Esztergom és Vidéke, 1925

1925-11-08 / 89.szám

hogy abból befásítják a legelőt és az árnyék alatt a füvet a nap heve nem fogja kisütni, ha nincsen fű, ami kisüljön, de könnyen megtörténhet az is, hogy a circa 4® év alatt, mig a dióból diófa lesz, más szedi le a dióját! A halastó területe, ami igazán halastónak való, circa 220 kat. bold Ez a terület sem le nem csapolható sem alapcsövezéssel nem víztelenít hető. Ezen kérdések már mint telje sen biztosan, hivatalosan is megállapított tények kezelendők. A vá ros három éve kísérletezik a terüle ten kaszálóval és az eredmény téliesen nulla, mert nemcsak, hogy ma is eladatlanul hever a szérűben az ott termelt csádé, de még az idén e

gy na

gy csoportját a gazdáknak meg is büntették, szerintem méltány talanul, mert állatait legeltetésre a halastó-területre merte kihajtani. Vé gül még nagyon is kiemelendő azon tény, hogy a legeltető gazdaközön ség felemelt legelőbért köteles fizetni csak azért, hogy a városnak elad hatlan, értéktelen csádéja teremjen. És mi büntetést fizet a város egész közönsége a város közülete? Három elmaradt év után (csak a tényleges, holdanként beajánlott 25 a. k. ada tát véve alapul) háromszor. 550 aranykoronát, vagyis összesen circa 250,000.000 koronát. Na most gyere le Dada és add be a keserűnek vélt orvosságot, mert ha megjön az esze a Pubinak, szeretni fog érte. Hallottunk hangokat már, hogy gazdaságot kell a halastó területén létesíteni, hát ez kérem szép is volna, jó is volna, ha lehetne, ha a termé szet megengedné és akkor is, ha pénzünk volna reá. A város érdeke ma, hogy jövedelemhez jusson, még pedig úgy, hogy pénzt, ami úgysincs, ne kellessen befektetni. Szívesen nézném én is a rengő kalászt a halastó területén. Ez azonban természetes fekvése szerint először lehetetlen, mert természetes levezetésről a mű szaki vélemények szerint a Duna magas fekvése folytán szó sem lehet, Ugyanezen indokból nem lehet alapcsövezni sem. Különben ha, feltéve, „Esztergom és Vidéke" tárcája. Hogyan szereztünk mi 119 érmet, 4 vándordíjat, 8 kerületi bajnokságot eddig 5 úszóversenyen? Az országos bajnokság. 4. közlemény. Már nem is merek hazajönni, mert akárhová csak beteszem a lábamat, rögtön számonkérik tőlem, miért nem irom meg már azt a bizonyos 5 cikket, amelyre könnyelmű, fiatal fejemmel augusztus elején igéretettet tem. De akadnak olyanok is, akik nemcsak kérdőre vonnak, hanem egyenesen korholnak, szidnak, ami nálunk a legkellemesebb szórakozás I De van is abban bizonyos ráció: ha mást szidnak, akkor legalább a beszélő biztosítva van attól I Rámolvassák, hogy lusta vagyok, hogy nem tartom be igéretemet és végül kimondják, hogy szégyeljem magam I Hát bevallom, rettenetesen szégyellem magam, de nem azért,5 mert a cikkeket meg nem írtam („mily cinikus romlottság" — elképzelem — ezt fogják többen mondani, illetve gondolni), hanem azért, hogy olyan ostoba voltam: ilyen dologra vállalkozni, cikkeket írni egy úszóversenyről I Egy mulatságról, egy strandról, alapcsövezhető volna is, úgy az a 220 hoüdon minimálisan circa egy milliárdba kerülne. És ha az meg van, akkor tessék berendezni a 220 hold gazdaságot, mely ugyebár első években még a kiadásokat sem fedezheti. Az épületek nélkül kellene hozzá 10 pár iga = 100,000.000 10 szekér = 60,000.000, 10 pár szerszám = 20,000.000, 10 eke = 40,000.000, fogas, henger, rosták stb. 30 millió 10 cseléd évi fizetése minimum 120 millió, egy évi üzem tőke vetőmagokra, napszám, munka bérek, fentartás stb. holdankint 150 ar. kor., vagyis circa 500 millió, tehát minimálisan circa 870,000.000. Nem sok hiányzik tehát az alapcsöve zéssel együtt a 2 milliárdból, amit ki kellene adni a városnak azért, hogy kitegye magát egy ujabb kísérletezésnek. És tegyük fel, hogy akad olyan polgár, aki azt mondja, van most külföldi kölcsön, van pénz esőstől, tehát lutrizzunk, azt kérdem, ki és hogyan biztosítja a város kö zönségének a holdankinti minimális 25 aranykorona, tehát minimálisan holdankint 110 kgr. buza jövedelmet, ki és hogyan biztosítja a befektetett 2 milliárd kamatait. Megengedem én, hogy egy 220 holdas halastó létesítésének is kitesznek a költségei circa l

1

/* milliárdot, de ezt, amint egy komoly ajánlatot ismerek, a Magyar Haltenyésztő Rt. adná és a bérlet lejárta után a lé tesítendő mű ingyen marad a város tulajdonába, addig pedig fizeti a hol dankinti l

1

/* mázsa buza bért. Ad dig mi is megtanuljuk a halastó ke zelését és adva van a város kitűnő üzemének, a Közüzemi Rt.-nek, egy kitűnő kész halastó, egy ujabb jó üzlet a város közérdekében. Addig pedig a befolyó évi bérnek legalább is 2

/z részéből tegyük jóvá, belterjessé, kopár legelőnket, melynek feljavítására máskülönben nem kapunk egy fillért sem és a gazdaközönség marhaállománya pusztulóba megy. Ugyhiszem, hogy, bocsánat a fentebbi hasonlatért, de a Pubinak már megjött az esze és beveszi az orvosságot, mert meggyőződött róla, hogy az nemcsak, hogy nem keserű, de vagy akár a Széchenyi-téren lévő Szentháromság szobráról, (arról akár két naphosszat is eltudnék írni, hogy mennyit és hogyan, az már más kérdés), de egy úszóversenyről ími, az rettenetesen nehéz 1 Hogy miért ? Tán azért, mert nem mindenki szeret arról beszólni, amiért ő olyan nagyon lelkesedik. De, hogy itt benn ülök a Szeifert-kávéházban és még két órám van a vonal induláshoz, künn pedig zuhog az eső, tehát olyan körülmények közt vagyok, melyek az embert feltétlenül lelkiismeretessé teszik, mégis megembereltem magam, kikotorásztam zsebemből néhány papirszeletetkét s egy csöppnyi ceruzát és elhatároztam, hogy igy egy csapásra meg fogom írni a még hátralévő 3 le nem írt versenyről a beszámolómat és épen a legszebbet, ránk nézve a legértékesebbet: az országos bajnoki versenyen, egy nemzetközi és egy országos vidéki vándordíjas versenyen való részvételünket, amelyekkel még a mai napig adós voltam. Jul. 26.-a kettős ünnepe volt az esztergomi úszósportnak. Az egyik gárda, a gyermekgárda Vermes Edittel az élén Pesten, a másik: a senior és junior gárda pedig Tatató városott egy nemzetközi versenyen szerepeltek ós mindakét versenyen várakozáson felül. A különbség a két gárda között csak az volt, hogy mig a Pesten szereplő Vermes Editbiztos gyógyulást hoz reá, a dada pedig ismeretlen lévén, a szülők sem féltékenykedhetnek reá. Agrárius, Iskoláink tanideje. Most, hogy a vármegyei tiszti főorvos bizonyára gyakorlati és egész ségügyi indokok alapján felvetette a délelőtti tanításnak téli hónapokban való későbbi kezdését, helyénvalónak tartom, hogy mint félig-meddig ille tékes, hozzászóljak a dologhoz. Bizonyos dolog az, hogy a téli kemény hidegekben, felkelve a meleg ágyból, a gyors hőátmenet egészséges nem lehet a fejlődő, minden ragályos betegség iránt fogékony gyermeki szervezetre. Az is igaz, hogy messzebb fekvő lakásból talán mégis csak korán van V48, V28 órakor nekiindulni egy 6—9 éves gyermeknek a zúzmarás, metsző reggelnek. Meg vagyok győződve, hogy a téli hónapokban a reggeli tanításra na gyon sok gyermek megkésve érkezik. Ez még a földmives szülők gyermekeinél is napirenden van. Igy te hát egészségügyi és gyakorlati okok is a reggeli 9 óra mellett szólnak. Tény azonban az, hogy a tanítási órák száma miatt az egész vonalon nem vihető keresztül a 9 órai kezdet. Az meg épen lehetetlen, hogy csak az I. és II. osztály jöjjön 9 órakor iskolába. Ez a két későn jövő osztály feltétlenül zavarni fogja a többit, de egy-egy családból csak nem kivétel nélkül 2—3 gyermek jár iskolába. Nagyobbal jön a kisebb. Szerintem az egyhuzamban való tanítással oldható meg csupán ezen ügy. Az egyhuzamban való tanítás mellet következőket kell felhoznom indokul. 1. Ha a főváros és más városokban, valamint a helybeli érseki tanítóképző gyakorlóiskolájában lehet 6— 12 éves gyermekeket egyhuzamban tanítani, akkor ennek indokoltan nem ről a sporthirlapok olyan szenzációt csaptak már előre, hogy tán épen etniatt idegeskedte el ő a 100 méteres gyorsúszásban a 2-ik fordulót. Na jó, hogy szó került erről isi Még életemben nem láttam ilyen fordulót, de nemcsak hogy nem láttam, de nem is tudtam elképzelni, hogy lehet ilyent csinálni, akár országos bajnokságról van szó, akár nincs. Első fordulója nagyon szépen sikerül, vezet is már vagy 2—3 méterrel a többiek előtt, a második fordulónál azonban érthetetlen izgatottságból a medencefal előtt a szabad vizben fordul meg, úgy, hogy kiáltásunkra kénytelen visszafordulni, elúszni a falig és szabályosan megtenni azt, természetesen ez olyan nagy időveszteség volt, melyet már behozni nem lehetett. S hogy már pontosan számoljak be az eredményekről, fel kell jegyeznem, hogy 1 Ldit szárazon már férfiasabban állta meg a helyét, mert bár igen nagy kedve lett volna sírni, nem sírt, emberül visszatartotta könnyeit. De hogy azután otthon, mikor egyedül volt, nem siratta-e meg nagyon de nagyon a szép kék bajnoki szalagot, arról már én garanciát semmiesetre sem vállalnék. Pedig még igy is szép eredményt ért el. Elvégre egy országos bajnokságban a 3-dik hely különösen akkor, ha ehhez még egy országos mellúszóbajnokságban elért 2 dik hely is járul, kevés boldog halehet ellentmondani a városi elemi iskolánál sem. 2. A rossz lábbelivel ellátott gyermek s sajnos ez adja a tömeget, naponta csak kétszer teszi meg az utat az iskola és lakása között. Különben négyszer kénytelen végig csatakolni az úton. 3. A kétfelé szakított tanidő sok időfecsérléssel jár a tanuló és a tanítóra egyaránt. 4. Az egyhuzamban való tanításnál, különösen nyári hónapokban, de részben télen is, a földmíves szülő sok apró dologra használhatja fel gyermekét, aki d. u. 1 órától szab ad, mint amikor 4 órakor kerül haza- A földmíves munkás gyermeke nem kénytelen nyári hónapokban 10, 11 órától d. u. V«2 óráig felügyelet nélkül az utcán lődörögni. 5. Megszűnik a hivatalnokcsaládnál, pedig az is sok van, az az áldatlan állapot, hogy az anyának elemiiskolás gyermeke miatt korán kell kezdenie a főzést, kétszer kell tálalnia, presvesztenie az ételt és pazarolnia a drága tüzelőt. Az elemiiskolai tanuló fél 2-kor már iskolába megy, középiskolás bátyja akkor jön haza, a hivatalnok-atya 2 órakor. A legtöbb hivatalnok-atya reggel fél 8 órától délután 4 óráig nem látja gyermekét. ő. Az egyhuzarnbani tanítással megszűnik az a lehetetlen helyzet is, amely a belvárosi leány-, a szenttamási fiú-, de különösen a Deák Ferenc-utcai fiúiskolában van. Ezen utóbbi intézetben egyáltalán nincs pihent terem. Az iskola lehetetlen elhelyezésén kívül még a megszítt falak is dögletes levegőt lehelnek ki. Reggel fél 8 órától este 8 óráig foglaltak a termek. Az elemiiskolai tanulók naponta 4—6 órát kénytelenek ilyen termekben tölteni, az iparostanulók pedig embertelenül tanítókkal együtt este 8 óráig nyúzzák egészségüket itt. Eltekintve az egészségügyi hátrányoktól, erkölcsi szempontból sem engedhető meg, hogy 13—16 éves iparostanuló téli sötét este 8 órakor az utcán csavarogjon Azon reményben vetettem papírra ezeket, hogy meggyőzzem az ellenlandónak adatott és adatik meg a lölgyek világában. Ezt a versenyt azonban nemcsak Vermes startja tette a mi szempontunkból nevezetessé, hanem még a gyermek úszóink első országos startja is. Starkbauer, Veiter, Katona, Mátyássy álltak starthoz és bizony 5 első érmet hoztak haza igen figyelemreméltó időket kiúszva. Ez a nap volt az, amikor észrevették a magyar fővárosban, hogy Esztergom van, hogy Esztergomban létezik egy fejlődésre termett gárda és ép a fiatalok, a gyermekúszók, a jövő reménységei azok, akik az ország egyletei színei előtt érvényre tudják juttatni Esztergom város elsőbbségét. Röser, a Musz elnöke épúgy, mint Bárány Pista melegen gratuláltak az első nagyobb országos szereplésünkhöz és kívántak sok szerencsét és soksok jó úszót nekünk. Ugyanekkor a senioraink egy nemzetközi úszóversenyen szerepeltek, amelyről a legközelebbi vasárnapi számban fogok beszámolni. R. L. U. i. Tessék már most csak ellinni, hogy a folytatás a legközelebbi számban meg is fog jelenni, mivel ezt a cikket is már keservesen kisinylődtem és így készen áll a szerkesztőségben! Siessen feladni üzleti hirdetését az Esztergomi Szent István Naptárba.