Esztergom és Vidéke, 1925

1925-05-07 / 36.szám

POÉITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HE6IELENIK IBIIDÉI VASÁRIAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az eíőfizeíési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptnlajdonoB és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000'.koi ona. Egyes szám ára t hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Felhívás Esztergom város közönségéhez! A sport jelentőségét nem kell fejtegetni az esztergomi magyar és hazafias közönségnek. Azt is tudja mindenki, hogy az „Esztergomi Hajós Egylet" éveken át, de főleg a a mult évben számos versenyen dicsőséget hozott Esztergom városára, s ezt remélhetőleg ez évben is öregbíteni fogja tudni, hiszen erősen készülnek a működő tagok az idei versenyekre is. A Hajós Egylet tagjai tőlük telhető legnagyobb anyagi áldozattal járulnak ahhoz, hogy Esztergomra dicsőséget hozzanak. Azonban a dunai árvizek nagy veszéllyel fenyegetik mcfst az egyesületet s félős, hogy megakasztják az anyagiak az egyesület további versenyképességét. Ugyanis a mostani hajósház bedűléssel fenyeget, s legfőbb ideje, hogy a vezetőség a sok milliót érő hajóparkját biztos helyen tudja elhelyezni és versenyre készülő s sportoló tagjainak a szükséges helyiségeket biztosítani. Ezért egy új hajósház építése váit égető szükségessé. Erre az alkalom is megvolna az idén. A régi Move kertben szándékozik új hajósházát az egyesület tető alá juttatni. Mindenesetre egy oly épületet szeretne alkotni, mely Esztergom városának szépségét és látnivalóját is emelné s emellett Esztergom város társadalmának nyári (téli) összejövetele helyéül is szolgálna (télen korcsolyázás). Egyszóval egy valóságos klubbház építéséről van szó. Miután az egyesület tagjai teljes egészében nem képesek annyit áldozni, mindazokhoz, kik Esztergom fejlődését szivükön viselik, ama felszólítással bátorkodik járulni at egyesület vezetősége, hogy tőlük telhetőleg, ki pénzben, ki anyagiakban volna kegyes az egyesületet segíteni. Főleg arra irányulna a kérelem, hogy egy kamatmentes, 1 hónaptól 2 évig tartó kölcsönt, vagy törlesztésre anyagot nyújtanának a megértők s ezzel lehetővé tennék a klubbház felépítését, melynek felépítéséhez már minden egyéb előfeltétel megvolna. Esetleges felajánlások dr. Rudolf Béla vagy vitéz dr. Szomor Aurél alezredeshez volnának intézendők. Szándéka a vezetőségnek mindazok nevét, akik akár anyagi támogatással, akár személyes munkálko

: dásukkal az építendő ház ügyét elősegítik — egy az . épületben elhelyezendő márványtáblán megörökíteni. Azon megértő és a nemes eszmékért lelkesedni tudó esztergomiakhoz fordulunk, akik már többször tanújelét adták áldozatkészségüknek és kérjük, ha előbbi két tagtársunk hozzájuk fordulna támogatásért, legyenek segítségükre. Hove Esztergomi Hajós Egylet •lért van Így? Igaz, hogy lukszus dologról van szó és így nem közérdek, de mert állami jövedelmet képez a dohányeladás, talán mégis gondot kellene fordítani arra, hogy hol legyenek a dohánytőzsdék elhelyezve. A vasúti állomástól egészen Kossuth-utca közepéig nincs dohánytőzsde. Amíg Simor-, Honvéd-, Német-, Petőfi , Besze-, Mária T.-, Árpád-, Erzsébet-, Kenderföld-, Pályaház-, Vámház-, Kereszt-, Dorogi-, Táti-, Major-, Árok-, Felső és Alsó Szérű-, Horánszky-, Szt. Anna-, Jókai- és Deák-utcákban nincs dohánytőzsde, Kossuth-utca második felében már három is van. Széchenyi- és Rákóczi-tér, Szt. Lőrinc-, Bottyán-, Ferenc József-utcán már 7 tőzsde van összetömörítve csak azért, hogy egész Szt. Tamás és Vízivárosnak egy se iegyen. Szentgyöi-gymezőn már két dohánytőzsde van és egynek csak a firmája. Az ilyen nagy területeken, ha nem akad dohányárusító, meg lehetne engedni vagy a korcsma, vagy az ottani kereskedőknek a dohány árusítását. lassaryk ünneplése a magyar Slon tövében. Az elszakított magyar részről kaptuk az alábbi sorokat: „Nemzeti ünnep van. A falu csendes bár. Nem látni embert, de a középületeken zászló leng; pirosfehér-kék. S kik az államtól élünk, hivatalosak vagyunk: „legyen szerencsénk iskolai ünnepélyre." S mi megjelenünk, miként tetemrehivásra. Tréfaszó járja, ahogy összejövünk a feldíszített teremben, de mögötte nehéz a gondolat is. Jönnek a kis gyermekek és felcsendül a kicsinyek ajkán az idegen szó: „Za Tatraska" himnusz és mi felállunk, miként a parancs szóra. Majd egy kis leányka előáll és tót nyelven mond egy verset, mellyel valószínűleg üdvözöl bennünket, a megjelenteket. És következnek felváltva a feldíszített pódiumon a kis versmondó szónokok. Az egybegyűlt iskolás gyermekek ajakán mindannyiszor felhangzik a betanult „éljen", de ez már magya rul. Még egy ének, még egy vers a „csehszlovák hazámról" a kis ártatlan gyermek ajakáról, akik eddig más hazát ismertek és mást énekeltek s akiknek lelkétől idegen az új helyzet, az új haza. Mindnyájan hallgatunk s elmerengünk a múlton és jelenen, eszünkbe jut

4 a hó elsején kijáró kis nyugdíj és hallgatunk. Az ünnepnek vége. Üdvözöljük kényszerült udvariasságból az ünnep rendezőjét, az iskola tanítóját. Szétmegyünk. Útközben nehéz gondolat nyomja lelkünket, mily kálváriát kellett annak a régi magyar tanítónak végig szenvedni, mig e kis magyar lelkekbe belétanította „szép csehszlovák hazám" versecskéket. És mentünk, mentünk elmélyedve a hivatalos ünnepélyre, a községházára. De itt már tót nyelven dicsérte a szónok a „nagy Massaryk elnökünk" érdemeit, kinek köszönünk mindent a csehszlovák hazában — itt, itt a nagy magyar Sión tövében 1" HIKEK. ESTE.*) Hallgat az alkonyi szellő, Csendes a parton az erdő. Pirul a pirban a kék tó, Fodros a tükrén a hab-hó. Csendben a tónak lágy tükörén két Hattyúmadár ház körbe szelíden, S hószinű nyakkal az égszínű vízen RingnJc a víznek csillogó tü'trén . . . Körberingnak lágyan enyelgőn Égszírű fodros víz csoda-kékjén, S kergetik egymást csókba fürösztvén Tűzpiros ajkuk tó sima tükrén. Halkan a lelkem lágy szava zendül Ihleti szivem dalra a kéklő Vicnek a partján égbe szökellő Bús jegenyének tarka meséje . . . Rd. *) A szerzőnek sajtó alatt lévő „Hangulatképek cimű verseskötetéből. A hercegprímás visszaérkezése. Vasárnap, f. hó 3-án az esti órákban érkezett vissza a bibornokhercegprimás az örök városból, ahova két hét előtt tekintélyes zarándoksereget vezetett. Hétfőn d. e. fogadta a Yőkáptalant. Dr. Walter Gyula nagyprépost üdvözlő szavaira válaszolva, megköszönte a főkáptalan figyelmét, majd kiemelte, minő' kedvező hangulat uralkodik a Vatikán falai között és az olasz nép összes rétegeiben Magyarország iránt, őszentsége szavaiból lehetetlen észre nem venni, minő szeretettel karolja át sz. István országát, minő részletesen ismeri súlyos helyzetét és mennyire érez együtt a szenvedő nemzettel. Három alkalommal részesültek a zarándokok abban a szerencsében, hogy a pápa közelében lehettek. Az egyik pápai misén a hercegprímás is a segédkezük között foglalt helyet, ami nagy kitüntetés, őszentsége nagyon megkedvelte a magyarokat. Magyar szavakat is megtanult. „Dicsértessék" köszöntésükre magyarul: „Mindörökké. Amen" válaszolt. Az ünnepélyek nagyszabásúak és fényesek. A zarándokok a világ minden részéből feltűnő tömegekben özönlenek az isteni kegyelmek és áldások kimeríthetlen tárháza felé. Feledhetlenek a benyomások, amelyeket e napok a zarándokok lelkére gyakorolnak. Hossza szasabban beszélgetett azután a főkáptalan tagjaival, majd lelkesen megéljeneztetvén, viszszavonult magánlakosztályába. Gyászhír. Török Sándor városi ellenőrt és nejét Kollár Ilonát súlyos csapás érte. Forrón szeretett kis fiuk: Sanyika, f. hó 4-én 15 hónapos korában hosszú és kinos szenvedés után ártatlan lelkét Teremtőjének visszaadta. Temetése f. hó 6-án volt a szentgyörgymezői temető kápolnájából. Turistáink Szentkereszten. Az Esztergomi Turista Egyesütet tagjai f. hó 10-én, vasárnap Szentkeresztre mennek, hol a Turista Dalárda közreműködésével szentmisét hallgatnak, melyet Németh Romuald bencéstanár fog mondani. Indulás vasárnap reggel 9 órakor az almásfüzitői vonaton. Színielőadás Szentgyörgymezőn. A szentgyörgymezői kath. kör műkedvelő gárdája zsúfolásig telt ház előtt vasárnap este játszotta Tóth Ede egyik legszebb népszínművét, a „Tolonc"-ot. Az összes szereplők a lehető legjobbat produkálták. Különösen kiváltak ügyes játékukkal Szántay Boriska, Trexler Erzsike, Hübler Annuska, Erős Erzsike a női szereplők közül, a férfiak közül, pedig Korentsy István, Bartal István, Erős János, Korencsi György, Sógor János és Nagy József a nagyobb szerepekben, de hozzájuk hasonló alakítást nyújtottak kisebb szerepeikben Gaál Ilonka, Érdi Erzsike, Móczik Annuska, Újhelyi Mariska, valamint a férfiak Móczik Ferenc, Mánya József, Petrás János, Weisz Mihály, Maradi József, Hübler Ferenc, Kiss Ignác, Újhelyi Mihály és Erős András, kik szintén nagyban hozzájárultak a darab szép sikeréhez. A hálás közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta ügyes játékukat. Spiritiszta est. A múltkor elmaradt előadását mult vasárnap, május 3-án tartotta meg Borbély Andor a (iltptnivalrí hiirnnnva kanhatrí métermázsánként 135.000 koronáért UilCUHVdlU UUiyunyd ndpildlU NagylánosfísíerkereskedésóbeaDorogint2. EGYRŐL-MÁSRÓL