Esztergom és Vidéke, 1925

1925-10-01 / 78.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IE8ÍELEHIK HUDES VASÁRHAP ÉS OSÜTÖBTÖKÖK. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN Laptnlajdonos és szerkesztésért felelős LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. KlflI/T LEVÉL*) az Esztergomi Takarékpénztár Rt, igazgató-tanácsához. Nagytekintetű Tanács I Mivel köztudomású dolog, hogy egy modern fürdőtelep fejlesztése szorosan összefügg az úszósport fej­lesztésével és mivel a téli úszósport nagyban elősegíti az úszás megked veltetésót, azért a Move Esztergomi S. E. Úszószakosztályának nevében avval a tiszteletteljes kéréssel fordu­lok a Nagy tekintetű Tanácshoz, hogy a női uszodájában közvetlenül a me­dencét a téli szezonra saját költsé­günkön befödhessük. Evégből ne­künk azt az átalakítást kellene ten­nünk, hogy a női uszoda erősen korhadó fakorlátját ugyancsak mi, saját költségünkön vasbeton korlát­tal helyettesíthessük. Tudjuk: a Ta­karékpénztár nem altruisztikus in­tézmény és ott elsősorban a részvé­nyesek általános érdekét kell szem előtt tartani és előbbre vinni, épen ebből a szempontból kiindulva Ke­restük és találtuk ezt a megoldást, amely nemcsak hogy anyagi áldo­zatot nem kivan az intézettől, meg pedig sem effektív kifizetésben, sem pedig az esetleges rongálódás kö­vetkeztében, mivel csupán a me­dence lenne befödve, ellenben a ka­binok szabadon maradnának, hanem még anyagi előnyt is nyújt a rész­vényeseknek azáltal, hogy a fakor­lát helyett egy örökkétartó vasbeton korlátot adnánk az intézetnek. Legyen szabad ezen a helyen, mi­vel a' kérdéssel szorosan összefügg, az 50 méteres uszoda és a strand­fürdő létesítése tárgyában a Hübschl tervezetnél, amely a női uszoda me­dencéjét felbontva, abból egy 50x20 méteres uszodát kivan képezni, egy sokkal tetszetősebb, olcsóbb, renta­bilisebb megoldást ajánlani a Nagy­tekintetű Tanácsnak, amely terv múltkor vitéz Szivós-Waldvogel Jó zsef tábornok úrral és édesapámmal való beszélgetés kapcsán vetődött fel. Ezen terv szerint egy 3378x20 méteres uszoda volna építendő pár­huzamosan a mostani női uszodá­val, amelynek a kert felé néző ka­binsora el volna bontandó, maga a kert pedig átalakítandó volna strand­dá. Az uszoda a kerten túl a fa­raktárban volna már építendő és így tulajdonkép az intézetnek egy strand­fürdője lenne két medencével (a je­lenlegi női uszoda és az új uszoda) és egy külön férfi uszoda állna ren­*) Ezt a nyilt levelet azért közöljük, mi­vel egyrészt a fürdőtelepünk fejlesztése nem­csak intézeti és másrészt az úszósportunk fejlesztése sem csupán egyesületi érdek, ha nem egész Esztergom városának gazdasági és kulturális közérdeke. — A szerk. delkezésre. Ennek a tervnek az elő­nyei az 50 méteres Hübschl-féle tervezettel a következők: 1. ennek a medencének az épí­tése az 50 méteresnek kb. csak a fele költsége; 2. rentábilisebb vállalkozás volna ez a megoldás, mert ugyanolyan forgalmat lehet lebonyolítani, viszont pedig létesítése olcsóbb lévén, na­gyobb volna a tiszta nyereség; 3. evvel a megoldással lehet csak elérni azt, aminek Budapest legfor­galmasabb strandja, az „Árpád­strand" köszönheti közkedveltségét, ahol 3 különböző hőfokú medence áll a közönség rendelkezésére és en­nek mintájára a helyben építendő strandfürdő két medencéje is külön­böző hőfokú vízzel volna ellátható. Ilyképen megoldva a strandfürdő kérdését, amely nem a közönséges monstrum 50 m.-es uszodát állítaná a Csonka Magyarország vidéki strand­jai közé, hanem a pesti modern „Árpád" strand kellemes, kedves szórakozó helyé:, hol dacára annak, hogy Csillaghegyen van, a főváros­tól 1 órai villanyosútra és hol, bár több ezer emberre van a számítás, ds állandóan legkevesebb félóráig kell várni, míg áz ember kabinhoz jut, a tek. Tanács a vidék legszebb, legkellemesebb strandját, legjobb üdülőhelyét készíttetné el. Ezen terv szerint tehát a női uszoda medencéjének elbontása szoba sem jönne és oda egy állandó vas­beton-korlát felállítása az intézetnek előnyére vállna. És végül engedje meg a Nagy­tekintetű Tanács, hogy röviden rá­mutathassak arra : mennyire fontos sportszempontból a téli uszoda és hogy a sport támogatása nemcsak hazafiúi kötelesség, hanem a Nagy tekintetű Tanács jol felfogott anyagi érdeke is az úszósport támogatását teszi indokolttá. Ismeretes, hogy az Egri Move, országunk legjobb egylete, nemcsak, hogy országos, hanem európai hír­névre is tett szert. Ezt a hírnevet, ezt a dicsőséget azonban csak úgy tudta elérni, hogy fiainak a téli trenirpzást lehetővé tette. Ott maga az uszodatulajdonos meghoz minden anyagi áldozatot az úszósport érde­kében abból az álláspontból kiindulva: nincs jobb' reklám, mint egy jónevű úszógárda, amely ismertté teszi az egész fürdőhelyet idegen városokban. Ma Eger kiváló uszodaviszonyait, kellemes, kedves strandfürdőjét úszói I révén egész Magyorország ismeri és 1 különösen ismerik azok, kik fürdő­helyre járnak nyaralni, mert olyanok kedvélik a szórakozást és így a sport is érdekli őket. Mi — esztergomiak — is csak úgy tudunk nagyobb sport­eredményeket elérni és a fürdőhely nevét ezáltal ismertté tenni, ha a téli tréningen biztosítani tudjuk fejlő­désünket. Épen ezért fordulunk a Nagyt. Tanácshoz, hogy nekünk ez építke­zést megengedni és a használatot biz­tosítani kegyeskedjék. Mi reméljük, hogy a Nagytekintetű Tanács tagjai látván azt, hogy ez a mi kérelmünk olyan megoldása a téli tréningnek, amely az intézetre semmi esetre sem hozhat hátrányt és másrészt átérezvén a sport nagy nemzeti jelentőségét, kérelmünket mellőzni nem fogja. Maradtam a Nagytekintetű Tanács­nak kész szolgája. Rudolf Lóránt joghallgató, úszószakosztályvezető. I HÍREK. I A hercegprímás Taton. Cser­noch János dr. biboros-hercegprimás vasárnap Taton felszentelte a most renovált templom két új harangját és kiosztotta a környékbeli híveknek a bérmálás szentségét. Az egyházfe­jedelmet a község határában a hi­vek nagy serege lovasbandériummal fogadta. A pápa vendégül látta a kalo­csai érseket. Az V. magyar zarán­doklás résztvevőinek minap lezajlott pápai audenciája alkalmával, amidőn grof Zichy Gyula kalocsai érsek láb­csókra járult a Szentatya elé, X. Pius pápa lehajolt, magához emelte Zichy érseket és 'kétszer megcsókolta őt arcán. A kihallgatás után a pápa azzal is jelét adta gróf Zichy Gyula érsek iránti atyai szeretetének, hogy ebédre vendégül látta őt a Vatikán­ban, ami a legritkább kitüntetések egyike. Burány Gergely aranymiséje. Október 3-án lesz 50 éve, hogy Bu­rány Gergelyt, a csornai premontrei rend prépostját pappászentelték. E jubiláris alkalomból a magyar királyi kormány részéről dr. gróf Klebels­berg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter üdvözlő iratot intézett az aranymisés főpaphoz. Esküvő. Dr. Steingaszner Pál ma, csütörtökön délután 5 órakor vezeti oltárhoz Budapesten a belvárosi plé­bánia templomban almási Balogh Elemér dr. és neje Magurányi Olga kedves és nagyműveltségű leányát Lillvkét. 30 évi szolgálat. Csendes, de annál melegebb ünnepély folyt le szerdán a vármegyeházán. Gottmann István vármegyei levéltárnok e na­pon töltötte be közigazgatási szol­gálatának harmicadik évét s ez al­kalomból Palkovics László alispán vezetése alatt üdvözölte a jubiláló levéltárost a vármegye tisztikara. A magunk részéről is melegen üdvö­zöljük a közszeretetben álló tisztvi­selőt. Halálozás. Maksafalvi Maksay Gyula szept. 25-én életének 57-ik, házasságának 30-ik évében hosszas szenvedés után Nyergesújfalun el­hunyt. Temetése vasárnap volt a község lakosságának nagy részvéte melletl. — Frántsik Gyula ny. fő­káptalani intéző szept. 25 én 65 éves korában elhunyt. Túri Béla prelátus­kanonok rokonát gyászolja az el­hunytban. — Meszes Ignácné szül. Ibermasser Anna életének 77. évé­ben Tinnyén meghalt. Beiktatás. Leányvár új plébáno­sát : Heíssenberger Richárdot vasár­nap iktatta be hivatalába Pehatsek Arthur c. kanonok, dorogi esperes­plébános. Meghalt a „Mód bácsi". Nagy szomorúsággal vettük a hirt, hogy bicskei és császári Komoróczy Mik­lós ny. tornatanár Budapesten 64 korában elhunyt. Kémoróczy Gö­mör-Rozsnyón volt tornatanár, azon­ban a megszállt területről magyar­sága miatt kiüldözték. Ekkor Do­rogra jött s itt újjászervezte a Do­rogi Atlétikai Clubot, mely szakava­tott vezetése mellett óriási arányok­ban fejlődött. Kedves modoráért és örökös vig kedélyéért nemcsak Do­rogon, hanem városunkban is nagy közszeretetnek örvendett s általánosan „Móczi bácsi"-nak nevezték. Szom­baton temették el Budapesten a far­kasréti temetőben tanítványainak és tisztelőinek nagy részvéte mellett. Komáromban megoldották a világítás problémáját. A Duna innenső partján egyre jobban fejlődő Komárom városának régi jogos pa­nasza van a világítás ellen, amelyet a cseh megszállás alá került Komá­rom városától kap mindössze néhány órás áramszolgáltatással. EZen a le­hetetlen állapoton most úgy segített a város, hogy szerződést kötött a dorog-annavölgyi bányateleppel, amely vállalkozott arra, hogy Komáromnak és a környékbeli falvaknak villany­világításos szükségletét ellátja. Az előkészületek folynak és Komárom­ban a jövő év január 1-ső napjától kezdődően már 24 órás lesz az áram­szolgáltatás. Ennek főként a város ipara fogja hasznát látni, mert a villanytelep ipari áramot is szolgál­tat. Az annavölgyi bányatelep igaz­NÉZZE HEG ÄS KÉSZ GYERIEERUHÁIAT SSBÄS SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN! (Volt Hangya üzlet.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom