Esztergom és Vidéke, 1925

1925-06-21 / 49.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EflRLBNK filHDES VASÁRIAF ÉS CSŰTÖBTuEÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá az előfizetési 8 hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonoé 6« szerkesztésért féléidé; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000'korona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A tüdővé§z leküzdését, vagy terjedését meggátolni, csökkenteni célzó mozgalom propaganda-plakátjai ott virítanak minden ház kapuján, erélyes hangon szólítván fel az ország lakosságát, hogy a tizenkettedik órában vegye fel a harcot ez ellen a csontkezű, alattomos rém ellen, mert különben szörnyű pusztulás vár a társadalomra . . . Helyes! — Tudnia kell mindenkinek, hogy hazánkban minden harmadik haláleset gümőkórra esik és hogy ez a betegség egymagában több emberáldozatot követei, mint a többi összes fertőző betegségek együttvéve. Tudni kell azt i«, hogy Magyarországon alig van család, amelynek egyik-másik tagjánál ne jelentkezett volna a gümőkór valamilyen formában s hogy olyan családban, ahol tüdőbeteg van, a gyermekek 14 éves korukig kivétel nélkül valamennyien megkapják a tuberkulózist. Védekezni kell tehát szigorú következetességgel ez ellen a szörnyű betegség ellen, mely kezdeti stádiumában — mint a plakát is mondja, — még sikeresen gyógyítható. Adakozzatok tehát a tuberkulózis elleni küzdelem céljaira. Én is azt mondom: adjon mindenki, még pedig minél többet, mert nagyon sok pénzre van szüksége e mozgalom apostolainak. Magamban viszont azt gondolom, hogy a tűzveszély ellen nem azzal kell védekezni, hogy oltjuk az égő házat, hanem azzal, hogy nem adunk tápanyagot a tűznek s eltávolítunk útjából minden éghető anyagot. A tüdővész ellen minden vonalon szigorúan keresztülhajtott óvó-rendszabályokkal kell védekeznünk. Rész ben országos, részben helyi intézkedésekkel. Be kell vezetni alkalmas módon az emberek köztudatába a védekezés feltétlen szükségességét, különösen pedig gondoskodni kell a gyermekek egészségügyi védelméről. Három évtized óta mindenütt hirdetem, hogy a modern állam fejlettségének és valódi kulturfokának legbiztosabb fokmérője a helyes szociálpolitika, melynek fundamentuma az okos gyermekvédelem s ennek tanait s elveit az iskolák útján lehet leginkább népszerűsíteni. Egészséges iskolaépületeket, azokba az egészségtani ismeretekben alaposan kiképzett, növendékeik egészség ügyi érdekeit szivükön viselő tanítókat s tanárokat, kimerítő és részletes egészségtan-tanítást, modern tornatermeket, a tuberkulózis és az alkoholizmus ellen felvilágosító képes egészségtani táblákat, e téren komolyabb eredményeket felmutató tanerők jutalmazását s általában hathatós propagandát követelünk elsősorban az iskolák útján, mert ma a családdal s általában a felnőttekkel a leg intenzívebb eszmecserét az otthon mindent elbeszélő, továbbadó iskolásgyermekek utján lehet legsikeresebben folytatni. Arról, hogy ne éppen a reggeli szellőztetés idejében söpörtessük szárazon, öntözés nélkül az utcákat, ezúttal nem is beszélek. Azt nálamnál is jobban kellene tudniok azoknak, akik ezt így rendelik s elnézik. Hogy az iskolák padlóinak portalanítására nincs költség, hogy a sétaterek s a korzó területéről legalább az esti sétaóra idején nem tudjuk kitiltani a robogó kocsikat, hogy a csatornákat nem tudjuk szagtalanítani, hogy a külvárosrészek udvarai piszkosak, hogy a korcsmákban és vendéglőkben az italt öblítetlen poharakban szolgálják föl, hogy nem minden fodrászüzletben fertőlenítik a bajuszkefét, hogy az uccasarkokon vasárnapi kaszinózás közben kicsit köpködnek is, hogy egyes piaci élelmiszereket még mindig a földre terített piszkos kötényeken árulnak, annak csak a tuberkulózis-bacillus Örül. A plakát-háború is nagy haladás, a gyűjtés is helyes dolog, még helyesebb a bőkezű adakozás, de leghelyesebb volna az alapos tisztaságszeretet. Hála Istennek, hogy Esztergomban ehhez megvan a helyes érzék . . . A múzeum célja. A múzeum iránt megnyilvánult érdeklődés szükségessé teszi, hogy a múzeum célját és az épület elhelyezésének kérdését közelebbről is megvilágosítsuk. A muzeumok célja általában az

t hogy az országnak vagy egy vidék kek történelmi, művelődési múltját, népélet és természeti viszonyait lehetőleg hűen és teljesen megismertessék. E célnak megfelelően a muzeumok vagy országos, vagy helyi érdekűek ; . jellegüknél fogva szorosan vett tudományosak, vagy inkább szemlélte tő-oktató irányúak. Egyetemes érdekű, tudományos gyűjtemények felállításának csak a fővárosban és az egyetemmel biró nagyobb városokban van értelme. Ily kisebb provinciális városban, mint Esztergom, elegendő, ha a múzeum csupán a város és megye területere szorítkozik és csak a vidéke régészeti, művészeti, iparművészeti, néprajzi és természeti (nálunk ásványtani és őslénytani) viszonyainak hű bemutatására szolgál. Ehhez járul még a nyilvános könyvtár, mely szintén a múzeumban nyerne helyet. Mindezek elhelyezésére elegendőnek látszik négy-öt múzeumi terem, egy könyvtárterem és olvasószoba, melyekhez még egy-két más helyiség is járul. Itt tehát csak egy kisebb vidéki múzeumról van szó, melyet az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat vezetősége a legméltóbb és legmegfelelőbb helyen, a Sas telken szeretne fölépülve látni, ahol azt később tovább is fejleszteni lehet. A múzeum mindenütt a közművelődés melegágya, egy-egy város kulturális fejlettségének fokmérője. Benne a közönség a mult megismerése által honismeretet, a szülőföld megbecsülését, hazaszeretetet tanul. Minden múzeumnak, de főkép a vidéki történelmi muzeumoknak feladata, hogy gyűjteményét minél szemléltetőbb módon állítsa a látogató elé és hogy abból minél többen nyerjenek tájékozódást a vidék kulturális múltja felől. É feladatot a társulat úgy fogja elérni, ha múzeumát nem a város végére, hanem mindenki által könnyen megközelíthető helyre, lehetőleg a város közepén építi fel. A múzeum helyének megválasztásánál tehát egyedül az lehet az irányadó, hogy a közönség azt könnyen, minden nagyobb fáradság nélkül kereshesse fel. Szépészeti és művészi szempontok, bármily tetszetősek legyenek is azok, nem jöhetnek figyelembe akkor, amikor az elhelyezésnél a célszerűséget kell keresnük. Állítsuk a muzeumot bárhóvá, céljatévesztett lesz, ha azt a közönség nem látogatja. Nem vonja azt kétségbe a társulat tagjai közül senki sem, hogy a Mária Terézia-ucca elejére tervezett hősök emlékének kitűnő hátterül nem zzolgálna valamely épület. De ez az épület nem lehet a múzeum, ez a kiválóan közművelődési intézmény, mely az ottani környezetbe nem illik, arra a helyre nem való. A múzeum igazi közönsége nem a vásártéren, hanem a korzón található. Ott hömpölyög vasárnaponként fel s alá, ott cseveg és szórakozik, s ha közelében találja a muzeumot, szívesen benéz oda is. Ennek a szórakozó közönségnek és az érettebb tanulóifjúságnak való a mu zeun, nem pedig annak a tömegnek, amelyet a cirkuszi mutatványok látása és hajóhinták élvezete is kielégít. Azután itt van a nyilvános könyvtár kérdése is, melyet a múzeummal kapcsolatban kell megoldanunk. Egy közkönyvtár létesítése, melynek magvát á városi könyvtár képezné, már az állami dotáció szempontjából is szükséges, állami támogatás mellett az csakhamar tekintélyes könyvtárrá fejlődik. A könyvtár már a műveltebb közönség számára van. A magyar középosztály a mai megélhetési viszonyok és árak mellett könyvet nem képes vásárolni, a könyvtár használatára egyenesen rá van utalva. Az olvasóteremnek is, melyben mindjárt kezdetben 8—10 tudományos folyóirat fog rendelkezésre állani, ez az osztály lesz a szívesen látott vendége. Hát szeretettei kérdjük : ha ez az osztály oly helyzetbe jutott, hogy könyvet, folyóiratot még nélkülözések árán sem tud magának szerezni, miért tennénk a helyzetét szándékosan még azzal is kellemetlenebbé, hogy őt az olvasnivalókért és az olvasóterembe a disznópiacra kimenni kényszeritjük ? De egyébként is: nem az a célja-e a közművelődést terjeszteni hivatott könyvtárnak, hogy azt mentől többan vegyék igénybe? Ki fog a vásártérre könyvekért kimenni, amikor arra nincs kötelezve? Sokan inkább lemondanak a könyvtár használatáról, semhogy Szentgyörgymezőről 1 óra, a város belsejétől pedig félóra járásnyira kelljen oda kimenniök. Az erőszakos rövidlátóság egyszer már belevitte a város közönségét egy meggondolatlan elhatározásba, amikor a nagykaszárnyát a város közepére helyezte, ahelyett, hogy a város végére építette volna. Most megforditottan, de ugyanabba esnék bele, ha a muzeumot a város belsejéből kivinnék a sertésvásártérre. Értsenek meg bennünket I A múzeum mindenütt a kultúra tűzhelye. De az erre fogékony kulturelem, nem pedig a csőcselék szániára 1 És ettől a meggyőződéstől a társulat hivatott vezetőségét sem Jákob-hangú támadások, sem terrorisztikus fellépések, sem nagyhangú frázisok nem fogják eltéríteni. Elvégre is az állami felügyelet alatt álló múzeum a társulaté, és ennek méltó és célszerű elhelyezéséért is mi vagyunk a felelősek. S. F. P. Nyári Kert-SzinbAz Esztergomban. Faragó Sándor, a Székesfehérvári Sziház igazgatója Esztergom város műpártoló közönségének kényes igényeit szem előtt tartva, az idei színházi szezont a Porgesz-féle Kert Mozi gyönyörűen átalakított fedett A Duna Kioszkban minden kedden és pénteken este Egy halászlé ára 16.000 K* — Uradalmi fajborok. — Frissen csapolt sör. l^l^^y^Q^Qj^^ A halászlét szegedi módra Borz Kálmán halászmester fogja főzni. Kitűnő zene. — Kellemes szórakozás.