Esztergom és Vidéke, 1925

1925-08-09 / 63.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LMP: IEBIELEIIK HIDES TaSÁBVAF ÉS CSUTÖBTÖKÖB. Szerkesztősége és kiadóhivatal; Simor János-utca 18—20,, hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos és szerkesztésért'feleifist LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000',korona. Egyes szám ára; hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Ha te is úgy, én is úgy. A megcsonkított, kifosztott, lerfegyvérzett, agyonellenőrzött Magyar^ országnak valami bűvös varázserővel kell bírnia. Az úgynevezett utódállamok nyakig fegyverben állanak. Valóságos ágyú és szuronyerdő veszi körül nyilt határainkat. Repülőgépeikkel sötétíthetik el napunkat. Mérges gázaik elpusztíthatják a csonkaország életét és mégis félnek, áskálódnak ellenünk. Most, hogy minden határzár és vízumkényszer dacára is vámmentesen hozzánk jutott az Isten áldása, félnek tőle. Mindenáron megakarják akadályozni, hogy terményfölöslegünkért pénzt kapjunk idegenből. Az idegenből hozzánk jutott jó valuta emeli gazdasági életünket és erősíti annak eszközét — a koronát. Hosszadalmas tárgyalások folytak a magyar és az osztrák kormány között kereskedelmi vámszerződés ügyében. Mind a két kormány tudja azt, hogy Ausztria élelmiszerhiányát legtermészetesebb és leggyorsabb módon Magyarországból szerezheti be. Szinte magától értő dolog, hogy Mar gyarország terményfeleslegének természetes piaca az ipari Ausztria, viszont az osztrák iparnak Magyarország a főfogyasztója. Ez igy volt évszázadokon át. Igaz ugyan, hogy ezen évszázadok alatt nem kellett sokat alkudoznia Ausztriának Magyarországgal, mert a császár akaratából gyarmatnak tekintették országunkat. Minden keserű emléket félretéve, Ausztria a mi lisztünket, gyümölcsünket és borunkat fogyasztotta. A bécsi hires Naschmarkt tele volt hevesi dinnyével, magyar szőlővel. Zöldbabunkat, uborkánkat csak úgy ismerték a piacon, mint vendéglőikben a magyar bort. Ez évszázadokon át természetes dolog volt. De hát van valami természetes Európában ? Természetes az, hogy a fogyóban és a számbelileg is kisebbségben lévő francia a német nyakán üljön ? Európában ma természetes élet nincs. Ausztriának épúgy nincs természetes határa, mint nekünk. Ausztriát délkeleten és észak nyugaton csak úgy fenyegetik az éhes szomszédok, mint minket köröskörül. Ezen utóbbi körülmény dacára, Ausztria ismét megmutatta kapzsi természetét velünk szemben és kapva-kapott az utódállamok nyomásán. Beszüntette a tárgyalásokat és lezárta piacát terményeinkkel szemben. Tette ezt állítólag a kisantant és Olaszország nyomására. Bármint is van, be kell ismernünk, hogy a magyar földmiveiésnek ez számottevő kárt okozott. Ezt itt Esztergomban magyarázgatni felesleges, de nem felesleges valami más. Semmi okunk nincs Ausztriával szemben, hogy a mienkhez, hasonló sorsa miatt siránkozunk és részvét* tel legyünk. Ausztria is odatartotta markát a nagy osztozkodáskor és kapott is egy darabot Magyarország testéből. Ausztria épen olyan ellenségünk, mint a cseh, román és szerb, sőt talán némi foltokkal terhelve. Miért legyünk kíméletesek, vele szemben ? Zárjuk ki aMagyarország piacáról az osztrák árúi. Ezt kell követelnie ma mindenkinek Magyarországon. Hogy azonban az iparcikkekben a mi rovásunkra meg nem engedhető spekuláció be ne állhas son, meg kell nyitni az olasz, a francia, a némer, az angol ipar előtt piacunkat. A lecsúszott terményárak melleit olcsó iparcikkeket és a terménynek piacot kell teremtem. Ha Ausztriát nyomják, szomszédjai, minket nyomnak belső gazdasági viszonyaink. Elvégre egyszer már merjünk mi is valamit tenni és a mi szomszédjaink aze nnal cirhelődnek az uborkafáról. Ss • • • *• Esztergom iskolát. Szent Imre főreáliskola. Ha valaki idegen kérdezné, hogy a főreáliskola milyen tanintézete a városnak, azt mondhatnánk: mostoha gyermeke, a legmostohább iskolája. Más városokban, hol célszerű és a város jövőjét tekintő gazdaságpolitika folyt, nem egy 68 esztendős, de sokkal fiatalabb középiskolának díszes modern hajlékot emeltek. A háború előtti várospolitikai maradiságnak vétke, hogy ez az. értékes iskola most úgyszólván hajléktalan lesz, mert a jelenlegi épületet bérbeadó szentferencrendiek, hogy a felvidékről kiüldözött rendtagokat elhelyezhessék, felmondottak a városnak. Igy az iskola a jövőt illetőleg nagy bizonytalanság előtt áll, mert az építkezésre gondolni sem lehet, az anyagiak miatt. Máa alkalmas és igénybevehető épülete sem a városnak, sem más intézménynek, sem magánosoknak nincs. Gyűjtést indí tottak ugyan egy létesítendő új iskola anyagi költségeinek előteremtésére, de ily módon soha hajlék alá nem jut az iskola. A kormány eddig annyit tett, hogy megengedte a „gyűjtést". Különböző hazafias ünnepélyek révén az iskola eddig 20 millió koronát gyűjtött erre a nagy célra. Hogy a szükséges sok száz millió honnan és hogyan gyűl öszsze, nem tudjuk. Itt egy igen erős társadalmi mozgalom segíthetne, mely minden úton oda irányulna, hogy az állam olaja meg ennek az iskolának létkérdését, mert a város eddig nem tudta, ezután pedig képtelen. Az intézet — múltjához híven — az elmúlt tanévben is igen szép ered ménnyel működött. A tanítás menetét a szokásos vakációkon kivül csupán, egy háromnapos szünet szakította meg a náthalázas időszakban. A hazafias és vallásos érzés istápolására sok lélekemelő ünnepélyt tartottak. A. hazafias érzés szép példáját adta a VIII. osztály ifjúsága. Saját költségükre állították fel az intézet háborús halottainak emléktábláját, melyet nagy nyilvánosság előtt ez év június 29 én ünnepélyes keretek közt le is lepleztek. A testnevelés terén figyelemre méltó munkával szép eredményeket ért el az iskola. A „Toldi Miklós Sportkör" 5 szakosztálya több az iskola által rendezett és országos sportversenyen szerepelt. A cserkész csapat felszerelése még hiányos. A 31 éve fennálló Segítő Egyesülethez 892.000 korona folyt be. A segély könyvtár céljaira 32,881.428 K jutott, amiből új tankönyvek beszerzése és azok kötteté'se után 3 és fél millió kororra maradt. A segétykörryvtár állománynak* mostani értéke 40 millió'" korona. Adományok igen szűkösen, alig pár korona értékben folytak be az intézethez. A tanári kar jelentős iskolai munkásságán kivül is sok kultur előadást tartott és a város közművelődési mozgalmaiból is jelentős részt vett ki. Obermüller Ferenc igazgatón kivüi lr> tanár oktatta az ifjúságot. Miniszteri elismerésben is részesült a tanártestület a tanítás és nevelés munkájában elért szép eredményekért. A statisztikai adatokból megállapítjuk, hogy az intézetbe az idén nyilvános- és magántanulókul 311 növendék iratkozott be, levizsgázván 291. Vallásra nézve róm. kath. volt 76%, izraelita 16' 15%, református 4 80%, ág. ev. 275%. Érettségi vizsgálatra bocsájtottak 14 tanulót, akik mind sikerrel vizsgáztak. Jelesen érettek: Benedek Ferenc, Berényi Edith, Háber Gabriella és Soltész István. Jól érett 3, egyszerűen érett 7 növendék. A fegyelmi állapot általában a legjobb volt. A jövő tanévre való beiratkozások szeptember 1-től 3-ig lesznek. gvt. EGYRŐL-MÁSRÓL W «HP 1 qp»——^ Kik a mai Oroszország állami érfiai ? Az egykor oly félelmetes hatalmú Oroszország betegen vergődik. Lakosságának kilenctized részé szívesen venné bármely hatalom megszállását, csakhogy megszabaduljon övéi uralmától. Egy jól tájékozott fővárosi liberális lap útján értesülünk a mai Oroszország vezető emberei kilétéről. Zinovjev, Szentpétervár főnöke, a forradalom előtt egy éjszakai ház tulajdonosa volt. Zinovjev zeneszó mellett kínoztatta és ölette az orosz arisztokrácia fiatal leányait. Jakovlea kisasszony, állami hatalmasság, ép oly szadista, mint Zinovjev. ő a férfiak halomra ölesében gyönyörködik. Trockij, ipari és katonai organizátor, zsidó csapatokat szervezett, melyek testőri szolgálatot teljesítenek körülötte. Liivinov, előkelő állású egyén. Az angol rendőrség keresi sikkasztás, csalás és rablásért. Rakovsky, valódi nevén Stancseff, bolgár származású, volt osztrák kém, jelenleg a szovjet követe Angliában. Schmül, Pétervár lemondott katonai kormányzóját a newyorki rendőrség keresi több rendbeli gyilkosságért. Szinte érdemes volna a.többi eivtárs előéletét is megismerni, de nálunk ez. felesleges, hisz tudjuk kikből állottak a mi áUamférfiaink a kommün alatt. Ezek leghirhedtebb példánya: Kún Béla, ma Krim kormányzója. Osztrák sógor. Évszázados kizsákmányolónk ismét kimutatta foga fehérét. Annak idején eljött osztozkodni, koncot kérni Magyarország testéből. Most elzárja határait romlandó terményeink elől. Talán nem volna egészen indokolt, ha viszont mi meg elzárnók a határt az osztrák rongy elől és nem adnánk nekik sem lisztet, sem húst, mert emezekhez főzelék és gyümölcs is jár. Elemi iskolák mozija. Kötelező lett az elemi iskolák részére is a mozi. A 10 havi szorgalmi idő alatt 7 előadást fog rendezni egy részvénytársaság 3000 koronával személyenkint. 21.000 koronába kerül tehát évenkint a szülőnek egy-egy elemi iskolás gyermek az ingyenes kötelező népoktatás mellett. Kóspallagon is lesz mozi ? élénk bizonyítéka annak, hogy a művelt Amerika még sem áll annyira fölötte felvilágosodottság dolgában az öreg Európának, mint azt általában hiszik. Az európai sovinizmus érdekében hálásak lehetünk Tennessee államnak azon törvényéért, melynek alapján Scopes tanítót, ki azt tanította, hogy gorillától származunk, elitélte. Van valami romantikus középkori hősi póz abban, ahogy ez a kis kaliberű emberke emelt fővel oda-