Esztergom és Vidéke, 1925

1925-02-01 / 10.szám

Hősök emléke. A világháború borzalmas vihara elcsendesült; a megrabolt és meg­csonkított országok látszólagos nyu­galomban vannak; a meggyötört emberek tovább törik magukat az élet rögös útjain a megélhetésért. A mának szenvedései, a folytonos küz­delem, a meg-megújuló megpróbál­tatások, az örökös záklatottság el­vonják figyelmüket azok emlékéről, kik a legtöbbet, a legdrágábbat az életüket áldozták a hazáért. Pedig a napjainkban domináló anyagias világfelfogásban, az egy­mást maró tülekedésben az erkölcs­telen úton meggazdagodott jótékony­kodók pöfeszkedósékor jó volna egy­egy emlékeztető, amely figyelmez­tetné, emlékeztetné, hogy ne bátsuk, szeressük egymást, segítsünk kérdés nélkül s gondoljunk azokra, kik egy­mást megértve és szeretve, az anya gias világfelfogás fölé emelkedve, szerényen hozták meg a legnagyobb áldozatot a hazáért s annak boldogu­lásáért. Igen, a könnyen hevülő de gyor­san lehiggadó és feledő magyarnak emlékeztetők kellenek, melyek min­den ténykedésben intsék, feddjék, dorgálják, amelyek a legnagyobb tartozásra figyelmeztessék, mert ele­sett hőseink nem Csonka-Magyaror­szágot hagytak ránk örökségül, ha­nem Isten kalapján bokrétát. Igen, emlék kell azok számára, kiknek a haza volt minden előtt, kiknek példá­jából erőt és kitartást merítünk a jövő küzdelméhez, kiknek hősiessége pírba vonja arcunkat gyatraságunk miatt. Igen az internacionális esz­mékkel túlfűtött magyar agynak em­lék kell, mely tudatára ébresszen annak, hogy haza csak egy van s hogy az aránk, a testvérünk, jóbará­tunknak a Kárpátokban fekvő jelte­len sírját árulók bocskorai tapodják. Igen, emlék kell, amely ösztönöz, buzdít, amely új tettekre sarkal s amely megmenti áldozatos hőseink emlékét a feledéstől! Az esztergomi ipartestület elöljáró­sága ezen gondolatoktól vezéreltetve határozta el, hogy a világháborúban szemben. Mi 14 pontot szereztünk, még pedig Schmiedt 5, Rudolf 4, Weisz 3, Csincsura és Katona 1 — 1 pontot szerzett. Érmet 10 elsőt, 3 másodikat, 3 harmadikat hoz­tunk haza. Augusztus 15., 17., 20. és 24-én versenyen voltunk. A dátumok egymáshoz való közelségéből túra­útra gondolhatna az ember. De nem az volt, nem volt pedig azért, mert minden verseny után hazatérés következett, ami még fáradságosabbá tette ezeket a napokat. 15-én Esztergomban volt a hosszú távúszó dunai verseny, a 3 km.­es folyamúszás, melynek győztese Mé­száros Ferenc régi kipróbált hosszú­távúszónk lett. 17-én Győrben voltunk, honnan 2 elsőt Weisz és Szeidl révén, 1 harmadik helyezést Csincsura révén tudtak elérni. A következő verseny 1924. aug. 20-án volt Tata-Tóvároson. Ez az aug. 20-ki neveretes dátum úszó szakosztályunk történetében: ekkor állt starthoz az első hölgyúszónk Vermes Editke és megállta a helyét — bármilyen furcsán hangzik — férfiasan. 100 m.-es kezdők verse­nyébén indult és nyert 1 p. 48 mp.-es jó idővel. A másik fontos eseménye e ver­senynapnak az volt, hogy az első 400 m.-es gyorsúszónk : Csincsura a II. helyet tudta nehéz küzdelem árán hősi halált halt tagjai emlékét a tanácsteremben elhelyezendő már­ványtáblán örökíti meg. A leleple­zési ünnepély március 15-én délelőtt, a belvárosi plébánia ünnepélyes isten­tisztelete után lesz megtartva. Esztergom város iparossága haza­fias lelkesedéséről tesz tanúságot akkor, mikor szűkebb otthonában is emléket állít azon volt tagjainak, kik a hazáért vérzettek el! - Ali. ] EGYRŐL-MÁSRÓL { i háziúr és a laké közötti antagonizmus még ott kez­dődött, mikor a barlanglakó ősem­ber, a troglodyta, kőbaltávsl űzte ki odújából a barlangi medvét, hogy lakását birtokába vehesse, de hogy hol fog végződni, azt bizonyára a népjóléti miniszter is szeretné tudni. Mert hogy a kettő közötti viszony nagyon el van már mérgesedve, azt rajtunk kívül a lakáshivatalok veze­tői, meg a bíróságok is nagyon köz­vetlen tapasztalatókból tudják. Az ember kénytelen azt hinni, hogy a háborúban nagyon megszaporodtunk, azért nem férünk el sem nálunk, sem a többi államokbán. Mert még a győz­tes államokban is dühöng a lakásín­ség. A háziurak és a lakók közötti egyenetlenkedéseknek azonban nem kizárólag a lakáshiány az oka, hanem javarészt az a kényszerhelyzet, hogy a háztulajdonos kénytelen megtűrni házában mindenféle lakót s hogy a lakók legtöbbje — tisztelet a kivéte­leknek ! — a háziúrnak ezzel a kény szerhelyzetével visszaél. Hogy a szem­telenkedő, udvariatlan és neveletlen lakót a háziúr nem becézgeti meleg rajongással, az könnyen érthető. Bi­zonyos azonban, hogy a lakók leg­többje, kikben belátás és méltányos­ság van, ma is békés egyetértésben él háziurával. Vannak azonban sze­szélyes háziurak is, akik megérdem­lik, ha nekik lakóik rossz órákat szereznek. Több belátással, több fe­lebaráti érzéssel s mindenekfölött biztosítani egyletének Duna kerületi akkord idővel. Első helyezést ért el még a gyorsstafótánk, továbbá Mu­zsik a gyermekúszásban és Lővinger az ifjúsági 200 m-en, míg vegyes­stafétánk és Schmiedt a műugrásban csak a II. helyre tudott kerülni. Fáradtak voltunk valamennyien és ép ezért 24-én Bajára nagyon is csökkentett létszámmal küldöttük le úszóinkat. Mindössze 4-en mentek le és hoztak haza 2 első, 3 második és 3 harmadik helyezést. Még egy dátum és evvel lezárult a mult úszószezon és ez aug. 31-ke. Ez volt a tulajdonképeni zárkő ne­künk 1924. évben, mert Vermes Editkének, mint a magyar válogatott legjobb 50 m.-es mellúszójának bécsi szereplése inkább egy megaranyo­zott csillogó babérlevél a zárkövön, mint az utóbbi. Ez a nap volt úszó­gárdánknak búcsúzása a mult évi nyilvános szereplésektől. Ez a bú­csúzás méltó volt a beköszöntőhöz, mért az is ép oly kellemes meglépé­seket hozott, mint ez. Az 5 bajnok­ságot, ez 8 Meseu rekordot állított be a nyilvántartásba. Csincsura 2­szeres rekordja, amelyik közül a 100 m.-est Weisz rögtön 1 mp.-el jobban úszva ki, meg is döntött, Hantos 60 m, es ifjúsági mell re­kordja, Schmiedt 100 m.-es mell, Muzsik 40 m.-es gyermek rekordja, a 3x100 m -es sprintstafétában (Weisz, Schmiedt, Csincsura) elért rokord és több házbérrel hamarabb állna be a kívánatos kiegyenlítődés. Több volna a házasságkötés, ezáltal javulna a születési statisztika, meg a halálo­zási is, mert kevesebb háziurat ütne meg mérgében a guta . . . Ezeket a gondolatokat a mai házbérnegye­des napon részben a háziurak fi­gyelmébe ajánlom, részben pedig a rossz lakókat emlékeztetem arra a tréfás figyelmeztetésre, hogy: a szives marasztalást ne tessék komo lyan venni .... Legalább is ne hosszú időre . . . A Hajótörések ideje most van részben a tengeren, részben a szárazon. Tengeren a vi­harok okozzák, a szárazföldön pedig az iskolai félévi bizonyítványok. Sok hiú ábránd és korai remény foszlik szét ilyenkor részben az algebra, részben a kémia éles szirtjein s te­mérdek anyai könny s apai pofon iparkodik kiegyelifeni a sors szám­láján a téves differenciákat . . . . Nagy hiba, igen nagy hiba az a té­ves elgondolás és megrögzött felfo­gás, hogy ma mindenki az értelmi­ségi pályára iparkodik lépni, azzal a kába hittel, hogy akkor, ha zakóka­bátban s nem munkászubbonyban végzi a dolgát, boldogabb lesz az élete emezénél. Mi szürke újságírók, kik szélesebb perspektívából látjuk áz élet epizódjait s kiknek több al­kalma volt már belenézni az élet rejtelmeibe, őszintén mondhatjuk„hogy egy-egy, idejében, jókor jött szekunda a legtöbbször szerencsés fordulatot jelent a fiatalság életében. Hát ha nem megy sehogyan az algebra, megy talán a kefekötés, vagy a ke­nyérsütés. Éhes tisztviselőt már so­kat láttunk, de éhenhalt péket még soha. Pedig a pékmesterséghez elég volt a múltban az algebrából annyi, hogy ha egy zsemlye ára két kraj­cár, akkor hat zsemlyéje tiz krajcár. Pedig ezt a számtani igazságot még a bukott diák sem hiszi el . . . Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország menyország. akinek az időeredményét elsősorban és legelőször kellett volna említe­nem : Vermes Editke 60 m.-es hölgy­rekordja leptek meg bennünket és tették sportérték szempontjából is emlékezetessé azt a versenyt. E ver­senyben, amely ritka nagy látogatott­ságnak örvendett, hisz 60 idegen úszó jött Esztergomba, 13 első, 4 második és 5 harmadik díjat tudtunk városunknak megtartani. Most pedig- Tekintetes Közgyűlés, csináljuk meg az összesen rovatot és látni fogjuk, hogy 1924. évben 46 első, 21 második, 18 harmadik díjat szerzett az úszószakosztály; ez összesen 85 érem és arra is fanati­kus örömmel hívom fel a Tekintetes Közgyűlés figyelmét, hogy e díjak közt legkevesebb a harmadik, de leg­több az első és én remélem, hogy idén tz az első díjaknak abszolút többsége, nemcsak hogy megmarad, hanem növekedni is fog; és én re­mélem, hogy amíg a mult évben csak még 22 működő tagunk volt, idén annak legalább a kétszerese lesz és ez a többlet olyan lesz, mint a mult évi 22; nem papirostagok, nem statiszták, nem sportprimadon­nák, sem olyanok, akik mellé egy külön noszogató gépet kell beállítani, hanem a sportot önmagáért szerető, lelkes egész emberek, akik átérzik azt is, hogy a sport kultúrérték, amelyet tehát művelni elsőrangú nem­zeti érdek és kötelesség ! Tudjátok-e, mi az : érezni szótlan, halkan, csend­ben ; nagy, mély érzelmeket érezni erősen; mikor szakadásig feszül a szív húrja (nehéz gondolatok Skilla­Kharibdisa). Érezni fájón édes érzel­meket, érezni büszkén fájó érzelme­ket, csak akkor sírni, ha senki se hallja, csak akkor örülni, ha mindenki látja. Szívnek viharában edződni erősnek, gyenge virágok közt lenni még gyengébbnek; érezni fájdalmat meleg érzéssel, érezni örömet íagyos hidegséggel ? 1 . . . Lenni nagy-erős­nek bánathordozásra, lenni megér­tője milliók jajjának. Lenni kopár sziken üdítő forrásnak, lenni nagy bőségben koldusa magának ?! . . . Hallgasd csak szivedet, neked is elmondja magányos perceiben a nagy igazságot: érzés., nélkül élni: tarlót kaszálgatni, virágot taposni, embert kikerülni, vakon futkározni a földi tereken . . . Rd. Farsangi naptár. Febr 1. Kath. Legényegylet színdarabbal egy­bekötött tánoestélye a Fürdőben. , 1. és 2-án a vízivárosi zárda farsangi előadása az intézet nagytermében. „ 1. Iparos Ifjak w Levente" Egyesületé­nek szinelőadása a Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Körben. „ 1. Szentgyörgymezei Kath. Olvasókör szinielőadása saját helyiségében. , 7. Csendőrbál a Fürdőben. „ 7. Református egyház műsoros tánces­télye a Magyar Királyban. „ 21. Kaszinó műsoros estélye saját he­lyiségében. +++ Ernszt Sándor — nagyváradi kanonok. Bjelik Imre, a nagyváradi latin szertartású egyházmegye apos­toli kormányzója, a Fraknói Vilmos c. püspök halálával a nagyváradi székeskáptalanban megürült irodalmi stallumot Ernszt Sándor apostoli protonotáriusnak, a budapesti köz­ponti szeminárium kormányzójának adományozta, akit a pápától nyert felhatalmazás alapján a nagyváradi székeskáptalan mesterkanonokjává nevezett ki. A város elismerése. Esztergom képviselőtestületének legutóbbi köz­gyűlésén Mátéffy Viktor prépost­plébános a képviselőtestület általános helyeslése közben köszönetet mon­dott Hajnali Kálmán tanítónak azon fáradságos, de lélekemelő munkájá­ért, melyet a megboldogult karmes­ter hosszú betegséga alatt kifejtett. A képviselőtestület jegyzőkönyvi ki­vonatban rendelte erről értesíteni Hajnalit. Lutheránus istentiszteletet tart február hó 1 én d. e. 11 órakor dr. Kovács Sándor püspöki megbízott. Az ipartestület elnöksége ezúton is felkéri a hősi halált halt, eltűnt vagy holttányiivánított volt testületi tagok hozzátartozóit, hogy f. hó 15-ig a hősi halát halt nevét, elhalálo­zásának idejét és helyét a hősök emléktábláján leendő megörökíthetés végett a titkári hivatalban jelentsék be. Ady Endre és Szabó Dezső tragédiája, Simándi Béla nagy ér­deklődéssel várt előadására, amely szerdán, febr. 4 én este pont 6 óra­kor lesz a főreáliskolában, a jegyek 12.000 Kért kapható az „Eszter­gom" szerkesztőségében. A Kath. Legényegylet ma esti bálja az előjelekből ítélve jól fog sikerülni. Az iparostársadalomban azonban igen nagy az érdeklődés a bál iránt. A fiatalság megígérte egy­wr^^mmm* IfPil lÍkfi¥lVHI7 világkőrútjukról KRIZSÁN M1LKA és ANCIKA Esztergom iPBT~ lTlMiJifl ILK 6 kö s??^ HÍREK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom