Esztergom és Vidéke, 1925

1925-05-21 / 40.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. lESIELEHIK IIIDEfl VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Idegenforgalmunk fejlesztéséről. A „Balneologiai Értesítő"-nek a fürdő és ásványvizek ismertetésén kivül azok fejlesztését is céljául tűzte ki. Ezen lap legutóbbi számában a következő olvasható; „Új fürdő Esztergomban. Az Esztergomi Takarékpénztár tulaj­donában lévő artézi fürdőtelepet teljesen átalakítja és mint modern gyógyfürdőt a közönség rendelke­zésére bocsájtotta. A fürdő gyógy­javallatai: csúzos, köszvényes ba­jok, idegbántalmak, női ivarszer­vek megbetegedései, bénulások, görvélykór. A forrás vizét már 1856-ban Than Károly vizsgálta és az akratothermák közé sorozta. Mi csak örömünknek adhatunk ki­fejezést, hogy hazánk egy gyógy­kinccsel ismét gazdagabb lett." Másutt pedig a hirdetések között: „Nem kell külföldre menni! Legjobb üdülő- és gyógyhely a Szent István artézi fürdőtelep Esz­tergomban. Gőz- és kádfürdők, Nyári uszodák, ásványvíz vállalat házikezelésben. Gyógyjavallatok mint előbb. Bútorozott magánla­kások, valamint szállodai szobák előjegyezhetők az Esztergomi Ta­karékpénztár R.-T. nál. Szóval a fürdő-saisonról minden szó aktuális és helyénvaló Eszter­gomban. Mér a békeidőben köztu­datban volt, hogy Magyarország gyógyfürdőkkel és gyógyvizekkel fel­tűnő erősen ellátott, de ezek legna­gyobb része csak a balneologiai könyvekben voltak ismeretesek, kö­zelről pedig elhanyagoltak és drágák. Mindenesetre tényként akarom le­szögezni, hogy ma a fokozott szel­lemi munkál végző kulturembernek, de különösen a nagyvárosban élő családjának a nyaralás nem luxus, hanem feltétlen életszükséglet. A mult év nyara — a sajnálatos gazdasági eltolódások miatt —- azt mutatta, hogy a legelőkelőbb és leg­szebb külföldi nyaralókon 4—5 na­pig lakás, élelmezés és kiszolgálás került annyiba, mint idehaza elha­nyagolt helyen 1 napi, tehát min­denki, aki pihenni akart és gara­saira vigyázott, pénzét francia vagy svájci frankban, vagy pedig lírában költötte és igy takarékoskodott, amit a balatoni fürdők a mult évben sa­ját zsebükön éreztek, de most okulva a mult tapasztalatain, iparkodnak a nyaralókat itthon tarjani. Budapest téli fürdőváros akar lenni és nyáron Budapesttől Szobig minden duna­parti kis falu nyaralókat fogad be. Esztergomnak helyzeténél és fekvé­sénél fogva tehát tétlenül nem lehet maradnia. A Takarékpénztár agilis elnökigaz­gatója megérezte szülővárosának ér­dekeit és a takarék régi ftirdőpoliii­kája alapján letette az első követ, de az ügy valamely stagnálást mu­tat. Mult évben több festő dolgozott Esztergomban és iparkodott a város Kunstadt jellegét kidomborítani. A fővárosi lapokban Babits Mihály tol­lából Esztergomról több szép cikk és vers jelent meg, húsvét táján pe­dig a város történeti és művészeti jellegét domborította ki Régészeti Társulatunk. Mint régi kegy hely is ismeretes és csodálatos, hogy Esz­tergom mégis „döglött" város, ami vád ellenünk, ellened és ellenem is. Történik ugyan sok apró dolog Esztergomban, mit rendesen gúnyos mosoly kisér, pedig helyénvaló volna ezeket mint a nagy terv kiegészítő részeit komolyabban venni: igy a Szépítő Egylet fásítását, a Hajós Egylet versenyeit, a turisták menedékházát és kirándulásait stb. de még többet kellene tenni. Például a mult évben számos iskola rándult Esztergomba és többen panaszkodtak, hogy nem kapni szép levelezőlapokból össze­állított albumot és képekkel díszített útmutatót. Helyénvalónak tartom megemlíteni, hogy jó az idegenekkel egy kis elő­zékenység és udvariasság gyakorlása is Ezzel szemben az alábbi érdekes dolognak voltam megfigyelője: A mult nyáron a Dobozi-üccában né­nány pesti úri család nyaralt, ezek a honvédtemetőnél hatóságilag kije lölt dunaparton szoktak strandolni és a bécsi hajó utáni hullámokat képzelték tengeri hullámoknak, de mindennap teljes disznóáliományával itt tartott 1—2 órás pihenőt a szent­györgymezei kanász. A minapi lapban a város tiszta­sága is szóba került s magam is he­lyénvalónak tartom, hogy ne csak a Széchenyi-tér aszfaltját öntözzék, de néha legalább hetenkint egyszer a „megszállott és kapcsolt" részek uc cáinak öntözése és söprésre is sor kerülhetne. A közlekedés javítása sem utolsó teendő. A vasárnapi kiránduló hajó Nagymarost és Dömöst még csak eléri, de Esztergom már messze van neki. Egy szombat délutáni gyorsí­tott vonat sem ártana. A hatérátlépésnél — mint ujabban beszélik — nem mindig és minden­kivel bánnak a legeiőzékenyebben a mi oldalunkon, pedig nagy kár, mert a párkányiak szívesen jártak az esztergomi uszodába. Végül az idevetődött idegent, ha ide akarjuk szoktatni, legfőbb teen­dője szállodásainknak és vendéglő­seinknek, hogy mérsékeltebb árak­kal dolgozzanak. Egyellőre talán elég ennyi is, hogy az előbb említett vismajor folytán beállott stagnálás káros mulasztó ha­tású ne legyen. Dr. Sch. H IE E K. Dr. Csernoch János bibornok­hercegprimás f. hó 19 én a bérmá­lás szentségének kiosztására a fővá­rosba utazott s ott tartózkodása alatt alatt részt fog venni a Ranolder In­tézet fenállásának 50 éves jubileu­mán és a Svábhegyen épülő Isteni Szeretet Leányai házának alapkőle­tételi ünnepélyén. Meghalt Fischer-Colbrie Ágost püspök. Fischer-Colbrie Ágost dr. kassai megyéspüspök már hosz­szabb ideje súlyos betegen feküdt püspöki rezidenciájában a" javulás és rosszabbodás sűrű egymásután­ban váltakoztak és most :vasárnap éjjel elhunyt. Fischer-Colbrie Ágost dr. 1863-ban született a barsmegyei Zselizen, ahol édesatyja a hercegi uradalom főerdésze volt. 1890 ben az Augustineum tanulmányi igazgató­ja lett Bécsben, ekkor kapta a csá­szári és királyi udvari képián címét. 1900-ben esztergomi prelátus-kanonok 1902 ben, mint pázmáneumi rektor, a III. osztályú vaskoronarendet kap­ta meg. 1905-ben prekanízálták és a jézustársaságiak bécsi templomában püspökké szentelték. Halálozás. Egy csendben, szívós kitartással dolgozó férfit ragadott el­Esztergom munkás társadalmából ismét a végzet Karácsonyi Béla igazgatótanitó személyében. Szelid, jó lelke családján és iskoláján kívül alig volt mással elfoglalva, de itt azután tökéletes életet elt. Mint fiatal tanitó Kürtre ketült, de 4 évi mű ködés után akkor még különálló Szentgyörgymező rk. iskolaszéke hívta meg tanítóul és 35 évig egy­huzamban ott működött a szó leg­nemesebb értelmében. Hogy a nevelt generációt azután se hagyja el, az ottani olvasókörnek könyvtárát 33 évig kezelte. Erejének lankadását érezve, szabadságoltatta magát és nyugdíjba készült menni, de a sors ezt már nem engedte meg neki és elvette oda, ahol bizonyára elveszi méltó jutalmát példás életéért. — özv. Rabsch Róbertné szül. Hoppe Berta f. hó 18-án 92 éves korában elhunyt. — Vagenknecht Ferencné szül. Szatmáry Erzsébet életének 53. évében f. hó 20-án rövid szenvedés után elhunyt. Ünnepi mise a bazilikában. A mai pontifikális nagymisét dr. Wal­ter Gyula c. püspök, nagyprépost tartja. Utána a szentbeszédet dr. Häuser Ignác mondja. Tanítógyűlés. Az Esztergom-vár­megyei Általános Tanító Egyesület tavaszi közgyűlését f. hó 28-án dél­előtt 10 órakor a vármegyeház nagy­termében tartja, melyre az egyesület tagjait és a tanügy barátait ezúton hivja meg az elnökség. A főszékesegyházi ének- és ze­nekar mai műsora. Introitus és Communio koraliter. Orlwein : Gra­duale, 5. szól. a capella. Filke: Of­fertorium, vegyeskar, org. kis. és zenekarra Weirich: Mise B-dur ve­gyeskar, org kis. és zenekarra. D. u. Vespera falsobordoni. Litánia a vaskapui Mária-szo­bornál. A Magyar Turista Egyesü­let a Turista Dalárdával karöltve f. hó 24-én vasárnap délután 4 órakor a vaskapui Mária-szobornál litániát tart, melyre a város ájtatos közön­ségét ezúwm hivja meg az elnökség. A litániát és szentbeszédet Béres Ist­ván segédlelkész fogja tartani. Az Esztergomi Sport-Halászó és Horgászó Egyesület folyó hó 17-én megalakult. Alapszabálya értel­mében a tagok létszáma 30-ban állapíttatott meg. Felkérjük azokat, kik az egyesület tagjai sorába felvé­tetni óhajtják magukat, hogy belé­pési szándékukat — a korlátolt tagok számára és a terület bérletére való tekintettel — f. hó 23-áig Polgár Ottó egyesületi jegyzőnél annál is in­kább jelentsék be, mert a taglétszám betöltése esetén ujabb tagok felvé­tetni nem fognak. Orvosi hir. Dr. Urbán István fo­gorvos Olaszországból visszaérkezett; rendelését újból megkezdette Deák Ferenc utca 26. sz. alatt. Az Esztergomi Kath. Kör f. évi május hó 23.-an, szombaton Viseg­rádra társas kirándulást rendez, mely­re a kör mélyen tisztelt tagjait és hozzátartozóikat ezúton is tisztelettel meghívja. Az indulás a déli fél 1 órai MFTR helyi hajóval. Mit eredményezett a tatabányai sztrájk ? Annakidejék kétízben is megemlékeztünk a tatabányai sztrájk­ról. Teljes tíz hétig tartott a részle­ges sztrájk, melyről most érdekes adatok kerültek napfényre. A szak­szervezet pénztára egymilliárd koro­nát osztott ki a sztrájkolok között és pedig nőtlen munkás heti 50.000, a nős munkás egész 100.000 koro­náig terjedő segélyt kapott. A segé­lyezés dacára, mely a mai viszonyok között kenyérre sem elég, a sztráj­koló munkások vagyonilag teljesen tönkrementek s hosszú időbe fog kerülni, amíg újra beszerzik azokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom