Esztergom és Vidéke, 1924

1924-08-03 / 62.szám

tése a már meglévő s a takarék­pénztár tulajdonát képező épületek bevonásával épen elégségesnek mu­tatkozik a gyermeküdülőtelep és gyógyfürdő megvalósítására, melyet azután már biztos jövedelmeiből év­ről évre továbbfejleszteni lehetne. A felügyeletet egyelőre készséggel vál­lalnák lelkes tanítónő- és tanítójelölt­jeink, akik a gyermekek nyári szó­rakoztatásának, nevelésének, tovább­képzésének munkáját is vállalhatnák természetesen megfelelő honoráriu­mért, de amely hálás munka a szü­lők*részéről is a legnagyobb méllányo­lást válthatja ki. Vagyis a héwizfür­dőből a fakereskedés kihelyezésével egy strandfürdőt lehetne létesíteni gyermekpenzióval: A gondolat adva van, a többi a mérnök és tervező dolga. Az uszodákat pedig a rheumás bántalmak ellen gyógyulást kereső közönségnek lehetne rendelkezésre bocsájtani, ahol iszapos pakolások­ban is részesülhetne a beteg s igy ezért nem kellene a most már saj­nos külföldi PÖstyénbe, vagy a ha­zai hasonló fürdőkbe utazni, ez amit nálunk ép oly eredménnyel, sőt ked­vezőbb viszonyok között alkalmaz­hatnánk. Fővárosi neves orvosok, akik is­merik a hévviz-fürdő gyógy hatását s elragadtatással beszélnek a fürdők vizéről, különösen a^nap-, homok­és fekvőkurára, ennek szükségessé­gére és rentabilitására hivták fel fi­gyelmemet, vérszegénység, skrofulo­zus, általános testi gyengeség, angol­kór, csontferdülések stb. ellen javai, ván a forrásvizek használását, mely célra természetesen alkalmas beren­dezések, elkülönített helyek is vol­nának létesítendők a gyógyulás ha­tékonyabbá tétele szempontjából. A gyermeküdülő-telep és gyógy­fürdőlétesítése természetesen a für­dőzőknek a nyaraló és fürdőzőkö­zönség részéről leendő általános hasz­nálatát sem zárná ki, sőt azt az egészség ápolás eredményessége re­ményében a felnőttek is inkább és ban s tessékel fel az első emeletre. A kiállítást az első szobában a kul­túra vezeti be, itt vannak kiállítva a nagymarosi elemi és polgári iskola növendékeinek munkái: rajzok, egy­szerűbb kézimunkák, agyagmunkák, fából faragott játékok, irkák, gyakor­latok,stb. minden szép katonás rend­ben, de mégis, mindenütt néhány szál virág, csín, jó izlés. Metzker Irma tanítónő magyaráz az érdeklő­dőknek szives készséggel. A második teremben már komo­lyabb az ügy. Itt van a kézimunka­csoport osztálya Dóczy Hona tanítónő rendezésében. Nagyon sajnálom, hogy az esztergomi kézimunkakedvelő szépasszonyok nem látták. Madeira, richelieu, subrikálás, frivolitás, szines hímzés, batikolás, falvédők, magyar­perzsa szőnyegminták, ezernyi párna mezőkövesdi matyóhimzéssel, karak­terbabák és a többi. Ki tudná ezt a sok szépet itt leírni ? Égy sarokban meghúzódik Tricska Viktorné kiállí­tása : barack- és ringlómagbdl fara­gott díszek. Szinte belekábul az em­ber a női türelem ezernyi finom al­kotásának nézésébe. A harmadik csoport a legzajosabb. A márianosztrai női állami büntető­intézet kiállításán hangosan kattogó szövőszékeken illedelmes fegyencnők ruhakelmét, vásznat, szőnyeget sző­nek. Óriási halmaza van itt kiállítva a rabnők által készített gyönyörű kézimunkáknak. Az ablakokon nagy szárnyas függönyök pókhálófinom applikációkkal, madeira és richelieu munkákkal. Itt csipkeverő párna fél­fokozottabb mértékben vennék igény­be. De mégis fősúly helyezendő a gyermekekre, akiknek testi és szel­lemi üdüléséről kell gondoskodni és itt folytatni az iskoláknak ily irányú munkáját, mely az emberi fáradság s a Mindenható csodás természeti adományainak megnyilatkozása nyo­mán gyermekeikbe ' helyezzük remé­nyeinket s a magyarság feltámadá­dását valóra válthassák. A fürdő fejlődését a jövő hozná meg; e cikk nem alkalmas azon módok ismertetésére, melyek a si­kert és a biztos eredményt meg fog­ják hozni, de hogy a hévviz-forrá­sokban és a város szép és egészsé­ges vidékében rejlő kincseket mi hasznosíthatjuk és ezeket a város jövő fejlődésének és a lakosság lét­fentartásának szolgálatába állíthatjuk, az kétségtelen. Városunknak a fürdőzők és nya­ralók által való látogatottsága, mely­nek mint fentebb említem, minden törekvéseinket, terveinket és szolgá­latunkat segítségére kell adnunk, fogja egy bizonyos irányban fejlesz­teni és jövedelmezővé tenni az ipart (különféle emléktárgyak, szükségleti cikkek készítése, háziipar stb) és ez fog forgalmat és kereseti lehetőséget biztosítani a kereskedelemnek és az őstermelésnek. Az Esztergomi Turista Egyesület, mely oly sokat tett a város szépsé­geinek népszerűsítéseért s mely a vaskapui menedékház megépítésével és kibővítésével nemcsak nekünk esztergomiaknak tett szolgálatot, de egy kedves s nagyon látogatott ki­ránduló helyet teremtett a főváro­siaknak is, továbbra is meg fogja ta­lálni a módokat és eszközöket arra, hogy e csonka hazának nagyon meg­csappant természeti szépségei közül különösen a mi gyönyörű szép vi­dékünk a fővároshoz való közelsé­génél, kellemes és hasznos gyógyfor­rásainál és a lakosságnak különö­sen az idegenekkel szemben tanúsí­tott figyelmes modoránál, szeretetre­méltóságánál és figyelmességénél benhagyott csipkékkel, amott ízléses raffia-munkák, filcből készült gyer­mekjátékok. Apáca nővérkék árusít­ják a gyönyörű betéteket, csipkéket s veszik fel a számos megrendelést igazán olcsó áron. A negyedik csoport viszont a leg­érdekesebb. Itt van a régészeti kiállí­tás. Nagy Zoltán máv. főellenőr, ze­begényi állomásfőnök, a kiváló hírű archeológus lekötelező udvariassággal mutat s magyaráz meg mindent. Ket­ten vannak kiállítók: Nagy Zoltán, ä csoport vezetője és Edvi Illés Ala­dár nógrádverőcei nagybirtokos. Nagy Zoltánnak régipénz- és éremgyűjte­mónye, továbbá Rákóczy-reliquiái, meg kézirat gyűjteménye, Edvi Illés Aladárnak gyönyörű metszetgyűjte­ménye, könyv- és térképtára nagyon figyelemreméltó Nagy Zoltánnak kis­ujjában az egész história; úgy ma­gyaráz, hogy érdeklődést tud kelteni mindenkiben az archeológia iránt. És mennyire szereti ezt a tudomány­ágat, milyen lelkes híve a Rákóczi­kultusznak I Szeretném őt történelem­professzornak látni valami főiskolán, de nem a szemaforok és tarifa táblá­zatok világában. Akármilyen nehéz is otthagyni a régészeti csoportot, sürgetően vonz a művészeti csoport kiállítása, hol Dörre Emil festőművész csoportosí­tásában Budapest-Nagymaros kör­nyéki hivatásos nyaraló festőművé­szek és műkedvelők festményei van­nak kiállítva. Kedvesen lepnek meg Madaras Aurél márianosztrai plébá­nos szép és hangulatos képei, me­fogva, mely magatartást különösen az élelmezést kiszolgáló lakosoktól kell elvárnunk, minél látogatottabb legyen. Az Esztergomi Takarékpénztár igazgatósága pedig, mely a város fejlesztésének munkájából minden­kor bőségesen kivette részét s szer­zett magának elévülhetetlen érdeme­ket, mint a város legrégibb és leg­erősebb pénzintézetének intézője, hisszük, hogy megfogja találni amó dókat, hogy ezen cikk keretében tárgyait tervek megvalósuljanak s ezzel az előrelátó törekvések és el­határozások, mellyek a hévviz-forrá­soknak, az azokkal szomszédos te­rületeknek, házaknak és legutóbb a Fürdő Szálloda megszerzésében az intézetet vezették, a fürdőnek felvi­rágoztatásában bőséges gyümölcseit s e jobb sorsra érdemes város jövő fejlődésének és felvirágoztatásának eszközeit meg fogja teremni. Dr. B. A. A dorogi úszóverseny. (Vége.) Műugró bajnokság. Tippünk Schmiedt I Rákosligetiek is félnek tőle l Hallom, mint beszél­nek Schmiédtről: „Bőre elég fekete, hogy a második bajnokságot is meg­szerezze 1" „Nem drukkol semmit 1 Biztosan megnyeri 1" mondja a má­sik és még számtalan más logikát­lan megjegyzés. Tény az, hogy Schmiedt nem drukkolt, de nem is volt kitől félnie. Megnyerte a máso­dik egyéni bajnokságot is 393 pont­tal ellenfeleinek: Ruhy (Rue) 31'3 és Zappert 31'1 pontjával szemben. A negyedik helyre az esztergomi Kürcz Dezső került, akinek fiatal­sága sejtett velünk a jövő kitűnő műugróját. lyek messze felülhaladják a műked­velő szintjét s világos és tiszta meg­látással a vonalvezetést és a szín­hatások erejét mesteri kézzel alkal­mazza. Dörre Tivadar országos nevű festőművész nagybecsű alkotásai mellett rendkívül érdekesek dr. Lux Kálmánnak a visegrádi várra vonat­kozó rekonstrukciós képei. Egy csomó műkedvelő jobb-rosszabb — pardon — gyengébb alkotásainak tanulmányozása hangos vitát és sok komikus szemhunyorgatást vált ki — különösen az „ój nemzedék" ré­széről. Nem birom tovább a sok nagyképűsködést, átvonulok hát az építkezési és nyaralófejlesztési cso­port kiállításának termébe. Építkezési tervrajzok — különböző nemzetek családi házainak típusai, — villák és parkok képei, a vise­grádi erdészeti- és kőbányaüzem ter­mékei, a nagymarosi Danubius papir­lemezgyár, Ternolit-palagyár, a Berg­mann-féle agyagárugyár szép készít­ményei, a Szt. István téglagyár máj­szinű edényei, kölönböző ipari nyers fagyártmányok (keréktalpak stb.) és Karsay Lajos szobi hajógépész minia­tűr csavargőzös hajógép-modellje te­szik zsúfolttá a termet. A második emeleten a 7. számú teremben a „Hangya" külön kiállí­tása lepi meg rengeteg sokféle árujá­nak bemutatásával a látogatót. Olyan, mint egy elsőrangú „vegyeskereske­dés". Szerettem volna az egészet odaajándékozni valami kiházasitás előtt álló menyasszonynak. Tömérdek háztartási cikk : edény, evőkészlet, a 3x100 m.-es vegyesstaféta bajnokság. Mese két csapatot indít. Az a) csa­pat: Schmiedt, Rudolf, Weisz; ab) csapat: Katona, Etter, Csincsura. Még gondolkozunk azon, vajon ne tegyük-e a jobb Weiszt a b) csa­patba, hogy az ő úszásával annak második helye biztosítassék, de útját állja tervünknek a standard idő. Hiába győzünk, ha nem ússzuk ki a standardot, a csapat nem lesz bajnok-csapat. Elállunk tehát ötle­tünktől és indulunk úgy ahogy tervbe vettük azt először. És az előrelátás indokoltnak is bizonyult, mert e legjobb összetételű staféta csak 2 .mp.-el úszott jobbat ki a standardnál, de ezzel kerületi rekordot javított. Ideje: 4 p. 38 mp. Mögötte jó 10 m.-el Rue csapta ért célhoz, majd pedig a Mese b) csapat. Még két szám pereg le, amely közül az 50 m. gyermek gyorsúszás Esztergom hármas győzelmét hozza, (1. Muzsik II. 40 mp., 2. Guzmann, 3. Vasel) továbbá Komáromy bizto­san nyeri az 50 m. ifj. hátúszást 48 mp.-es idővel, mig Muzsik I. a gyer­mek hátúszásban 2 tized mp.-el ve­szítve az első helyet, második helyre szorul. Az 50 m.-es gyermek mell­úszásban, bár 2 versenyzőnk indul, de eredményt elérni egyik se tud. A 400 m.-es bajnokságban ép úgy, mint az utánna következő 50 m.-es hölgyversenyben Esztergom senkit sem indít. Mindkettőt Rákosliget nyeri. Azután még egy 3x50 m-es vegyes ifjúsági staféta, amely ismét a mi színeink győzelmét hozza és kezdő­dik a verseny legérdekesebb száma: A vízipóló bajnoki mérkőzés. 3 nevezés érkezik csak be rá, amely mérkőzéstől Dorog közvetlenül a verseny megkezdése után vissza* lép. Egyedül mi vagyunk Rákosliget ellenfele. Összeszorul a szivem, mi­kor fiaink bemennek a vizbe. A fehér-kék pólósapka legelőször vív komoly mérkőzést és ez is már baj­kávédarálótól a gyökérkeféig minden okos dolog, mit nagy zsenik föltalál­tak, levesszűrő és sótartó, dugóhúzó és egérfogó. De vannak komoly dol­gok is, kukoricadaráló, szecskavágó, permetezőgép, lószerszám, gyári cipő, sőt egy „Hangya" kölcsönkönyvtár is. Csábítóan szép volt a „Hangya" török­szentmiklósi gőzmalmának lisztmintái között a háromfogós, őzikeszemű csinos lányka a „terembiztos". Meg­kérdezem tőle, alkalmas volna-e a háromnullás liszt lakodalmi kalács­nak? Bájosan rábólint s dicséri a „Hangya" lisztjeit komoly szak­értelemmel. A halászati és vadászati csoport terme zárva volt. A csoportvezető főszolgabíró úr nem volt ott, siettem hát a nógrádverőczei csoport termébe. Ifj. Endrődy Sebő gyönyörűen pre­parált rovar- és lepkegyűjteménye után a „Magyar Szövőipar R.-t." nógrádverőczei vászonszövészetének lerakatát a tulajdonos úrinő szives magyarázatai mellett meglepődve né­zem. Kitűnő vászonanyag női ruhákra, művészi és Ízléses mintázással. Egy női ruhára valót akkor vesz meg va­laki 8 aranykoronányi összegért. Mel­letteGorka Géza keramitművész — az úrinő veje — agyagiparkészitményei. Zsolnay művészet nógrádverőczi kia­dásban. Magas tűzben beégetett bá­mulatos fényű és szinű zománcok, eredeti magyar motívumok a jelleg­zetes sajátságai edényeinek, melye­ket úgy vásárolnak a kiállítást láto­gató testes kisgazdaasszonyok, mintha ingyen kapnák. 15.000 K-ért akkora

Next

/
Oldalképek
Tartalom