Esztergom és Vidéke, 1925

1925-04-26 / 33.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HE6ÍELEHIK BÚIDÉI VASÁRIAP ÉS CSŰTÖRTÖKÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos és szerkesztésért felelősi LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000|korona. Egyes szám ára; hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Önzetlenül dolgozók. Városunkban oly kevés történik önzetlenül a közért, hogy minden apró-cseprő dolognak örülnünk kell, ami csak némileg is előmozdítja városunk idegenforgalmát és igy indirekt hasznot hajt. Kétségen kivül álló dolog, hogy Esztergomnak sok és hasznos egyesülete van. Ezek között meg kell emlékeznünk talán a legfiatalabbikról: a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályáról. Egy kicsi, de lelkes társaságból alakult ki az Osztály 1911-ben. Alig 14 évi fenállása alatt felállított egy csinos me nedékházat Esztergom egyik legszebb, könnyen megközelíthető pontján : a Vaskapun. Tagjainak lelkes tevékenysége eredményezte, hogy Budapestről nagyobb kiránduló társaságokat vonzott városunk falai közé és rendezett szórakoztató estélyeket. Jól megszervezett dalárdát állított fel, amely ma már mint kulturtényező szerepel és nevet szerzett magának messze a város határán is túl. A menedékház rövid idő alatt szűknek bizonyult. Nagy anyagi áldozatok árán kibővítette azt. Esztergom közönsége és a budapesti kirándulók oly nagy számban látogatják a menedékházat, hogy ismét a cselekvés terére kellett lépnie az egyesületnek. Minden erkölcsi és anyagi erejét öszszeszedve újból az épület kibővítéséhez kellett látnia. A kibővítési munka megkezdődött és rövid 3—4 hét múlva új 3 szoba s fedett terrasz fog rendelkezésére állani, a kiránduló s talán néhány napi üdülésre érkezők részére. Kevés város rendelkezik oly remek fekvéssel, mint Esztergom és még kevesebb mutathat fel oly tevékeny egyesületet, mint amilyen az Esztergomi Turista Osztály. Megkedvelteti Esztergom környékét az idejövő idegennel. Meglehetős olcsó kényelmet nyújt a kirándulónak, miáltal nagyban előmozdítja az idegen forgalmat és végeredményében a várost egy sok milliót megérő épülethez juttatta a menedékházzal. Azt sem vitathatja el senki az esztergomi turistáktól, hogy a természet szépségeinek megismertetésén kivül más erkölcsi hasznot ne hozna a városnak. Részben önállóan, részben közreműködésével, még a fővárost is bekapcsolva hazafias ünnepségeket rendezett Esztergom vidékén. A dalárda minden nemes célt szolgáló akciónak teljes odaadással állott rendelkezésére. Nem egyszer emelte egyházi ünnepeink fényét. S mindezt teszi nemes önzetlenségből, városa iránti szeretetből, hazafiasán gondolkozó lélekkel. El kell ismerni azt is, hogy a város, mint erkölcsi testület, szintén hozott áldozatot az egyesületnek, de hozott a város közönsége egyénenként is, amit az egyesület mindenkor nagy hálával fogadott. Épen ezért Esztergom minden lakosa büszkén tekinthet a Vaskapu ormán pirosló tetejű menedékházra, mert Csonkamagyarországon egyedül Esztergom mondhat ilyet magáénak. A Stefánia-Szövetség rendezésében f. évi április hó 19-én vasárnap d. u. fél 4 órakor tartotta előedását a főgimnázium dísztermében dr. Horváth Mihály egyetemi tanár. Dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost a Szövetség elnöke által mondott üdvözlő szavak után lépett az előadói asztalhoz, hogy a legegyszerűbb ember figyelmét is beható, kedves előadásában felhívja a figyelmet a testferdülesek okozta veszedelmekre. Előadásának gondolatmenetét minthogy azt minden anyának és nevelőnőnek tudnia kell, a következőkben közöljük s felhívjuk reá a gyermekneveléssel foglalkozók figyelmét. A elferdülések, melyek egyrészt az ember hibáját, szépséghibáját okozzák, másrészt gyakran munkaképességcsökkenéshez és az élettartam megrövidítéséhez is vezetnek, azért fordulnak elő oly nagy számban, mert a tudatlanság, a nemtörődömség és a kuruzslók tanácsában való hit igen nagyfokú. Tudatlanság szere a felvilágosítás, a nemtörődömségé a lelkiismeret felébresztése, a kuruzslók és szomszédok tanácsa ellen pedig az idejében való orvoshoz fordulás. Tudnia kell mindenkinek, hogy a ferdüléseket meg lehet előzni, ha pedig azok kifejlődtek, legtöbbször meg lehet gyógyítani, természetesen csak idejében. S miután vannak elferdülések, melyek hosszabb idő, esetleg évek alatt fejlődnek ki csak azon fokig, mikor már nem gyógyíthatók többé, ily esetekben bőséges ideje van a szülőnek orvosi segélyért fordulni, amely annál több eredményt fog felmutatni, minél korábban jut a gyermek orvos kezébe. Felismerésük egyszerű: a gerincoszlop vagy a végtagok csontos váza nem mutatja a rendes alakot s a mozgások is a rendestől eltérők, vagy pedig az izületekben merevség áll fenn s a mozgások azokban többé kevésbé korlátozottak. Keletkezésükre nézve lehetnek: 1. Veleszületettek. A gyermek világrajöttekor már meg van pl. a dongalába, vagy a csípőizületi ficama. Ezek igen szépen gyógyíthatók és gyógyitandók is már a csecsemő párnapos korában és nem szabad várni velük, mint mondani szokták egy éves korig. 2. Különféle betegségek által előidézettek. Ezek közül legfontosabbak : az angolkór és gümőkór. Az angolkór okozza a karika és x lábakat, a tyúkmellet és még számos elferdülést. Mindezeket azért nem méltatják figyelemre a szülők, mert az az elterjedt tévhit, hogy majd ,kinövi" a gyerek. Igaz, hogy a karikalábak a gyermek 5 éves koráig gyakran, de nem mindég tényteg egyenesekké válhatnak, de ez nem áll a többi elferdülésről, melyek orvosi beavatkozás nélkül, magukra hagyva állandósulnak. Az újszülött csontjai általában igen puhák, az angolkóros csecsemőknél pedig még fokozottabb a csonthajlékonyság. Azért nem tanácsos — és ez igen kiemelendő — a gyermekkel a mozgásokat: felállás, ültetés és különösen járás, idő előtt végeztetni. Be kell várni az időt, mikor ő magétól járni kezd. A dajkálásnál is a gyermek teste egy kényszerhelyzetbe, ferde helyzetbe kerül, különösen a korai ültetésnél és itt fordul elő gyakran a gerincoszlop elferdülóse. Hogy a túlzott anyai szeretet, mely gyakran az állandóan karon való hordásban nyerhet kifejezést, mily sokat árthat, annak illusztrálására előadó egy érdekes esetét említette fel. Egy anya a gyermekét, aki angolkórban és egyidejűleg gyermekbénulásban is szenvedett, állandóan karján hordozta. Ennek folytán a gyermek idővel olyképen ferdült el, hogy állás közben is oly alakot mutatott, mintha az anyja karján ülne s mintha alakja egészen az anyja alakjához simulna. A gümőkóros eredetű elferdülések nagyrészt az izületek merevségével járnak, ami a végtag használatát nagyban gátolja. Miután a gümőkóros csontbántalmak kifejlődését sokszor megakadályozni nem tudják, legalább arra kell törekednünk, hogy az ízület megmerevedését megakadá lyozzuk, ami orvosi segítség mellett a legtöbb esetben sikerül, ott pedig ahol a merevséget megakadályozni nem lehet nagyon sok függ attól, hogy mily helyzetben következik be a merevség, ami ismét csak orvosi beavatkozással érhető el. 3. A bénulások okozta élferdülés legnagyobb részt egy fertőző betegségnek a következménye, mely a fiatalabb gyermekek közt rohamosan terjed és néha igen nagy mérveket ölt. Igy nemrég Newyorkban egy év alatt 30.000 gyermek betegedett meg e bajban. Fontos tehát e téren a gyermeket a fertőzéstől megóvni és ha megbetegedett, orvossal kezeltetni, mert a visszamaradott bénulások nagy része csak így fog visszafejlő dést mutatni. Az elferdülések elkerülésének általános szabályai az egészséges gyermeknevelés követelményei, amit már a gyermek születése után első naptól kell pontosan betartani. Jó levegő, napfény, helyes táplálás, ruházás, tisztaság mindazon tényezők, melyek a test egészséges fejlődését biztosítják. De a fejlődést ajánlatos időnként orvossal ellenőriztetni, aki a kezdődő bajt is hamar észreveszi, még olyan állapotban mikor az gyógyítható. A főgimnázium dísztermét megtöltő hallgatóság, melynek soraiban a város, az iskolák és a szövetség vezetőségének tagjain kivül főként az anya és csecsemővédő otthont látogató anyákat láttuk nagy számban, meleg érdeklődéssel fogadta az előadó szavait s egyetértett dr. Walter püspök szavaival, melyekkel a kiváló tudós előadását megköszönte. Ingatlanforgalmunk. özv. Körmendy Józsefné Meszéna Kálmántól 152 ezer K, Kislátóhegyi parlag. — Fábián Istvánné s t. Tácsi V. Jánosnétól 2,500.000 K, Kolozsúton túli föld. — Fiola István Cserép Gyula és nejétől 16 millió K-órt Felsőszérűsori ház. — Findt Antal és neje Spóner Zsófiától 15 millió K-ért Dunadűlői föld. — Gerendás János és neje Kabó Mihálytól 3 millió K-ért Gyurgyalagi föld. — Pelczmann László és neje Hoffmann Erzsébettől 6 millió K-ért Alsószigeti szántó, — Magyary Lászlóné Sulczi Károly s nejétől 6 millió K-ért Kis Ignác-vonali föld. — Cserép Gyula ós neje Szenczi István és nejétől 10 millió K-ért Felsőszérűsori ház. — Viszolai Lajos és neje Lenturai Mihály és társától 12 millió K-ért Vár-utcai ház. — Mayer Istvánné Mayer Ferenctől 7 millió K-ért Kerektói földrész. — Wenczel Márton Jerek Annától 1 ezer K-ért Kolozs útontúli földrész. — Merz Mihály ós neje Mercz Mihálynétól 1 millió K-órt Kolozsutontúli föld — Erős Ferenc és neje Molnár Teréztől 3 millió K-ért Rétekbeli fold. — Sáska György és neje Erős Jánosnétól 3 millió 500 ezer K-ért Rakottyai föld. — Bednárik Sándor és neje Sáska György és társaitól 4 millió K-ért Bánomi föld. — Koller István és neje Mandasitz Károlynétól 4 millió K-ért Dinnyési föld. — György István és neje Maradics Sándor és nejétől 3 millió K-ért Biróréti szőlő. — Gróf Gyula s neje Adorján Józseftől 1 millió 300 ezer K-ért Cigánykúti szántórész. — Szenczi István és neje id. Tót Ferenc és társaitól eltartásért Major-utcai ház. A „DUNA KIOSZK" május hó 2-án, szombaton nyílik meg.