a magyar bíróság szemébe nézni. Itt hagyták félrevezetett embereiket s véreskezű hóhéraikat. A magyar munkásság távol állott a véres népboldogítástól. A magyar munkásságnak azt a csekély részét, melyet tolvajok és gyilkosok terrorjával belekényszerítettek a tébolyba, nem lehet a magyar munkásság egyetemének nevezni. Mi tehát egész jogosan kell, hogy víszszautasítsuk a magyar munkásság ilyen megvádolását és semmi esetre sem engedjük meg, hogy a vádlott urak nagyzási hóbortjukban magukat a magyar munkásság vezéreiül, képviselőiül feltolják. Nem a magyar munkásságnak a képviselői, hanem képviselői a világforradalom, ennek végcélja a kommunizmus és az emigránsoknak. Ez intő példa lehet az ellenzék egy részének is, amely szövetkezett a szocialistákkal, de intő példa a kormányra nézve is, amely szerződéses viszonyba akar lépni a kommunista Oroszországgal, mert a bécsi tanácskozásokból láthatja, hogy az Internacionaleval szoros kapcsolatot tartó Oroszország kiket küldene majdan Budapestre, az orosz követségre. m 1 111 ••'•iiP"HF mi ÍJ Hogyanjutott koldusbotra a magyar középosztály? Irta: Sávoly Lajos. V. A magyar középosztályra igen fontos szerep vár: a mentőszerep, Meg kell mentenie a magyar gazdasági életet, — meg kell mentenie a mai közigazgatás radikális átalakítása mellett az állami hatalmat, függetlenítenie kell azt minden más hatalomtól. Bankjaink szelleme tisztítandó meg legelső sorban! A bankoknak valamikor ugyanazt a szerepet tulajdonították a társadalmi, illetőleg a gazdasági életben, amelyet a szív tölt be az emberi szervezetben. Míg a szív a vért tartja, állandó egyenletes mozgásban ellátja vele az összes szerveket, a bank a pénz és hitelforgalom lebonyolításával valóban megfelelt nagyszerű nemzetgazdasági hivatottságának: — támogatta a produktív munkára irányuló gazdasági vállalkozást hatékonyabbá tette a termelést, egyenletesebbé a fogyasztást, tökéletesebbé a forgalmat, mert állandóan ellátta megfelelő anyagi erővel az arra rászoruló szerveit a társadalomnak. A bankok voltak a gazdasági élet erősségei /Ezen erősségek egyike-másika valóságos rablóvárává lett a társadalomnak! Az új közgazdaság csak a tisztultabb erkölcs jegyében indulhat meg. Az erkölcsnek pedig alapja a munka. Erkölcstelen üzelmekben munkanélküli meggazdagodott existenciák halomra buktak a bankbukások idején, — fényes bizonyítékául annak, hogy az erkölcsi törvény, mely a természet törvénye is, a gazdasági életben is érvényben van! Erre még igen sok példát fogunk látni!.. . A középosztály szerepe és a gazdasági élet. A magyar középosztály az intellektuális élet standardjának szédületes emelkedésével hirtelen nőtt fel. 1870ben 88.000, 1910-ben már 144.000 ember volt a szűkebb értelemben vett értelmiségi pályán.*) Ez utóbbi számhoz hozzáadva a az őstermelési intelligenciát (12.000), az ipari és kereskedelmi pályákét (64.000) s egyéb értelmiséget, megkapjuk az egész ország intelligenciáját, mely nem kevesebb mint 229.000 kereső egyén, az eltartottakkal együtt pedig 590.000.**) A tulajdonképeni középosztály gyökerei az állam gépezetébe nyúlnak. Bankjaink és nagyvállalataink túlnyomóan zsidók, intellektuális exponensei szintén azok, őket tehát a középosztály tagjainak számából le kell számítanunk. A mai középosztályunk folytatása a régi nemességnek, átalakulva a mai körülményekhez. A nemességünk az elmúlt században a jövő gondja nélkül élvezi a hagyomány-nyújtotta társadalmi befolyását és vezető szerepét a politikában, parlamentben, központi és megyei hivatalokban s teljesen elzárkózott életet él. A gentry elnevezés a 80-as években merült fel, mikor a régi köznemesség a „bene possessionati" nagymultú érdemdús *) Az 1910. évi népszámlálás adatai a Magyar Statisztikai közlemények 27-ik kötetében. **) Szekfű Gyula- Három nemzedék. osztálya vagyoni alapjait elvesztette. Jól tudjuk, hogy az angol gentry a régi köznemességnél szélesebb osztály, mely az ipar és kereskedelem, tudomány és hadsereg nem nemes kiünőségeit is magába foglalja. A magyar gentry teljesen elzárkózik, mely körülmény nagyban késlelteti a középosztály kifejlődését. Az angol középosztály hosszú politikai és gazdasági küzdelem után ekkor már rég elérte célját.*) 1846-tól a szabad kereskedelem elveit viszi az angol vámpolitikába. Ezáltal megszabadította a termeléshez szükséges nyersanyagokat a vámtételektől, megfosztotta a földbirtokos osztályt jövedelmének egy részétől és az élelmiszerek olcsóbbá tétele által a munkások könnyebb megélhetését tette lehetségessé. A francia középosztály szintén nagy szolgálatot tesz a társadalomnak közgazdasági és politikai működésével és virágzó jólétnek Örvend. A magyar középosztály közhivatalainkat szállotta meg, míg a kereskedői és bankpályákra a zsidók vetették magukat, hol könnyen és hallatlan gyorsan terjeszkedhettek. Érdekeik a középosztályéval — már faji érdekeiknél fogva is — merőben ellentétben állanak. A gazdasági élet fejlődésével a zsidó bankok direktorai egymásután építtetik a palotákat, vásárolják a birtokokat, a középosztály tagjai pedig mint szolgabírák, vagy mint vármegyei aljegyzők csendben közigazgatnak, természetesen minden „eredmény" nélkül. Amilyen mértékben nő a pénzkörök hatalma, ugyan oly mértékben kezd csupán fogalommá válni az állami szuverenitás. így van ez Angliában, az Egyesült Államokban is, kisebb nagyobb mértékben mindenütt. Aggályos ugyan ez a tünet, de sehol sem olyan veszélyes, mint nálunk. Más államok középosztályait, a hazafias gondolkodású, képzett, intelligens elemét ugyanis, nem úgyszólván kizárólag a közhivatalokban találjuk, mint nálunk Magyarországon, hanem a gazdasági élet munkahelyein. Másutt ők vezetnek a bankokban, iparvállalatokban, ők szervezik, vezetik a termelést, irányítják a forgalmat; szóval a közgazdasági funkciók vezér szálai az ő kezeikben vannak, nem olyan veszélyes tehát a nemzeti létre az a tünet, ha egyikmásik ilyen szál az állami funkciók valamelyik szálával összetalálkozik. Az állami funkciókat jól fizetett állami hivatalnokok látják el, ugyanannak a középosztálynak a tagjai, amely a gazdasági életben is vezet. A mi középosztályunk tagjai azonban — mint az állami élet funkcio*) Dr. Wolfner Pál : Osztályharcok a XIX. században. Tamburazenekar Sí—.2 hangversenyez! a KÖZPONTI KÁVÉHÁZBA ° *
