Esztergom és Vidéke, 1925

1925-05-17 / 39.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HE61ELEHIK IIHDEI VASÁBHAP ÉS CSŰTÖRTÖKÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési 8 hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptulajdonoB és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Ki történt Tokodon. „A kőszénbánya harca a tokodiákkal. Bérleti szerződést akarnák — bilincs és börtön alkalmazásával", hangzatos címen másfél hasáb jelent meg a „Magyarország" című lap május 5-ki számában, melyben leírja az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya R;-T. és a vidék lakósága között évtizedek óta dúló harcot. A bányának 2 év múlva lejáró szerződését kellett megújítani, az új szerződésbe hallatlan súlyos kötelezettségeket akart a lakóságra róni és pedig a község tartozik az összes .kuttatási felszereléseket eredeti árban átvenni, ha a kuttatás eredménytelen volna, ezenkívül a más határban folyó szénkuttatás munkájában felszínre jutó szenny is Tokodra szállíttatnék. Természetes, hogy a község felháborodva utasította vissza a tervezetet s semmi áron nem akarta a szerződóst aláírni, erre a bánya mindazokat elbocsátja szolgálatából, kik alá nem írják, 12 órai munkára osztja be ugyanazon bérrel, de miután így sem ért célt, elfogatta a csendőrséggel Szentgyörgyi Sándor igazgató tanítót, becsukatta. A lakóság óriási felháborodással értesült erről s a „Magyarország" kiküldött tudósítója szerint vasvillát és kapákat ragadott „s félő volt, hogy a népszenvedély kitörése a legborzalmasabb eredménnyel járhat", borzasztó elkeseredésükben a templomban egy hívő sem jelent meg, „ha elvitték a mestert — pap se kell nekik". A szerződést — egyelőre még — így sem sikerült aláíratni. Kétségbe kellene esnünk szomorú hírszolgáltatásunkon, hogy ilyen óriási eseményekről, háborúról nem szerzünk, csak a „Magyaroszág" jólértesüit lapjairól, tudomást, azonban mulasztásunkat pótolandó, kimentünk a bányaigazgaíósághoz megtudni, mi történt itt? írásos bizonyítékokkal felszerelt információnk a következő: Tokod bányászata 23 évig víz alatt állott, 1921. évben indult meg a széntermelés napi 4—5 waggonnal s míg 1924. év elején 14—15 waggont termeltek naponta, 1924. év végén már napi 50—60 waggon lett elszállítva. A bányának Tokod községgel szerződése volt és van, mely 47 év mulvá jár le, azaz 1972. okt. 1-én, tehát abszolúte nem volt a bánya ráutalva új szerződés kötésére, hiszen a barnaszénbányászatnál az új szerződéseket többnyire 50 évre kötik. A szerződós 1882. okt. 1 én lett kötve 60 évre s annak meghosszabbítása további 30 évre biztosítva. A bánya 11 hold földet bérelt a községtől, melyre kolóniáját építette, mely föld a kolóniával és a bánya egyéb épületeivel együtt a község tulajdonába megy át a. szerződés lejártakor. A község elöljárósága, a főjegyző csak úgy, mint a biró állandóan panaszkodtak a bányaigazgatónak, hogy építeniök kellene plébániát, orvoslakást, kán torlakot, iskolát és a községi többi alkalmazottnak lakást, de, mert a bánya évtizedekig nem hozott jövedelmet, nincs a községnek semmije, amiből a kötelezettségeinek megfelelhessen. A bányatársulat méltányolva a község kulturális igényeit, segíteni akart a községen s ezért ajánlatot tett a szerződésnek megújítására már ma, vagyis az 1972. évben lejáró szerződóst 2002. év okt. 30-ig hosszabbította meg, ennek fejében a községtől bérelt földeket 250 millió koronával megváltotta (1924. év elején volt értékkel) s azt kifizette ; e földnek azonban éppen úgy, mint előbb, az épüte tekkel, bányákkal együtt ingyen mennek vissza a szerződés lejártakor a község birtokába. A pénzügyminisztérium által megállapított s az eladási ár lVa°/o-át kitevő terragium helyett 3°/o-ot ajánlott a községnek. Ezenkívül megvette a Székes Főkáptalan lakóházát Tokodon s azt a községnek adományozta plébánia céljaira. A szerződés végigjárta a felsőbb fórumokat, jóvá lett hagyva, majd a községben kitéve aláírás végett s azt a gazdáknak körülbelül fele alá is irta. A másik fele tényleg vonakodik a szerződést aláírni, de a bányát ábszolutte nem érinti e körülmény, hiszen effektív megtakarítást jelent ez alá nem írás, mert az aláírtak éppen kétszeresét kapják a szénbérnek. Az, aki a „Magyarország" cikkét írta, jobban tudja valószínűleg a vonakodás okát, de józan ésszel ezt megmagyarázni bajosan lehet. Szentgyörgyi elfogatásáról a bánya annyit tudott, mint lapunk olvasója s aki egy 1972. évben lejáró szerződésnek megújításából 2002. évig terhesebb feltételek mellett mást olvashat ki, mint a bányatársulat önként vállalt áldozatkészségét, az igazán megérdemli, hogy ne élje meg a szerződés lejártának időpontját. De, ha vasvilla- és kapa-háború cikke nem destruálás, akkor nehezen lehet destrukció fogalmát megmagyarázni. Eladd jutányos áron a város központján, Simor Jánosutcai 4. számú emeletes úriház, amely üzleteknek és hivataloknak is alkalmas. Bővebbet Simor Jánosutca 24. szám alatt. Tudnivalók az építőipar köréből. Közli dr. Karikó Imre kereskedelmi és iparkamarai titkár Győr. Az építkezések idényének megkezdése alkalmával gyakran merül fel vita úgy az építőipari hatáskör, mint az építőipari szakképesítés tekintetében, mely vitás ügyek elbírálásához a legfontosabb tudnivalókat alábbiakban közlöm. Az építőiparosok munkakörének szabályozásáról szóló és még ma is érvényben lévő 32.396—VL A. 1923. szám alatt kelt kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet az építőiparosok hatáskörét következőkép szabályozza. Kőművesmesternek joga van bárhol olyan földszintes lakóházakat és gazdasági épületeket az építkezés teljes befejezéséhez szükséges iparosmunkákkal együtt önállóan .végrehajtani, melyeknél a legszélesebb épületszárny szélességmérete — a két külső falszinvonal közét mérve — a 15 métert meg nem haladja s melyben a legszélesebb traktus mélység belső fesztávola 6 méternél nem nagyobb. Ezeknél nagyobb épületeknél a kőművesmester csak a föld, kőműves és elhelyezőmunkákat és ezeket is csak építőmester vezetése alatt végezheti. Ácsmester bárhol faszerkezetű házak felépítését (mely alatt a favázas házak is értendők) a kapcsolatos összes más ipari munkákkal együtt és ezenkívül minden néven nevezendő ácsmunkákat önállóan végezhet. A kőművesiparos bárhol minden olyan javitó és tatarozó munkát önállóan végezhet, mely az épület szerkezeti részét nem érinti és amelyekhez földszintnél magasabb állványok felállítása nem szükséges. Jogosítva van továbbá nagyközségekben és kisközségekben egyszerű szerkezetű földszintes, azaz egy, legfeljebb két szobából, konyhából és kamarából álló egyenes sorú pincenélküli lakóházakon és gazdasági épületeknél, amelyeknél az épület széllessége, vagyis a külső szerkezeti főfalak közötti fesztávolság 6 méternél nem nagyobb, az ácsmunka kivételével, a kőműves egyéb ipari munkát önállóan végezni. Egyes vidékeken, ahol bizonyos tipus szerinti lakóházak építése szokásos és általános, a kőművesiparosok és kőművesmesterek ilyenek építését végezhetik akkor is, ha azok a fent körülírt egyszerű szerkezetű lakóházaktól illetve jelen rendelet 1. §-ában körülírt földszintes lakóházaktói eltérők is. Ácsiparosnak joga van bárhol az épület szerkezetét nem érintő minden javitó és tatarozó munkát önállóan végezni, azonkívül nagy- és kisközségekben oly földszintes épületeken előforduló ácsmunkát, amelynek építésére a kőművesiparos jogosult, saját felelősségére végrehajtani, végül bárhol padlókat, kerítéseket, kapukat, ajtó- és ablakfélfákat, sertés és hasonló ólakat készíteni. Amidőn a kőművesmesterek javítási és átalakítási munkálatainak hatáskörét több, oldalról vita tárgyává tették, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1922. évben 70.671. szám alatt egy magyarázó rendeletet adott ki, mely elvi jelentőségű miniszteri rendelet ma is érvényben van és olykép rendelkezik, hogy a kőműves mester munkakörét megállapító fenti rendeletszakasz úgy értelmezendő, miszerint a kőművesmester a fent megállapított új építkezéseken kívül földszintes és egy, valamint több emeletes lakóházak és gazdasági épületek belső és külső kőművesjavítási munkáit építőmester közbenjötte nélkül saját felelősségére elkészítheti, ha a munkák állvány nélkül lógó (függő) állványról, vagy a földszint magasságát meg nem haladó állványról végezhetők. A földszint magasságát meghaladó bármiféle állvány felállításával járó kőművesjavitási munkákat azonban a kőművesmester ánállóan csak akkor végezheti el, ha az állványozást iparengedéllyel biró építőmester állítja fel és a munka tartama alatt az állványozás felett a felügyeletet ez gyakorolja. önállóan végezhet továbbá a kőművesmester belső kőműves átalakítási munkát, még pedig mindenféle válaszfalban korlátozás nélkül; szerkezeti falakban azonban csak olyan földszintes házakban, amelyeknek építésére az előidézett rendelet 1 §-a alapján jogosítva van. Fent jelzett alaprendeletben említett épületeknél nagyobb épületekben a kőművesmester a szerkezeti falakban bármiféle átalakítási munkát csak építőmester vezetése és felelőssége mellett végezheti. EGYRŐL-MÁSRÓL i demagógia szülőföldje az antik Athén volt, hol egyes népszónokok a nép politikai vezetését magukhoz ragadva, a népet vezették, illetve felelőtlen állásukban — félrevezették. Rómában a patríciusok és plebejusok közti örökös viszálykodásokban a népdemagógok az elnyomott nép vezérei vol-