Esztergom és Vidéke, 1925

1925-08-20 / 66.szám

amugyis a közép és felsőiskolázás. Minden kultúrának alapvetője a jó elemi iskola. Csak erre, mint alapra, lehet felépíteni a közép és felsőbb iskolát is. Nézzünk a művelt nyu­gat iskolái felé és látjuk, hogy mily nagy súlyt helyeznek a népoktatásra, mily higiénikusak és szépen rende­zettek elemi iskolai épületeik, mily modernjrendszerrel dolgoznak s meny­nyire megszívlelik azt a pedagógiai régi alapigazságot, hogy ami felsőbb, az nem állhat levegőben, hanem az alatta levőre támaszkodik. A magyar társadalomnak egyik nagy baja, hogy hangoztatjuk, szép beszédeket mon­dunk az iskoláért, de nem adjuk oda egész lelkünket, minden képes­ségünket azért a népiskoláért, nem értékeljük kellően tanítóinkat s min­den másra jut áldozatkészségünkből, amint közgyűléseinken is láttuk nem­rég, csak a népiskolánál húzzuk ösz­sze akárhányszor spórolóan tárcán­kat. Nincs fejlett érzékünk az elemi iskola fejlesztése iránt, nem vesszük sastekintettel észre, hogy a nemzet­közi antikeresztény szocialista szel­lem, mint veti ki hálóját a gyermek­ifjúságra és nem sietünk a minta elemi iskolázással körülbástyázni gyermekeink izgatásnak kitett lelki világát. Hogy eddig az elemi népiskola iránt, lehet mondani országszerte, bizonyos közöny kerekedett felül, a tanítóság gyűlésein elhangzott pana­szokkal se fönt, se lent nem igen tö­rődtünk s most szörnyűködünk Csonka-Magyarország másfélmillió analfabéta tömegén és a tanügyi kor­mányzat most indul végre neki több iskola emelésének, annak főoka, hogy népiskolai törvényünk 57 esztendős, az idők és a kor szelleme eljárt fe­lette. A több mint öt évtized alatt mindenféle látóhatár megváltozott kö­rülünk, minden intézményünkre új uniformist adtunk, csak népiskolai törvényünk maradt meg ma is nép­oktatásunk alapjának. Ha az idők folyamán, a korkövetelmények ha­ladtával a törvény korszerűsége több helyen . kilyukadt, oda valami foltot ság ragyogó fényben úszik. A vo­nat kis ablakán beárad az illat, amit a föld kiáraszt, amikor a forró, égető nap eltávolodik tőle 1 Még egy kis ideig bekandikál hozzánk egy darab sötétkék argentiniai ég, azután hir­telen a trópusok gyorsaságával le­száll az est, a csillagok is kezdenek kíváncsian kikandikálni, elvész min­den részlet és csak a vonat lihegő, gyors zakatolása jelzi, hogy tovább haladunk nyugatra, a nagy Cordille­rák felél . . . Hajnalodik 1 A hóid már el­tűnt a felkelő reggel előtt és délen, ahol még küzd az éjszaka, a nap­pallal, egyes csillagok is még álmo­san pislognak. Lassan kibontakoz­nak Mendoza külvárosának kis há­zai és gyümölcsöskertjei. A város belsejéből nem látni semmit, de ál­lítólag egy szépen rendezett, sok szőlővel körülövezett város, Buenos­Aires után a legnagyobb. Amint vo­natunk befut az állomásra, azonnal átszállunk a Transandino vasút kes­kenyvágányú kocsijaira. Mire elin­dulunk, teljesen kivilágosodik, úgy, hogy zavartalanul élvezhetjük a fen­séges látványt, amely szemünk elé tárul. Mögöttünk fekszik a nagy sík­ság, előttünk pedig feltűnnek a ha­talmas Cordillerák első láncai bíbor­vörös fénnyel megvilágítva a felkelő naptól. Valparaiso, 1924. szeptember. Schayné Gangl Margaretha. (Vége köv.) varrtunk és döcögtünk megint to­vább. Éppen ezért idők jelének tartom, hogy Esztergom is készül végre is­kolái modernizálása mellett megmoz­dulni. Idők jele az is, hogy a sok dikció után ismét napirendre kerülő­nek halljuk az új népiskolai tör­vényt összhangban az új idők kö­vetelményeivel, amivel népoktatá­sunknak szilárd tartóoszlopot építhe­tünk. Esztergom új népiskoláinak kivi­telét a kiküldendő szakbizottság fogja elősegíteni. Minden körülmény mel­lett, a végrehajtását a nagy műnek úgy tanácsos foganatosítani, hogy ne kicsinyeitessék le egyik városrész se és ne adassék alkalom arra, hogy a közönség, a nagy különbség miatt, egyik-másik iskolát letaksálja. Kerül­nünk kell az alkalmat, hogy különb­séget tegyünk iskola és iskola kö­zött, amit, ha 'pláne pedagógus em­ber tesz, saját hivatása ellen vét. Keményfy K. D. (Veje köv.) Sültéi ünnepély. A magyar névnek annyi dicsősé­get hozott, de épen ránk oly szeren­csétlenül végződött világháborúban elesett hősöknek állandó emléket állított Süttőn a kegyelet. A hazáért kiontott vér, az elszállott élet emléke előtt maga a vezér, József kir. fő­herceg hajtotta meg zászlóját azzal, hogy az ő katonáinak emelt emlék­oszlopot személyesen jött el leleplezni. Vendégek érkezése. Reggeli vonattal érkezett meg dr. baráti Huszár Aladár főispán, szenk­viczi Palkovics László alispán több vármegyei tisztviselő kíséretében. A vendégeket revisnyei Reviczky Ele­mér a község elöljáróságával fogadta és együttesen vonultak be a feldíszí­tett, ünnepélyes hangulatú községbe. József kir. főherceg ér­kezése és az ünnepély. A megállapított időre, pontosan háromnegyed tizenegy órakor ért a főherceg Fábry őrnagy, szárnysegéd és Falussy ezredes kíséretében a falu határához, ahol revisnyei Re­viczky Elemér tőszolgabiró lovas­bandérium és kerékpárosokkal fo­gadta. A fellobogózott község lakossága lelkes éljenzéssel fogadta a népszerű magyar főherceget. A díszhelyen már nagyszámú közönség várta a magas vendéget. A vármegyei tisztikar, a községi elöljáróság, a vidéki vendé­geken kívül ott volt a vegyesdandár­parancsnokság képviseletében vitéz Zoltán ezredes, az esztergomi helyőr­séget Sarvay János őrnagy, a vár­megyei m. kir. csendőrparancsnoksá­got Szlábey Imre csendőrezredes képviselték. Az éljenzés csillapultá­val az alispán a vármegye nevében ünnepi beszéd kíséretében fogadta a fenséges vendéget. Néhány meleg köszönő szó után a díszsátorban foglalt helyet a fő­herceg és dr. Lepold Antal prelátus­kanonok nagy papi segédlettel táboti misét mondott. Mise végeztével lel­kes beszéd kíséretében megáldptta az emlékszobrot. Mély csendben lépett dr. baráti Huszár Aladár főispán a Fenség elé és megkérte leplezné le a hősök em­lékét. Láthatólag megilletődöttséggel tett eleget a kérésnek a főherceg. Visszapillantott beszédjében a lezaj­lott doberdói kínszenvedésre, arra a végtelen nyomorúságra, melyet kato­náinak, akik közé a 26. gy. ezred is tartozott; végig kellett szenved­niük. Dacára annak, hogy halott hő­sök emlékét ünneplik, mégsem tekinti ezt gyászünnepnek és reményének ad kifejezést, hogy az elesett hősök utódjai, a régi nagy és boldog Magyarországnak lesznek birtokosai. Tekintettel a község öregjeire német nyelven is intézett rövid beszédet a község lakóságához. Az izig-vérig magyar beszéd mély hatással volt a nagyszámú közönségre. Az egyesített vármegyék főispánja mondotta el magasszárnyalású ünnepi beszédjét, mely után a főherceg, az alispán helyezett koszorút az emlékmű talpazatára. Miután a főszolgabíró átvette és a községi elöljáróságnak átadta az emlékszobrot az ünnepély véget ért. Bankett Nem lett volna teljes és magya­ros az ünnepély, ha nem követi őseink szokása szerint, az áldomás. Fehér asztalnál közvetlenebbek az emberek. Minden kedélyesség mellett is megvolt a magyar tisztelet a fel­sőbbség iránt. Dr. baráti Huszár Aladár főispán felköszöntőt mondott a kormányzóra, az alispán pedig könnyekig megható beszédben mon­dott köszöntőt a fenséges hadvezérre. Dr. Lepold Antal prelátus az emlék­szobrot adományozó Müller Ernő kormányfőtanácsost üdvözölte pohár­köszöntőjében. A főherceg az egész ebéd alatt kedélyesen elbeszélgetett. Közvetlen modora, meleg barátsága, sokáig em­lékében fog élni a süttőieknek. Délu­tán 2 órakor főispán és 'alispán kíséretében elutazott a főherceg. Az egész ünnepély oly közvetlen­séggel és példás rendben volt ren­dezve, hogy mintául szolgálhat bárhol. Esztergom szab. kir. Táros közönségéhez! Esztergom szab. kir. város — Szt. István király első koronás magyar ki­rály szülővárosa, a kereszténység bölcsője — mint minden évben, úgy az idén is hagyományos bensőség­gel óhajtja megülni első szent kirá­lyának ünnepét. Napjainkban, amidőn szivünk ér­zelmeinek legszentebbje, az édes ma­gyar haza darabokra tépve, amidőn Trianonban lábbal tiporták ősi alkot­mányunk, ezeréves jogainkat és bir­tokunkat, kétszeres kötelességünk mindazon kegyeletes hagyományok ápolása, amelyek a jobb napokból még megmaradtak. Az elrabolhatatlan nemzeti érté­kek legragyogóbb éke, az első szent királynak ünnepe, amelyet nem hagy­hatunk a többi szürke nappal el­múlni, hogy bár külső fény nélkül, de annál bensőbb érzésekkel meg ne ünnepelnénk azt. Ünnepelnünk kell a mai sanyarú napokban nemcsak vallásos és ha­zafias kötelességből, hanem azért is, mert ezen ünneplésből erőt merítünk, kell, hogy erőt merítsünk a nélkülö­zések és szenvedések további elvi­selésére, a kitartó kemény küzde­lemre. Egy mindenétől megfosztott és megfogyatkozott nemzet fog ősi tra­dícióihoz híven e napon, bár külső keretekben egyszerű, de szívben an­nál mélyebb, annál vallásosabb fel­buzdulással és hazafias bensőséggel ünnepelni. Felkérem tehát Esztergom szab. kir. város közönségét, hogy va lásos és a mai időnkhöz illő hazafiasság­gal az ünnepen a főszékesegyház­ban 9 órakor tartandó ünnepélyes istentiszteleten vegyen részt, a ház­tulajdonosokát pedig felkérem, hogy az ünnep külső jeléül házaikat fel­lobogózni sziveskedienek. Esztergom, 1925. augusztus 17. Dr. Antóny s. k. polgármester. Szent István napja a főszékes­egyházban. Az első apostoli szent király tiszteletére az ünnepélyes is­tentiszteletet 9 órakor dr. Walter Gyula c. pü=pök, nagyprépost, a szentbeszédet pedig a dömés-rend budapesti kolostorának tagja, a ki­tűnő hitszónok: Böhle Kornél fogja tartani. Olasz képviselő a hercegprí­másnál. Az olasz parlament udinei képviselője: Pietro Pisenti ügyvéd, ki vasárnap és hétfőn városunkban tartózkodott és megtekintette a ne­vezetességeket, tisztelgett a herceg­prímásnál is. A képviselő a fascista csoporthoz tartozik. Halálozás. Dr. Kováts Kálmán c. apát, a budapesti Szent István bazi­lika plébánosa, az esztergomi érseki tanítóképző volt igazgatója, 63 éves korában hétfőn este hirtelen elhunyt. Személyi hir. A helybeli állam­rendőrkapitányságnál végelbocsátá­sok folytán megüresedett állásokat a következő új erőkkel töltötték be : dr. Nagy Imre s. fogalmazó, Szabó Jenő s. felügyelő, őrszemélyzeti pa­rancsnok, Felkér Béla detektív cso­portvezető és Pollok Imre detektív. A főszékesegyházi ének-és ze­nekar mai műsora. Introitus és Communio. Mitterer: Graduate Os justi. Haller: Offertorium In virtute tua. Rheiberger: Missa in C-dur, Laudate Dominum. Ah hol vagy ma­gyarok. D. u. Vespera Falsobordoni. Egyházi hir. Dr. Csernoch Já­nos biboros-hercegprimas hétfőn dél­előtt iktatta hivatalába a primási pa­lotában az új bajnai plébánost : Mor vay László tb. szentszéki tanácsost, a budapesti Patronage Egyesület igaz­gatóját. Hétszázéves a pannonhalmi fő­monostori templom. Az ősi pan­nonhalmi főmonostor temploma a jövő héten ünnepli meg 700 éves jubileumát, A bencés-rend ezen al­kalomból Pannonhalmán nagy jubi­láris ünnepségeket fog tartani. Belga vendégek. Mint már jelez­tük Esztergomba mintegy 150 belga nevelőszülő érkezett Nagy Boldogasz­szony napján, hogy tisztelegjen Ma­gyarország bibornok- hercegprímásá­nál és megtekintse a magyar Róma nevezetességeit. A belga vendégeket Neugebauer gyermekvédő liga igaz­gatója hozta Esztergomba, akik Z. E. H. De Münk genfi püspök és Z. E. H. Valvekeus esperes az ak­ció lelkes vezetője buzdítására jöttek Magyarországba. A hajóállomáson a bibornok-hercegprimás részéről dr. Meszlényi Zoltán hercegprimási tit­kár francia nyelven üdvözölte a ven­dégeket, akiket dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, dr. Antóny Béla polgármester, dr. Brenner Antal vá­rosi főjegyző, dr. Sántha József vá­rosi tanácsos és Mátéffy Viktor pré­post-plébános, nemzetgyűlési képvi­selő fogadott. Kedves meglepetésben részesítette az idegen vendégeket Beck Ilonka oki. tanítónő, aki fla­mand nyelven üdvözölte őket és a már Belgiumban járt gyermekeket összegyűjtve hangos „Welkom" (Isten­hozott) kiáltással és belga nemzeti dallal fogadtatta. A jótékony vendé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom