Esztergom és Vidéke, 1925

1925-10-25 / 85.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IE0IELBHIK 1IIDEI VASARIAP ÉS ÖSfiTÖRTÖKÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., bova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. A halastó ügye. Van Esztergomnak valamije, amire azt lehet mondani: van, de nincs. Aki azt mondja, hogy ez a város szegény, önerejéből, öngazdáságából nem tehet semmit, az kevésbé ismeri a viszonyokat, vagy pedig a bürokratikus járom nyögeti vele. Esztergom, a város, igen gazdag. Van a városnak 6000 hold fekvősége, melynek nem egészen a fele erdő. Már most csapd össze a tenyered kedves polgártárs, hogy hol van, mi van a megmaradó háromezer holddal ? Hiszen az olyan gazdaság, hogy megfelelő kezeléssel és hozzáértéssel kincsesbányának felel meg. Ebben az említett földdarabban van a 360 holdas „Halastó", mibe akkor található hal, ha előzőleg beledob egyet valaki. Vagy még akkor sem, mert a Halastó csak mint fogalom van, de valójában nincs. Van, de nincs. Az a terület, ami a Halastó körüli vita tárgyát képezi évtizedek óta, már a honfoglaláskor is meg volt és olyan állapotban, amint ma van. Azóta az árpádházi királyok, anjouk, Jagellók és habsburgok esztergomi alattvalói törik a fejüket, hogy mit is csináljanak ezzel a területtel? Egészen a mai napig. Az volt talán a baj, hogy mindig sok volt a bába, s nem születhetett meg a gyermek. Hosszadalmas volna végigpillantanunk azokon a meddő harcokon, szócsatákon, amik a múltban és közelmúltban zajlottak le e téma körül. Ha tenni olyan jól tudnának, mint meddő szócsatákban vitézkedni, elnyomva ezzel még a tett lehetőségét is, nemcsak hogy viruló vetés volna a Halastó helyén, de drótkötélpályán rándulnánk ki a Vaskapuhoz és gyönyörködnénk a mellette álló víztorony galériájáról a nagyvidékre, nem is szólva arról, hogy az utcák aszfáltozottak lennének, s a sziget egy kis séta-, és fürdőhely lenne stb. stb. De térjünk ezen utópisztikus álmok mezejéről vissza a valóságba. A Halastó ügye, mint értesültünk, újra napirendre kerül a legközelebbi városi közgyűlésen. Hányadszor ? Ki tudja ? Megoldják-e véglegesen a kérdést? Szeretnők! Tehát plénum elé kerül a Halastó ügye, s nagy viharok várhatók körülötte. Tudni kell ugyanis, hogy több párt van, s mindegyik a maga nézetét akarja érvényesíteni. Ez nem újság, mert ez így volt eddig is, azért nincs a dologból semmi. Elénk szóharc várható a Halastó-párt és a Szántóföld párt tagjai között. Nincs kizárva, hogy a Halastó-párt tagjai ez alkalommal egy-egy élő potykát tűznek gomblyukaikba, mintegy külsőleg is illusztrálva, hogy álmukban majd ilyen halakat fognak fogni, ha meg lesz a Halastó. Sőt talán halászbárka díszfelvonulást is rendeznek a KisDunán. A Szántóföld-párt tagjai csak józan érvükkel felfegyverkezve jelennek meg, s remélik, hogy a belátás kiugrasztja a potykákát a gomblyukakból. Józan mérlegeléssel kezelve a dolgot, nem hisszük, hogy ne kerekedne felül annak belátása, hogy azon a 360 hold földön Halastavat csinálni abszurdum. Ha a Nagy-Alföld közepén lenne Esztergom, nem mond hatnánk ugyanezt, de itt a Duna mellett, igen. Tudvalevő, hogy a Halastóra — ami van, de még sincs — már érkezett bérleti ajánlat évi 60 millió korona összeggel. Ez a nevet ségesen csekély összeg tenné ki a jövedelmét 360 hold földnek. A bérbevenni szándékozók, igen helyesen, belekalkulálták az árvíz eshetőségét, mely alkalommal a kiáradó víz olyan tisztítást vinne végbe a halastó állományában, hogy a víz visszaapadása után csak véletlenül lehetne halat találni a tóban, mert mind a NagyDunába gravitálna. Ekkor újra le hetne kezdeni az egész tenyésztési munkálatot. Szerencsés esetben évekig sem önt ki a Duna, ami viszont behozza a veszteséget busásan bérlőknek, de a városnak akkor is csak évi 60 millió korona jutna. Önkezelésben, igaz, talán még ennyit sem jövedelmezne. Ennyire lenne hasznos a Halastó, amit megalkotni legalább is 3 évi bért emésztenének fel már előre a költségek. Mennyivel életrevalóbb a másik álláspont, mely szerint a most vadvizes, pocsolyás terület lecsapolandó volna, s kellő megtöréssel, trágyázással egy két éven belül szépen termő príma szántóföld volna, mely legkevesebb háromszoros jövedelmét jelentené a Halastónak, s még árvíz esetére is behozná a 60 milliós öszget. Ez nem utópia, vagy ellenlábaskodás, mert kiváló szakemberek véleménye erősíti meg a lehetőségét. A városnak különben is megvan az előföltételc a lecsapoláshoz, s ezzel a most parlagon, vadon fekvő föld szántófölddé tevéséhez. A nemrégiben vásárolt 380 milliós major, a gazdasági épületek éppen ott fekszenek e terület határában, mintegy központjául a földeknek. Egyéb városgazdasági, illetve gazdaságkezelési kérdéseknek nem akarunk elébe vágni, a jövedelmezőség nagyobbítását illetőleg. Most igen fontos a Halastó ügye, s reméljük, a város érdekében, hogy a szántóföld javára dül el a kérdés, s a Halastó-pártiak, a Legelő-pártiakkal egyetemben — mert ilyenek is vannak — nem akadályozzák meg a munkálatok megkezdésére irányuló reális akaratot. A föld legelőnek való kihasználása még a Halastónál is rosszabb üzlet lenne ; legelő különben is van elegendő. —os t—or. Német-utcai események folytatódtak. Esztergom város egyébként csendes közönségét teljesen megzavarták a Német-utcai „szellemek". Minden hozzáadás és egyéni vélemény nélkül tárgyaltuk le lapunk legutóbbi számában azokat az eseményeket, amelyek a Német-utcai Pleva-féle házban lejátszódtak, vagy jobban mondva még mindig folytatódnak. Szinte szétválasztotta az embereket. Vannak, akik hisznek az okkultizmusban, mások a materializmusban és van csoport, amely keresi az okot, hogy tisztán lásson. Ismét nem teszünk mást, mint tisztán tárgyilagosan, minden befolyás nélkül adjuk a dolgokat, megtisztítva a minden „hallottam" és „gondolom "-tói. Újabb károk. E. L.-né előadja, hogy Pleva Ferencné reggelire terített neki s egyszer csak a csésze-aljon mozgásba jött a csésze. Pleva Ferencné szerint az asszony elájult. Szerdától mostanáig a zúzás következtében a kár mintegy 20 millióra szaporodott fel. A 76 éves asszony kétségbeesve panaszolta, hogy most már azt sem tudja, vájjon józan eszü-e, vagy nem. Saját bevallása szerint, ami legnagyobb hatással volt reá pénteken délelőtt, egy tálat tett a konyhaszekrényre, mely darabokra zúzódva esett a konyha cementmozaikpadlózatára. Tóth Rózsi nem volt jelen ekkor a konyhában. De előzőleg más is tör tént. Nehéz márványlap esett le a hálószobában ahol, adoptálandó Tóth Rózsi is tartózkodott, illetve díványon vetett ágyban feküdt. Érdekes, hogy özv. Pleváné nem tett bűnügyi feljelentést és kártérítést sem kér. „Kitől kérjek kártérítést, a jó Istentől?" Mondja az öregasszony. A rendőrség. A rendőrség mint ilyen nem járhatott el teljes szigorral, mert feljelentő nincs és az özvegy nem is kivánta ezt. A detektívcsoport vezetője inkább a közönség megnyugtatására, mint bűnügy felderítésére széles és alapos nyomozást jobban mondva megfigyelést foganatosított. Dr. Berényi Zsigmond városi tanácsorvos orvosi megfigyelés alá fogta Tóth Rózsit Az orvos a konyhában a konyhaasztalon elhelyezett egy csészét, melyet a szomszédos szobából állandóan ügyelt, mialatt vele szemben ülő Tóth Rózsival beszélt. A szobában ült Pleváné is. A csésze ott maradt, de a padlóra zuhant egy üvegcitromfacsaró, mely apró szilánkokra zúzódott. A konyhában akkor nem volt más, mint Gonda Róza cseiédleány. Az orvos gyanúja Tóth Rózsiról azonnal a cselédleány felé irányult. Dr. Berényi felkérésére kijelentjük, hogy téves beállítás az egyik fővárosi lap részéről, mintha Berényi látta volna, amikor a csésze szemeláttára összezúzódott volna. A csésze, mint már mondottuk, ép maradt, de összetörött egy ismeretlen helyről előkerült üvegcitromfacsaró. A cseléd iránti gyanúját közölte a detektívcsoport vezetőjével. A detektívek alapos munkát végeztek. Minden elmozdítható, dobásra alkalmas tárgyat Pleváné szobájából eltávolítottak. Mindent behordták a szomszédos szobába. Milliókat érő üveg és porcellánt halmoztak fel, az ajtót pedig bezárták. Itt kár nem történt. Dr. Berényi gyanúja alapján kihallgatták Gond* Róza 18 éves cselédleányt. Mit vallott Gonda Róza? Gonda Róza hétfőn, tehát a jelenségek megkezdődése után, hétfőn délelőtt 10 órakor lépett Pleváné szolgálatába. Amikor látta, hogy mi történt a házban, eltávozott és csak kedden reggel 8 és 9 óra között jött vissza. A detektívcsoport vezetőjének, annak hivatalos helyiségében azt vallotta, hogy Tóth Rózsi különféle anyagi ígéretekkel bírta őt reá, hogy a rombolásban legyen segítőtársa. Sok részletes előadás után bevallotta, hogy dr. Berényi ottlétekor ő vágta földhöz a citrpmfacsarót. A befőttesüvegek elpusztításánál segédkezett Rózsinak (a történtek után ítélve bámulatos ügyességgel). Elmondotta, hogy Tóth Rózsi, hogyan lopkodta ki a befőttes üvegeket és dobta be NÉZZE MEG KÉSZ GYERMEERUHálAT jKSMft SZÉCHENYI ABUHAZBANI Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.