Esztergom és Vidéke, 1925

1925-11-22 / 93.szám

bet ütött: a szegyen, megalázás sebét. Megrendezték az évek óta segélyekkel támogatott fizetését. Az osztrák tisztviselők, akiknek helyzete jobb, mint magyar kollégáiké és már a békeidőben is jobb volt, kívánságaik nem teljesítése esetére a sztrájkhoz nyúltak. Erről nálunk még eddig szó sem volt. Arrríg az osztrák tisztviselők tekintélyes része bent van a szociáldemokrata pártban és a szakszervezetek védelme alatt áll, addig a magyar tisztviselői kar mentes ettől az országot tönkretevő rákfenétől. Pedig ugyancsak csalogatják oda és semmiféle törvényes mód nem volna reá, hogy megakadályozzák, hisz a nemzetgyűlésnek is vannak szociáldemokrata tagjai. Tiltakozik ez ellen az esetleges törvénynél is jobban a magyar középosztály hazafias, nemzetiesen gondolkodó, előrelátó lelke. És éppen ez az osztály van most megcsúfolva. Miért nevezték ezt általánosságban fizetésrendezésnek el ? Nem okossabb lett volna az I., II., III. és IV. rangosztályban sorozottak fizetésrendezésének elnevezni; és a többire nézve vállveregetésnek. Addig, amíg az I., II., III. és IV. rangosztályban 10,000.000,6,400.000, 4,820.000 és 3,350.000 K emelkedést mutat a fizntésrendezés, tehát épen azokban a rangosztályokban, ahol a havi 20,000.000, 13,600.000, 9,180.000 és 7,650.000 koronás havi fizetésekkel a tisztességes megélhetés biztosítva volt; óriási a fizetésemelés. Azt lehet mondani, hogy fizetésemelés címén nagyobb összeghez jutnak eme rangosztályok, mint amennyi fizetés más rangosztályokban nincs is. Semmi esetre sem vallj szociális megoldásra. Nem méltányos! ezen számítás, amikor az alsóbb! rangosztályokban, ahol az eddigi fize-f tések 3,400.000, 2,500 000,2.040.000J 1,615.000 és 1,394.000 koronát tettek\ ki, amiből megélni nem lehetett; az emelkedés 700000, 510.000, 445.000 és 356000 koronát mutat, ami megfelel 1 méter szövetnek, vagy 1 pár cipőnek. De még ez sem oly sérelmes mint az, hogy, amig például az művet külfölddel. Azután, hogy tragikuma teljes legyen, a végzet revolvert ad kezébe: 1860. húsvét vasárnapján önkezével vetett véget életének. Akaratának gerince a gazdaságilag erős, fajilag egységes Magyarország megvalósult e vajon? Nézzünk szét. Az azután következő évtizedek politika Don Quijottei harcai, az idegenek terjeszkedése, s főleg a gazdasági élet frontját minden pontjában megszálló zsidóság erősödése látható csak.logikátlan következéskép. Mindez csak azért, mert Széchenyit sohase értettük meg. Milyen optimizmus, amit a „Világ" végszavában leszögez: „Magyarország nem volt, hanem lesz." Mivé lettünk és mivé leszünk? Széchenyi szelleme itt leng közöttünk és kisért. Kisért a múltért és kisért a jövőért. Széchenyi programm ja: a társadalmi osztályok anyagi jóléte és magas erkölcsi színvonala a nemzetiség legteljesebb megvalósításával még messze késik a ködös távolban. A Szó országa vagyunk, ahol a Tett nehezen születik meg. Vajon Széchenyi felidézett szelleme a jelenben is csak szép szavak és szónoklatok seregét idézi csak fel, s Tettre nem ihlet bennünket ? Késő bár, de nem elkésett programmjának megvalósítása. Vagy maradunk „bárgyú birka sereg* mely tompa aggyal hagyja hajtani magát a vágóhídra, a teljes nemzeti és gazdasági megsemmisülésbe? Gidéfalvi Tibor. ötödik fizetési rangosztály II. fokozatából az első fokozatba való átlépés kerek 1 millió fizetésemelkedést mutat, akkor pl. a VII. rangosztályban a második és első fokozat között már csak 400.000 korona a különbözet. A méltatlanság még szembeötlőbb, ha tudjuk azt, hogy a fizetéskülönbözet 6 hónapra visszamenőleg egy összegben fizetendő ki. Igy a magasabb fizetési osztálynak, ahol rendszerint kevesebb volt eddig is a gond, 60,000.000, 38,400.000, 28,920.000 és 20,100.000 K-t vesznek fel, ami számottevő összeg, addig az alsó négy fizetési rangosztályban ezen összegek 4.200 000, 3,300000, 2,510.000 és 2,106.000 K-t tesznek ki, ha ugyan nem kerülnek a B csoportba. Épen azon rangosztálybelieken alig van segítve, akik legjobban küzdenek az anyagiakkal. Van ezenkívül még más, elkeserítőbb sérelme is a tiszt viselőségnek. Legtöbbjét ledegradálták, alacsonyabb fizetési osztályba sorozták, mint ed.dig volt. 1 Nagyon méltánytalanul bánt el a fizetésrendezés a középiskolai tanárok és a népiskolai tanítókkal. Ezen utóbbiak nincsenek rangosztályba sorozva, hanem Isten a megmondhatója, milyen számítás alapján, szolgálati évek szerint vannak beosztva. Ezen beosztás valóságos szégyentáblázata a magyar tanítóságnak. Mert hogy valaki 3 évi működés után csak 100 000 koronával lépjen elő, ha többet nem érdemel,, úgy csapják el, vagy adjanak neki nyomorúságos fizetése mellett legalább tisztességes előlépést. Igy bánnak a magyar tisztviselők zömével akkor, amikor a nemzetgyűlési képviselők felelőtlen munkájukért havi 8 milliót vesznek fel. Vájjon hogyan képzelik ott fent az életet ? Azt hiszik, hogy ily bánásmód mellett nagy lelkesedéssel fognak az emberek dolgozni ? Vagy úgy gondolják, hogy a tanár és tanítók a iskolán kívül is fognak dolgozni? Az sem nagyon valószínű, hogy ragaszkodni fognak valami rettenetesen ahhoz a rendszerhez, amely megélhetésüket nem biztosítja, amely visszavetette őket. Teljesen tudatában «van mindenki az ország gyenge teherbíró képességével. Panasz nélkül tűrné sorsát a megcsonkított országával, ha nem látná azt, hogy nem mértek kétféle mértékkel és nem nem hallotta volna mindég, hogy a kisfizetésüeken akar nak segíteni. Most éppen ott látják a segítséget, ahol legkevésbé volt rá szükség és sajnosán tapasztalják a mellőzést, visszaszorítást azok, akik legjobban lettek volna ráutalva. Nem tudjuk elhinni, hogy a takarékosság diktálta volna ezen méltánytalanságot, mert takarékoskodást nem a gyufán szokás kezdeni. Aki ezen kezdi, sötétben marad, a sötétség pedig sokmindenfélének szokott szülőanyja lenni. A szegénység, az önhi báján kívüli szegénység veszedelmes kerítő. Isten óvja országunkat, hogy a kerítők hálójába kerüljön középosztályunk, nemzetünk eme értékes osztálya. A nyugdíjasokat már fog ják a kerítők. m —s* milyen lesz az új magyar pénz? A koronaérték helyébe új érték lép. Az új érték aranyérték. Számolási egysége a pengő. A pengő 100 fillérre oszlik. Az értékpénzt alkotó aranyérmék kilencszázadrész aranyat és százezredrész rezet tartalmazó ötvözetből veretnek. Egy kilogram ötvözet aranyra 3420 pengő, egy kilogram finom aranyra 3800 pengő esik. Aranyértékpénzül 20 pengős, 10 pengős érmék veretnek. Egy kilogram ötvözetaranyból 171 darab 20 pengős vagy 342 darab 10 pengős, tehát egy kilogram finomaranyból 190 darab 20 pengős vagy 380 darab 10 pengős aranyérme veretik. A 20 pengős nyers-súlya 5.847944 gram, finom-súlya 5.263156 gram ; a 10 pengős nyerssúlya 2 923075 gram, finom-súlya 2.631578 gram. Ezeknek az aranyérmeknek a képlapján Magyarországnak címert tartó angyalokkal és „Magyar Királyság" körirattal ellátott címere és a veretes évszáma, hátlapján pedig virágékítéssel körülvett. Húsz pengő, illetve Tizpengő értékjelzés lesz. A húszpengős aranyérme átmérője 20 mm., a tízpengősé 18 mm. lesz. A húszpengős forgalmi súlya 5.82 gr., a tízpengős forgalmi súlya 2.91 gr. A pengőérték aranyérméin felül egyelőre a következő pengőérték szó ló érméket kell verni: ezüstből egyengőst, nem-nemesfémből 50, 20, 10, 2 és 1 fillérest. Ezüstből és nememesfémből érméket csak az állam zámlájára vernek. Ezüstérmét mindössze 50 millió engő névértékben lehet veretni. Az lezüstérméket 640 ezredrész ezüstöt és 360-ezredrész rezet tartalmazó ötvözetből verik. Az egypengős ezüstpénz súlya 5 gr., átmérője 23 mm. Az ezüstérmék felső lapján Magyarországnak „Magyar Királyság" körirattal ellátott címere és a veretes évszáma, hátlapján virágdíszítéssel ellátott értékjelzés lesz. Nem-nemesfémekből mindössze 30 Imillió pengő névértékűt lehet veretni. Az 50, 20. és 10 filléres érmékét 25 rész nikkelt és 75 rész rezet tartalmazó ötvözetből verik. Az egypengős, valamint az 50, 20, 10, 2 és 1 filléres érméket minden íllami és egyéb közpénztár fizetéslép vagy átváltásra elfogadni köteles. Vlég pedig az egypengősöket korlátlanul, az 50 filléreseket 20 pengőig, 11 20 és 10 filléreseket 10 pengőig, í és 1 filléresekét pedig 2 pengő összegen felül fizetésül elfogadni. Az egypengős, az 50, 20, 10, 2 és 1 liléres érmék kibocsátása kizáróan a Magyar Nemzeti Bank útján történik. A koronaérték aranyérték érméi és pedig az 5, 2 és 1 koronás ezüstérmék a 20, 10, 2 és I koronás érmék, úgyszintén az ausztriai érték ezüst egyforintosai 1927. január elsejével törvényes fizetési eszköz jellegüket elveszítik. A koronában való kötelező számítás helyébe az 1927. évi január elsejétől a pengő értékben való kötelező számítás lép. A A koronának pengőre való átszámításánál 12.500 koronát egy pengőnek kell számítani. Ha ilyen átszámítás törtet eredményez, a félfilléresnél, vagy ennél nagyobb tört egész fillérnek, a fé'fi léméi kisebb tört pedig nem számíttatik. Az 1927. évi január első napjától kezdve minden állami, törvónyhatósági és községi bevételt és kiadást pengőértékben kell megállapítani. Ügy szintén minden állami, törvényhatósági és községi pénztár és hivatal számadását ebben az értékben kell vezetni. A vámok megszabására fennálló szabályokat ez a rendelkezés nem érinti. 1927. január első napjától kezdve a külön közhatóségi felügyelet alatt álló közcélokat szolgáló testületek, alapítványok, alapok vagyontömege, egyesületek és intézetek, továbbá kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezett kereskedők, ideértve a kereskedelmi társaságokat is, kötelesek könyveiket és minden üzleti feljegyzéseiket pengőórtékben vezetni, de 1927. január első napja előtt is vezethetik pengőértékben. Ha 1927. január első napján, vagy ezen nap után keletkezett jogügyletben valamely pénzösszeg a pénzérték megjelölése nélkül van meghatározva, azt pengőértékben meghatározottnak kell tekinteni. Korábban teljesíthető minden fizetéskötelezettséget 1927. január első napjától pengő értékben lehet teljesíteni. Az olyan pénztartozást, amely az 1923. évi február 10 napja után keletkezett, és amelyet valamely belföldi aranyérmékben valósággal kell teljesíteni, az adós választás szerint a pengő-érték aranyérméiben is teljesítheti. Az ilyen teljesítésnél egy aranyforint 2.7580 pengőnek és egy aranykorona 1.1585 pengőnek számit. A „Szabad Egyetem" e heti TANRENDIÉ: Hétfő, november 23. D. u. 5—6: barátosi Balogh Benedek, fővárosi polg isk. Igazgató, Ázsiautazó : A mennyei birodalom (Kina). Harmadik óra : A kínai nép művészete, irodalma. Kína jövője. (Hely : főgimnázium fizikai terem.) D. u. 6—7 : Dr. Szabó Vendel theolog. tanár : A középkor méltatása. Harmadik óra: A tudomány és művészet pártolása. A kolostorok működésének kiha'ása a kultúra terén. (Hely : főgimnázium fizikai terem.) Szerda, november 25. (Felsőbb intézkedés folytán a keddi órák helyett) D. u. 5—6: dr. Csonkás Mihály, főreáiisk. tanár; Franciaország nagy irói a forradalom után. Harmadik óra ; Lamartine. (Hely: főreáliskola II em. III. oszt. tanterem.) E u. 6—7 : dr. larCZell Árpád, főreáliskolai tanár: Az európai irodalom főbb korszakai. Harmadik óra: A renaissance. A klasszicizmus. (Hely: főreáliskola III. osztályú tanterem.) —-mm—m Ingatlanforgalmunk. Viszolai Mihály s neje Kohl Annától 26 millió K-ért Honvéd-u. ház. — Erős János s neje Erős Antaltól 2. 500,000 K ért Rétekdüiőbeli föld. — Szokob Márton s neje Gonda Mihály s nejétől 15 mii ió K ért Alsósziget szántó. — Pap Máté s neje Gál Ferenctől 15 miliió K-ért Kenderesi pince. — Valent Ferenc s neje Stróbl Mihálynétól 5 millió Kert Előhegyi pince. — Schalkház Irma Klomann Nándor s nejétől 11 millió K-ért Alsószigeti föld. — Findt Antal sneje Unger Hugónétól 35 millió K ért Duna-dülői föld, szőlő. — Müller Lajos Takács Gézánétól 10 millió K-órt Aranyhegyi szántó. '•— Láng Mária Lang Juliannától 5 millió K-ért Kálvária utcai ház. — Szolár János Matus Máriatói 15 miliő Kért Alsószigeti szántó. — Erős Jánosné Mészáros Istvánné s t.-tól 5 millió K-ért Bocskoros kúti szőlő — Patkó János s neje Patkó Anna s t.-tól 27 millió K-ért Honvéd-u. ház. — Érős János s neje Schneidelberger Lajosnétól 2.500,000 K-ért közöserdőből rész. — Uhrik József s nejétől Vojacsek Alajos s nejétől 8 millió K-ért Őrhegyalji föld. — özv. Tót Mártonné Gonda Mihály s nejétől 65 millió K-ért szent János u. ház.— Chtlik Ferenc és neje Erős Juli és Rózától 10 millió K-ért Bsltelki kert. — Német István s neje Tóth Józsefnétől 25 millió K-ért Laposi III. föld. — Siessen feladni üzleti hirdetését az Esztergomi Szent István Naptárba.