Esztergom és Vidéke, 1925

1925-10-18 / 83.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP, HEfiíELEIIK IHIDEH VASÁBHAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖ1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. leg lehet bocsájtam? A magyar társadalom mindenkor gavallér volt a megbocsájtásban és mindig a maga kárára bocsájtott meg. 1919-ben olyan hallatlan bűnt követtek el hazátlan, nemzetietlen, vallás és erkölcs nélküli emberek a nemzeti tradíciók, történelmi múlttal biró magyar nemzet ellen, hogy minden magyar embernek ökölbe szorul a keze a puszta emlékezésre is. Meggyalázták nemzeti színeinket, világpolgárságot akartak a magyar nép nyakába varrni, nemzet inagyjainkat megcsúfolták, halálra Ítélték az országot fenntartó polgári. társadalmat, kiakarták irtani a népből a vallást és a megváltást jelentő kereszt helyébe ötágú forradalmi csillagot tettek. Százával gyilkoltak le hazafiasán érző embereket és milliókat Ítéltek topjató^éhezésre. Haszontalan, munkakerülő csőcseléket szabadítottak reá a békés, dolgozni akaró polgárságra és ezen hordák élére intelligens, képzett emberek állottak, akik aljas, önző céljaik elérésére minden eszközt jónak láttak. És ez a véresre mart, megkínzott, megcsúfolt, megalázott nemzet, néhány elitélten kívül megbocsajtott nekik, felejtett. Nem jól teszi. Olyan bűnöket követtek el ezek a minden emberi érzésből kivetkőzött emberek, hogy a magyar társadalom soha meg nem bocsájthat nekik. Ismét a magunk kárára voltunk nagylelkűek. Befészkelték magukat közénk, becsempészték kinrekedt elvtársaikat, elégedetlenséget szítanak, gyülekeznek, erősödnek, forradalmasítanak. Jó lesz vigyáznunk I A bélpoklos még álarcban is veszedelmes és gyógyított veszettséget sem látott a világ. Rákosi Mátyások, Vágiak nem egyedül állanak. Vannak munkálkodó elvtársak, akik most talán keresztényszocialistáknak vallják magukat, vastag imakönyvet forgatnak, olvasót pergetnek, nemzeti színekkel tüntetnek, tele tüdővel fújják a himnuszt, de belsejükben azok, akik tízenkilencben voltak. Ezek elől el kellene zárni a társadalmi levegőt, mert ha mi nem tesszük meg velük, ha mi nem tesszük őket lehetetlenné, majd alkalomadtán megteszik ők velünk. Még az apagyilkosnak is meg lehet bocsájtani, de a haza, a nemzet ellen vétőknek nincs bocsánat. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonoe és szerkesztésért feleifis LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2030 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Esztergom, nem volt, hanem lesz!? Néhány szó a fürdőváros és a többi problémához. Ezzel kell kezdenem s engedelmet, ha szerénytelennek látszom: a fürdőváros problémáját, illetve eszméjét jómagam vetettem fel ezelőtt három évvel. Egy jó hasábnyi szerény, egyszerű sor, tartalmazva sok jóindulatot és néhány életrevaló eszmét. Ezeket utólag megmondhatom, hiszen jóleső örömmel töltött el, mikor láttam, hogy ötletem sokan magukévá tették és a városfejlesztési programm egyik sarkalatos pontja lett. Nem kevéssel ezután egy régi, de az idők folyamán ad acta tett kérdést bolygattam meg, melyről úgy látszott, megfeledkeztek. A vízvezeték, illetve az esztergomi közművek kiépítésének kérdését. Ez a cikkem is nagy emóciókat váltott ki s a város polpármesterét arra késztette, hogy hírlapi vitába álljon, mintegy igazolandó az eddigi késedelmet. Nem tudom és nem mondhatom, hogy cikkem hatása alatt teremtődött-e meg rá nemsokára a „Közüzemi Részvénytársaság", de tény, hogy eladdig szó nem volt róla. Jó magam, a toll egyszerű és praktikus embere, megelégelhettem az eredményt, hogy a közfigyelmet sikerült — mint beigazolódott — tartósan felcsigáznom és kivéve egy fővárosi napilapban megjelent nagyobb propaganda cikkemet, azóta nem feszegettem a kérdést, ráhagyva annak elintézését a gyakorlat embereire. Ezek előterjesztését szükségesnek tartottam a könnyebb megértés kedvéért, mert onnan akarom folytatni, ahol elhagytam egykor. Az eszme felvetődött: „Esztergom fürdőváros", „Vízvezetéket a varosnak" s utánna másoktól még több életbevágó kérdés, amelyeket alább tagíalanook. Igaz, a fürdővárosra való tervem oda konkludált, hogy a Duna kedvező folyását kell elsősorban kihasználnunk a sziget beépítésével, mintegy nyaraló és üdülőhellyé is téve Esztergomot a nagyarányú strandfürdő kiépítésével; amihez járulhatott volna, hogy gazdag idegen ma gánosok kedvet kapnának nyaralók építésére a város lankásain, á szőlők alatti hegyoldalon. A fürdőváros eszméjéből azután új hajtás fakadt Bleszl Ferenc kincstári főtanácsos, takarékpénztári elnökigazgató kezdeményezésére : a Malya fürdő kiépítése. Engedtessék meg itt vitába szállnom. A Malya-viz, kétségtelen, valamelyest gyógyerejű, valamenynyire meleg, de összes tulajdonsa gaival sem annyira vonzó, hogy pusz tán általa egy országos hirű — mert hiszen ez a cél — fürdővárost alapítsunk. Ezzel nem akarom mondani azt, hogy hiába lenne á vele való igyekezet. Nem. A Malya-fürdő kiépítése főleg a téli és őszi-tavaszi időkre és az úszósportolónak lenne hasznos. A nyári rekkenő, szabadba és naptól meleg vízbe vonz mindenkit. Tessék megfigyelni a szigetet, a szabadfürdőzők nagy seregét, akiket nem pusztán a Maiya-fürdő kicsi és drága (7000 koronás) mivolta hajt ki a szigetpartra. Egy olcsó és népszerű, nagyvárosiasán kiépített strandfürdő jelentősebb és nagyobb idényhasznot hozna. Hogy a sziget ki van téve az árviz veszedelmének ? Ugy van 1 Am nyáron a fürdési szezonban még nem öntötte el a viz emberemlékezet óta. Cementes magasépítéssel és agyagtöltéssel pedig a másidőszakban előforduló árviz idejére mentesíteni lehet a víz pusztításatói azokat a vendéglő és egyéb szórakozó helyiségeket, amelyek felépítendők volnának. A sziget a prímásé, illetve a varosé. Vegye a város gondjaiba a strandfürdő ügyét. A sziget felső végétől a gőzhajó állomásig terjedő parti szakaszt mondja ki első sorban a város kezelésében ós tulajdonában lévőnek. (A leendő villamosvasút vonalat megfelelőbb a Csernoch-úton végigvezetni.) Irányozzon elő megfelelő összeget egyelőre a parti munkálatok végzésre és fürdőkabinok létesítésére. Ha mindez netalán megvalósulna, úgy nagyobb jövedelmezőség lehetősége miatt adja bérbe az egész fürdőt. A többi utánna jön magától. Magánérdekeltségnek e terv keresztülvitelére, úgy látszik, nincs tőkéje, de nem is lenne jó. Ugyanis igy a közönség érdekei nem lennének annyira kiszolgáltatva egyes élelmeseknek, mert a város, mint gazda, mindig résen állna polgárai es az idegenek érdekében. Jómagam tehát, a fürdőváros eszméjét értékesítendő, így ajánlanám megfontolásra a keresztülvitelt: strand fürdő nyáron, másidőszakban főleg a természetes melegű és gyógyerejű Malya-fürdő. Egyik a másik nélkül kevés az idegenforgalomra s arra, hogy Esztergom „fürdőváros" legyen. A vízvezeték ügyéről szólva, tudjuk, hogy a megvalósulás stádiumában van. Meg van a külföldi kölcsön, ha papiroson is egyelőre. Most még az a baj, hogy nem ismerjük a részletterveket, melyeknek már készen kell lenniök. Nem ismerjük a részletes költségvetést sem. Hol lesz a szivattyútelep, az u. n. víztorony ? Hogyan és milyen vízzel akarják ellátni Esztergomot, stb. stb. ? Ezekre a kérdésekre remélünk rövidesen feleletet kapni, mert a nagynyilvánosság, az adózó polgárság hozzászólása nélkül megalkotni lehetetlen. Ez nem azt jelenti, mintha bizalmatlanság övezné az illetékeseket. Távolról sem; de a nyugalom és bizalom kedvéért szükséges előre tudnunk mindent. Nem tudjuk, hogy a pályázat mikor és mily elosztással hirdettetik ki? Máskép az a látszat is fennforoghat, hogy homálynak kell fedni mindent. A pénz meg van, vele a lehetőség, tehát alfától-omegáig vár mindent részletében a város polgársága. » E két probléma után vegyük a többi kérdést is elő. A reáliskola megteremtése ? 1 A várostól nem várhatjuk a pénzt. A reáliskola megépítésére egy hármasszövetség vállalkozhat : az állam, a város és a polgárság. A város telket adhat és részben hozzájárulhat az építkezési költségekhez. Az állam, illetve a kormány volna meggyúrandó. A városnak van képviselője, van sok tekintélyes polgára. Egy deputáció addig házaljon, a képviselő addig interpelláljon és kilincseljen, míg kénytelenkelletlen belátják odafönn, hogy ezek nagyon komolyan akarnak, tehát tenniök kell. Egyben a muzeumépítés költségeire is lehetne ilyen módon pénzt szerezni. Más város hasonló társadalmi agilitással ért célt. Mert néma gyermeknek nem hallják a szavát, a szerényt sajnos nem veszik észre. És ezt a kérdést még ebben évben meg keli oldani, ha nem akarják, hogy 400 diák szabad ég alatt tanuljon jövőre: ez fait á compli elé állítja a város vezetőségét. Az utcák rendezése, a kövezet javítása is égetően szükséges. Valóságos Karszt-hegység minden utcánk, ha nem por- vagy sártenger. Téli időben szöges turista cipőben vagy hollandi falábon lehet biztonságosan közlekedni. És mire is fordítja a város az adókból begyült rengeteg pénzt ? Ezt joggal kérdezhetjük, mert más városok — Esztergomhoz is hasonlók — napról-napra fejlődnek és építenek, rendezkednek, holott nincs különlegesebb jövedelmi forrásuk. Öibetett kézzel mannát várnunk nem lehet, sem pedig pusztán a nemzeti Hiszekegyet imádkoznunk. A mi feltámadásunkat nem csodák hozzák meg, de megfeszített munka a legszigorúbb sovinizmus jegyében. Minden garasunk, ami az adókból összegyűl, nemzeti oltárra kell, hogy gyűljön, ahonnan semmire másra költenünk és adnunk nem lehet, mint a nemzet vagy a város erősödését szolgáló célszerűségekre. Kiváló porosz szalon szén és porosz dió koksz belezhető LÓRÁND SÁNDOR tűzifa- és szén kereskedőnél Csernoch János-út 59. sz. Telefonszám: 101.