Esztergom és Vidéke, 1925

1925-05-28 / 42.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEBJELEIIK IIHDEH VASÁRIAP ÉS CSÜTÖBTÖKÖÄ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15 000;korona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Magyarok Rómában A nagy magyar zarándoklatok útján, melyet Szent István király ideje óta folyton jártak ájtatos lélekkel századokon keresztül vezeklő és könyörgő magyarok, ebben a jubileumi szent esztendőben újból megindultak tömegekben, hogy kövessék a pápa atyai hívó szavát. Kegyelmeket és lelki megvigasztalást: az igazság kapuinak a megnyitását igérte a hivek millióinak a kereszténység közös atyja és vájjon kiríek volt inkább erre szüksége, mint a gyászbaborult, kifosztott, megalázott magyaroknak ? Nem csoda tehát, hogy alig van még egy olyan ország, amely olyan nagy mértékben tett eleget a felhívásnak, mint a mi hazánk, amelynek a fia nemcsak aránylagosan, hanem abszolút számokban is a legnagyobb zarándoklatokban mentek eddig az Örök városba. Egész csomó kisebb zarándokcsoportokon és az elszakított területek magyar zarándokain kivül eddig két nagy magyar nemzeti zarándoklás járt Rómában és mindkettő nemcsak az olasz közönség, az összegyűlt külföldi zarándok tömegek, hanem a legilletékesebb tényezők, sőt magának a Szentatyának a tetszését és bámulatát vívta ki. Akik részt vettek ebben a két első magyar nemzeti szentévi zarándoklatban, azok felejthetetlen emléket hoztak magukkal haza a szép Olaszországból, de különösen a zarándoklat főcéljából, az örökvárosból, a mártírok vérével, a szentek emlékezetével megszentelt földről Felejthetetlen emlékeket melyek között a legkiemelkedőbb az a szinte tüntető szívélyes bensőség, látható öröm és meghatottság, mellyel XI. Pius pápa az ő „kedves magyarjait" fogadta. Közvetlen környezetéből vett értesülés szerint úgy a márciusi, mint az áprilisi magyar zarándokokat dolgozószobájának az ablakaiból nézte, amikor példás és áhítatos rendben vonultak fel első izben Szent Péter bazilikájába és mindenki jól láthatta, hogy a közös pápai kihallgatásoknál könnyek csillogtak szemében, mikor lelkes szavainak meghallgatása és tolmácsolása után lelkes örömmel tört fel a szivekből a magyaros éljen és utána felharsant a pápai himnusz, melynek szövegét a pápa lefordíttatta magának olaszra. Alig tért haza a II. nemzeti zarándoklat, máris serényen megindultak az előkészületek a többi zarándolatok megszervezésére, melyekre a jelentkezések már nagy tömegekben érkeznek, úgy hogy impozáns voltukban ezek sem maradnak hátra az előzők mögött és bizonyára ujabb örömet szereznek a pápának. Június 22-én indul el Zichy Gyula gróf, megyés püspök, kalocsai érseki apostoli adminisztrátor vezetésével a IIÍ. országos nemzeti zarándoklás, mely az ádelsbergi csepkőbarlang, Velence és Firenze megtekintése után hét napot tölt Rómában (a két utolsó napon, akik óhajtanak, kirándulhatnak Nápolyba),

J

visszafelé pedig Páduában tölt időt. Részvételi díjak I. osztály 6,700.000 K, II. osztály 4,400.000 K, III. osztály 3,200.000 K. A következő zarándokiások szeptember és október hónapokban lesznek és ezekre is már most lehet jelentkezni az Országos Katholikus Szövetségnél (IV. Ferenciek tere 7. ÍII. lépcső I. em. 8.), ahol levélbeli megkeresésre bővebb felvilágosításokat adnak és megfelelő prospektusokat küldenek. A demokrata-blokk fővárosi sikere és e siker nyomán jelentkező diadalmi ujjongás, mint riasztó, kijózanító, rideg mementó vág bele a politikai közélet tudatába s mint tizennyolc telének országos hangulat-depressziói, ezúttal is valami bizonytalan jövő képét festik az előrelátók és előrenézők lelki szemei elé. Ezt a sikert nem szabad lekicsinyleni, amint azt a kimondottan keresztény-irányú fővárosi napilapok teszik. Nem kell feledni, hogy a főváros, mint az ország kulturális életének központja, sajtója útján — s ítt a destruktív sajtóra gondolok — az ország közvéleményét nemcsak irányítani, de teljesen átformálni is képes. Az újságolvasó emberek 90 %-ának pedig nincs önálló kritikai képessége. Akik tehát idáig páholyba könyökölve azt hitték, hogy hiszen minden rendben van — „csak te pipálj Ladányi", — azok láthatják, hogy csakugyan minden rendben van, de — odaát. Egyszer régen, valami hat év előtt, leverték az iskolák falairól a keresztet s eltiltották a gyermekek ajkáról az imidságot. Igaz, hogy ez régen volt; Hbkan mar nem is emlékeznek rá. Azóta már aranyborjút is imádtunk . . . De talán mégis vannak, akiknek van veszíteni valójuk s félteni valójuk egy bizonytalan jövőtől. Talán a konzuloknak. Nekik mondotta Ciceró : „Videant consules ne quid respublica detrimenti capiat". . . A paragrafus (§) jegye, melynek alul és felül a belékapaszkodásra alkalmas görbe gajmója, középen pedig a sok csűrés-csavarástól párhuzamosan görbült dereka van: hűen ábrázolja hivatását, jelképezi rendeltetését, — a belékapaszkodás és a csűrés csavarás lehetőségét. A paragrafus sokszor kellemes, többször kellemetlen, de legtöbbször olyan, mint az ápolója, az alkalma, zója. A jó paragrafus a szívtelen, lélek nélküli ember kezén is odiózussá válik, de a rossz paragrafus szigorát is tűrhetővé tudja enyhíteni a belátó, a jólelkű tisztviselő. A paragrafus legtöbbjét, ha belekapaszkodunk^ a gajmóiba, lehet csűrni, csavarni. Majd minden paragrafusnak van egy ellenparagrafusa, egy enyhítő szakasza, mely a belátó ember kezében szelídített formában áldásává válik a jogkereső embernek. Akit valami baj ér, az a törvény erejétől vár védelmet s oltalmat, aki pedig valamiben bűnös, az a törvény humanitásától kér és vár mentséget. A törvényt s a törvény alkalmazóit mindenképen tisztelni kell, de bizalommal a törvény paragrafusai s e paragrafusok alkalmazói iránt csak akkor lehet az ügyes-bajos ember, ha a paragrafusokból szelídséget, humanitást, belátást, jóindulatot érezhet ki s nem ridegséget, szigort, lelketlenséget. A törvénylisztelet hiányát, vagy csökkenését a paragrafusrágó bürokraták mozdítják leginkább elő. Van egy elmebetegség, melyet az orvostudósok paragráfia néven neveznek s mely abban nyilvánul, hogy a beteg a kivánt szó helyett egy másikat, hangzásban hozzá hasonlót, értelemben elütő fogalmat ír le. Persze hiányzik ezeknél a lélek, az öntudat tisztasága. Valami ilyesmiben szenvednek a paragrafusrágók is. Nincs ott a lelkük, a belátásuk, a szivük józansága, mikor a paragrafu sok közül csak azért is a ridegebbet, a szigorúbbat, a nehezebbet alkalmazzák, mikor a szelídebbet, enyhébbet is használhatnák. A napokban ugyanegy ügyben, — nehéz életkérdés volt, — két hivatalszobában jártam. Az egyikben csupa ridegséggel, ám a másikban csupa előzékenységgel, szives belátással találkoztam. Mindkét helyen ugyanazt a paragrafust magyarázták, de' mennyire más hangon s más szándékkal. . . 1 A paragrafusok mellé mindig melegszívű, szelidlelkű embereket állítanék. Bizonyára több volna akkor az ügyes-bajos emberek lelkében a rideg paragrafusok iránti bizalom s a törvénytisztelet.. , «5fr HI BE K. Földrajztanárok gyűlése. A Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztálya vasárnap tartotta vándorgyűlését a főgimnázium dísztermében, melyen a helybeli tanári karon és az iskolák növendékein kivül szép számú érdeklődő közönség vett részt. Vargha György dr: szakfelügyelő elnöki megnyitója után Mattyasóvszky Kasszián dr. főgimnáziumi igazgató meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket. Az előadást dr. Balogh Albin, főgimnáziumunk tudós tanára kezdte meg „Esztergom földrajzi helyzete és fejlődése az őskortői mostanáig" cimmei. A nagy érdeklődéssel hallgatott tartalmas előadást élénk ovációval jutalmazta a közönség. Majd Kari János dr., a Földrajzi Közlemények szerzője „A tájrajzot, mint a földrajz egyik irányát" fejtegette. Előadást tartott még Geszti Lajos „Az állampolgár nevelése a földrajz keretében" cimmei, melynek végeztével dr. Antóny Béla polgármester üdvözölte a város nevében a szakosztályt és tolmácsolta dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost üdvözletét is. A sikerült gyűlés után a szakosztály tagjai megtekintették a város nevezetességeit és az esti hajóval utaztak el kellemes emlékekkel eltelve városunkból. Halálozás. Stromf Ignác bőrkereskedő életének 64 ik évében f. hó 22-én meghalt. — Spitzer Fülöp, az Oltósy Pál és Fiai meggyfatermelési telep és sétabotgyár igazgatója 57 éves korában f. hó 25 én hirtelen elhunyt. A napkőzi gyermekotthon előadása. A szenttamási napközi gyermekotthon a Szenttamási Kath. Kör nagytermében pünkösd vasárnap este 7 órakor gyermekelőadást rendez. Az elemi iskolás gyermekek számára a főpróba előadás pénteken d. u. 5 kor lesz megtartva. A házhelyek ügyében a bírósági eljárás — az igénylőknek a telektulajdonosokkal való közvetlen egyezkedhetése céljából — 8 napra felfüggesztetek. Ezen idő alatt az igénylők a telektulajdonosokkal, főként az ár tekintetében, már az eljárás gyorsítása érdekében is, saját érdekükben lehetőleg egyezzenek meg. Azok, akik a város tulajdonát képező területekről igényelnek házhelyet, a gazd. ügyosztálynál (7. sz. szoba) jelentkezzenek. Megdrágultak a hídátkelési igazolványok. A hídátkelési igazolványok kiállítási díját az államrendőrség a mai naptól 2000 koronára