Esztergom és Vidéke, 1925

1925-01-29 / 9.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1E6IELEHIK HIHDEH VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Hogyanjutott koldusbotra a magyar középosztály? Irta: Sávoly Lajos. II. A bankok és más részvénytársasá­gok egymásután emelik fel alaptőkéi­ket, soha nem remélt vállalkozásokba bocsájtkoznak. „A tőkeemelések azt a célt szolgálják — irja Csetényi József a Pesti Hirlap 1916. nov. 19-í számában — hogy a háborús konjunktúra nyereségeinek utat biz­tosítsanak a részvényesek zsebeihez. Az osztalék fizetési tilalom kijátszá­sára a tőkefelemelés alkalmas esz­köznek bizonyult." A nagybankok legtöbbjében a kereskedői és ipari világ exponenseknek üzleteiben hallat­lanul kitágulnak, «őt talán meg is szűnnek az erkölcs és tisztesség korlátai. Különösen a zsidóság köré­ben óriási visszaéléseket látunk. Ko­vács Alajos miniszteri tanácsos a statisztikai hivatal tisztviselője állapí­totta meg, hogy a zsidóság az or­szág népességéhez mért 5 %-nyi számarányához képest a legkedvezőbb esetben is csak 2.5 °/o erejéig volt a fronton, míg itthon a hadiszállí­tások körüli csalásokból és vissza­élésekből 73 % erejéig vette ki a részét. A kifejlődött bankuralom, mely homlokegyenest ellenkezik a művelt középosztály szerepével, érdekei szol­gálatába igyekszik állítani az állam­hatalmat is, hogy még többet nyer­hessen. A bankok és nagy vállala­tok igazgatóságában ott ül a nem­zetgyűlés igen sok tagja, sok minisz­teri tisztviselő, nagyhivatalnok. Alig lehet elképzelni, hogy a „nobile officium "-ok viselőit az érdekelt nagyvállalatok legalább is ne igye­keznének érdekeiknek megnyerni. Épen ezért indokolt volna szigorú törvénnyel gondoskodni arról, hogy honatyák s az állam funkcionáriusai nagyvállalatoktól semmiféle fizetést és semmiféle jövedelmet el ne fogadhassanak. A bankok uralmát néhány vonás­ban a következőkben híven ecsetelte Földes Béla: „Saját tapasztalatom­ból beszélhetek, fia az utcán sétá­lok és azt kérdem, hogy ki kezeli ezt a három vagy négyemeletes há­zat, azt hallom, hogy x bank. És az ember azt kérdi, hogy ki kezeli azt a birtokot, ki kezeli azt a gyárat, ki kezeli azt a vasutat, vagy hogy ki kezeli azt a bányát, mindenütt ugyanazzal a tényezővel, ugyanazzal a bankkal találkozunk. És itt különösen tekintetbe kell venni azt, hogy az úgynevezett plutokraciának — nem találok más kifejezést — igen sajátszerű élet­tana van. Mert akár az arisztokrácia, akár a demokrácia a hatalmat a hatalomért keresi, s azért mert gondolja, hogy azt jól fogja kezelni. A plutokrácia azonban nem azért keresi a hatal­mat, hanem csak a pénzszerzés ked­véért s nem is törekszik arra, hogy ebbe a vörös bársonyszékbe kerül­jön, neki elég, ha olyanok ülnek benne, akik az ő exponensei." Censor: A nemzet pénze című művének VI. fejezetében is megálla­pítja, hogy a részvénytársaságok kedvező adóhelyzete, valamint a nagymérvű adómentességi privilé­gium, melyet a tőke különböző vállal­kozási alakokban élvezett, a nemzet széles rétegeiben már hosszú idő óta jogosult felháborodás érzetét vál­totta ki. Pontos adatokkal bizonyítja, hogy milyen aránytalanul csekély mértékben járul hozzá a közterhek­hez a bank, mikor a nemzet leg­szerényebb munkása keresetéhez ké­pest súlyos adót fizet. A kormány „tehetetlen" a bankok­kal, a tisztviselői osztály fizetése pedig az állati létminimumnál is alább száll. A bankokkal és nagyvállalatokkal együtt gyarapszik csaknem minden vállalkozás, kereskedő, kézműves, pa­raszt. Nézzük végig sorba mindegyik vagyonát ma és néztük volna meg azt a háború előtt. Mindenki meg­sokszorozta vagyonát, csak a művelt középosztály ment vagyoni lag tönkre, ő volt a háború igazi viselője, ő az igazi legyőzött. (Folyt, köv.) ] EGYRŐL-MÁSRÓL [ •ás szemüvegen ... A legfelsőbb helyről érkezett kéz­irat Bleszl Ferencet a pénzügy terén szerzett érdemei elismeréséül kincs­tári főtanácsossá nevezte ki. Kétség telén, hogy ennek a magas elisme­résnek Esztergom polgársága osztat­lan egységben örül, mert hiszen a kitüntetett egyén egyike a város leg­népszerűbb polgárainak, de mi esz­tergomi polgárok más szemüvegen át nézzük és látjuk Bieszl erdemeit, örömmel vesszük tudomásul a kine­vezéssel kapcsolatosan megnevezett nagyhatású országos értékű pénzügyi munkálkodásnak méltó elismerését, de a mi szivünkben Bleszinek a vá­rosfejlesztés, városszépítés, a városi s megyei közügyek, a gyermekvéde­lem terén kifejtett munkássága s ér­demei keltenek ünnepi visszhangot. Mi a kinevezésből egy nekünk ide­genebb fórumon szerzett érdemek elismerését olvassuk ki, de a lelke­sedésünk annak a polgártársunknak szól, aki a mienk volt mindig, jóban rosszban, örömben, bánatban, kit helyettünk az ő nagystílű alkotásai közül dicsérnek azok is, melyeket tényleg megalkotott s azok is, me­lyeket helyette megalkotni mások — akartak . . . Az államtitkár úr... Két soffőr, meg egy szabólegény autót loptak Budapesten s a lopott autón Esztergomba rándultak ki egy kis farsangi szórakozásra. Mikor a hangosan mulatozó társaságot a rendőr igazolásra szólította föl,\ a szabólegény szemtelen arroganciával vonta felelősségre a rendőrt, hogy hogyan meri őt, az „államtitkárt" szórakozásaiban molesztálni. A derék, köttelességtudó rendőrnek azonban nem imponált az államtitkár bőrébe bújt pökhendi legényke, hanem szé­pen előállította az egész kompániát államtitkárostul, autóstul, ahol aztán kiderült a turpisság. írásunk s dicsé­retünk a derék rendőrnek szól, ki­nek nem imponál sem az autó, sem az államtitkári cím, sem a fölényes hang, hanem csupán a rend és mindenek fölött a rend, akár autózó szabólegény, akár bicikliző államtit­kár akar azon keresztülgázolni... Konszolidálódnak.., A báli naptár nagyon sovány prog­rammot ad ezidén. Nem tart farsangi mulatságot sem a Polgári Egyesület, sem a kereskedők, sem a tisztvise­lők, mert nem tartják az ország ne­héz helyzetével összeegyeztethetőnek a vigasságot és hejehuját. Hát igaz, a konszolidálódás egyik feltétele a következetes takarékosság minden vonalon. Úgy is mint elv, úgy is mint szomorú kényszerűség. De azért sokkal őszintébb dolog a gyereket nevén nevezni. Ezt az állapotot fe­lénk nem konszolidálódásnak és takarékosságnak nevezik, hanem nyomorúságnak és nincstelenségnek. A konszolidálódásnak pedig igazán nem lehet nyomorúság az útja. Sok­kal vigasztalóbb és megnyugtatóbb tünet volna, ha gazdaságilag heje­huján és hangos ricsajokon keresztül konszolidálódnánk ... ^ HÍREK. Tudjátok-e, hogy e hideg, mephistói kornak is vannak melegszívű, érezni tudó emberei, akik nem hideg hazugság­gal keresik kenyerüket ?! Tudjátok-e, hogy vannak még ártatlan tréfán, apró semmiségen örülni tudó szivek, vagy akiknek fáj a törött gyermekbaba is ?! Érező szivekhez küldöm üzene­tem, kik néha-néha tudnak gyönyör­ködni csillagos égben, vagy az ezt tükröző kék tó tükrében. Akik érzik azt is, mit dalol a nádas, vagy mért sír álmában a messze Hanságan hosszú éjjeleken a bús bölömbika. Eljövök majd ahhoz, ki szereti a csöndet, a magányt, a természet szépét, amit hall, amit lát elküldöm a lelkem fekete betűben s ha nem tér az vissza, mint Noe galambja, de zöld ágra talál érező szivekben : célomat elértem. Rd, Farsangi naptár. Jan 31. Turista Egyesület családias teaesté­lye a Kath. Kör helyiségében. „ 31. Máv segédtisztek táncvigalma a Für­dő Szállodában. „ 31. Állami Altisztek Egyesületének szi­nielőadással egybekötött táncestélye a Magyar Királyban. Febr 1. Kath. Legényegylet színdarabbal egy­bekötött táncestélye a Fürdőben. „ 7. Csendőrbál a Fürdőben. „ 7. Református egyház műsoros tánces­télye a Magyar Királyban. „ 21. Kaszinó műsoros estélye saját he­lyiségében. A főcserkész kitüntetése. Az olasz nemzeti cserkészszövetség gróf Khuen-Héderváry Károly főcser­késznek a Szövetség érdemkereszt­jét adományozta. Lutheránus istentiszteletet tart február hó 1 én d. e. 11 őrekor dr. Kovács Sándor püspöki megbízott. Turista tea-estély. A M. T. E. Esztergomi Osztálya folyó hó 31-én (szombaton) a Kath. Kör összes he­lyiségében csak tagjai és azok hoz­zátartozói részére szigorúan zártkörű, családias jellegű teaestélyt rendez. Belépődíj nincs, azonban a kibocsá­tott meghívó belépőjegyül szolgál. Az előjelekből ítélve, az estély a leg­kedélyesebb keretek között fog le­zajlani. A figyelmes rendezőség gon­doskodott arról, hogy ízletes hideg ételek és kitűnő italok olcsó áron álljanak a közönség rendelkezésére. Az estély fél 9 órakor kezdődik. Ady Endre és Szabó Dezső tragédiája, Simándi Béla nagy ér­deklődéssel várt előadására, amely szerdán, febr. 4-én este pont 6 óra­kor lesz a főreáliskolában, a jegyek 12.000 K-ért kaphatók az „Eszter­gom* szerkesztőségében. Kérelem. A Közüzemi R.-t. igaz­gatósága felkéri Esztergom város közönségét, hogy az idő rövidségére való tekintettel szíveskedjék a rész­vények előjegyzését mihamarabb megkezdeni, nehogy az utolsó napok­ban munka összetorlódás álljon be. A r± it a., 't r I é ' I ' I ' kicsinyben és fuvartételekben Aprított tuziTa es kivaio porosz szaion szen leszállított áron beszerezhető LORÁND SÁNDOR tttzifa- és szénkereskedónél Csernoch lánas-nt 59. szám alatt. •:• Telefon: 101. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000|korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom