Esztergom és Vidéke, 1924
1924-12-14 / 100.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EBIELEHIK HUDES VASÁRI AP ÉS CSÜTÖRTÖKÖK. Szerkesztőség ét kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Fásítás. Esztergomnak oly remek fekvése van, melyet minden itt megforduló idegen irigyel. És valljuk be egész őszintén, minden túlzás nélkül, hogy van is mit irigyelniük, de csak a vá ros vidékén. Magát a várost, rosszul kövezett, vagy kövezetlen, piszkos utcáiért, vagy reggelenkint mozsárdurrogásszerű karikásostor csattogá sáért, lehetetlen .bűzt terjesztő egy két kanálisáért bizony egy idegen sem fog irigyelni. - Szinte azt kell mondanunk, hogy a város és a kör nyék egy nagy-nagy ellentétet képez Nem tagadhatjuk, vannak gyönyörű sétányaink közvetlen a város mellett és a városban. A Kis-Duna mindkét partján húzódó fásított hosszú sétány, a Nagy-Dunapart, a Várhegy kellemes üdülőhelyek, melyek kiegészítésére most folynak nagy munkálatok a szigeten és a városban is. Nagy fásításba kezdtek. Már több helyen elvannak ültetve a helynek megfelelő fák és bokrok. A vízivárosi templom előtti téren megkezdték a parkírozást és felújították a Kolos-hid melletti részt is. A primási vasgyár alatt szép sor jegenye fog árnyékolni. A hajóállomásokat nyirfa-sor és csoport köti össze. A Nagy Dunapartján a hiányzó fákat végig kipótolták. Úgy halljuk, hogy szenttamási hegyoldal sem fog kopaszon dísztelenkedni. Nagyon szép volna, ha a Várhegy dunafelőli oldalát is befásítanák. Itt, ott alkalmas helyen szép volna fenyősorokat és csoportokat létesíteni, mert hisz nálunk díszlik a fenyő, mely egészségesebbé tenné a levegőt. (Erdősítésre is ajánljuk a fenyőt.) Mária Terézia-utca, Rudnay-tér és Hunyadiutcából szép árnyas utcákat lehetne elővarázsolni. Mind ehhez pedig nem kell más mint akarat, a lakosság részéről jóindulat is a hatóságoktól kérlelhetetlen szigor. Ennek pedig örvendetes jelét már is látjuk az államrendőrségi főtanácsos kibocsájtott rendelkezésében. l| Főgimnáziumunk f finnepe. Lélekemelő ünnepély folyt le vasárnap, Boldogasszony fogantatásának előestéjén a főgimnázium dísztermében. Csak néhány nappal előzőleg volt hirdetve, hogy a tanulóifjúság a Kongregáció céljaira belépődíjak mellett előadja dr. Radványi Kálmán „Mind hősök ők . . ." című ifjúsági színdarabját. Közvetlenül az előadás megkezdése előtt általános örömnyilvánitások közepette megje lent bíboros főpásztorunk, dr. Cser noch János hercegprímás. Az ifjú sági vonós zenekar megnyitó száma után dr. Mattyasóvszky Kasszián igazgató megragadó szavakkal üdvözölte az aranymisés főpapot, úgy is, mint az intézet volt növendékét. Majd felcsendült Rolkó Rezső énektanár vezetése mellett a kéksapkás vegyeskar alkalmi, igen jól sikerült üdvözlő dala. Ezután előlépett hat diák megható jelenetet idézve elő, midőn hat nyelven üdvözölték az ősz főpapot: Latinul Jankovics Miklós VII. o. t. (az óda szerzője Wargha Samu bencés tanár); németül Heinrich Rezső VI. o. t. (a beszédet irta dr. Sommer Timót bencés tanár); görögül Sas László VII. o. t. (a beszédet Molnár Ervin bencés tanár irta); franciául Tiszovszky Géza VII. o. t. (a beszédet irta dr. Balogh Albin bencés tanár); angolul Zapotóczky Endre VI. o. t. (a beszédet irta dr. Klemm Antal egyetemi magántanár, pannonhalmi főiskolai tanár); magyarul Bali Kálmán VI. o. t. (az ünnepi ódát irta Németh Romuald bencés tanár). A bibornok érsekre láthatólag kellemesen hatott az ünneplés szokatlan és szellemes formája, aminek a dísztermet roskadásig megtöltő kö zönséghez, valamint a tanulóifjúsághoz intézett szavaiban is kifejezést adott. Hivatkozott rá, hogy ő is az esztergomi főgimnáziumban végezte iskoláit és mint kispap itt is érettségizett. Figyelmeztette a diákságot, hogy tanárai intelmeit teljes mértékben igyekezzék magáévá tenni, mert csak ezek birtokában állja meg derekasan helyét az életben. Főpásztorunk lelkesítő szavait szűnni nem akaró ovációval köszönte meg hálás hallgatósága. A kitűnően előkészített színdarabot mindenki szinte fiatalos lelkesedéssel élvezte. A jelen volt szerző elragadtatással szólt humanisztikus főgimnáziumunk tanári karának megértő, nagy munkájáról, mellyel az ifjúság lelkét egészen átalakítja. A sikerült rendezés a sok irányban elfoglalt, fáradhatatlan bencés pap, dr. Sommer Timót nevéhez fűződik, akinek hűséges segítőtársa volt rokonszenves kollégája Haeckenast Kolos. A művészi zeneszámok precizitásáért id. Zsolt Nándor zenetanárt illeti elismerés, akinek lelke már igazán Összeolvadt a magyar diákkal. Kedves diákok! Szeretnék rnindegyiktekről jót, szépet, elismerőt irni külön is, de erre kevés a helyünk. Külön lapot kellene kiadni, hogy megnyilvánulástokban a magyar diák életrevalóságát, kedvességét, aranyos lelkét kellően méltányoljuk. Mert sok „Szabó Laci", sok sugalló, tündér es kedves kis manó van köztetek. Vájjon hányat fog magával sodorni közületek egykor a lelkesedés, amikor az üres tobzódásban kéjelgő saskeselyük gyáva utódjait elfogjátok űzni virágos rónáinkról, fenyvesekkel borított hegységeinkről, a szent magyar föld minden talpalatnyi darabjáról az elizium berkeibe. Hogy fog örülni az öreg Charon, az alvilág révésze, amint a gyáva, lelketlen rablók ivadékait kiforgatta csónakábóll És mikor küzdelemtől kifáradtan csilbgos éjnek idején az égboltra néztek, meglátjátok majd az ég övén robogó Csaba királyfi daliái közt a világháborúban elesett diáktársaitokat, akik majd leszállanak hozzátok, ha veszedelemben lesz a magyar. Oh, mily boldogok vagytok ti még, hazánk virágai, romlatlan, kacagó ifjak! Reátok mosolyog legszebben a tavaszi napsugár, az esőcsepp úgy növeszt benneteket, mint a földből kibúvó füvet, a madárdal a ti szivetekben visszhangra talál; előttetek tátong a titokzatos, csupa szép reménnyel és zavartalan gyönyörűséggel teleültetett jövő; mindegyitek képzeletében egy-egy nagy államférfiú, hires hadvszér, nagy tudós, feltaláló . . . És közben folyton forog az élet kereke. Időnkint megáll a kerék, de csak egy pillanatra és közületek többen kilépnek az életbe. Körülnéztek ilyenkor és mintha az élet legelrejtettebb, legtisztább zugát is mostohának, ridegnek találnátok. Ekkor sóhajtva visszafordultok az elhagyott, meleg fészek felé, ahol.oly sok drága gondolat ringatott benneteket édes álomba és elvitt a soha meg nem szűnő boldogság sejtelmes hónába ... Varsányi Ignác. Megjelent „ A Nemzet". Egy új szépirodalmi, társadalmi és történelmi hetilap indult meg mult vasárnap „A Nemzet"' címen. Mára külső képe mutatja, hogy az új lap a nemzeti irodalomért, a magyar gondolatért indul harcba. A lap meglepően tartalmas nívós, — ha hasonlítani akarnók valamelyik magyar laphoz, a Vasárnapi Újságra emlékeztet leginkább, — mely az utóbbi idők mostoha viszonyai miatt pár esztendeje szűnt meg. Gazdag szépirodalmi tartalma mindenesetre méltó utódjává avatja a „A Nemzet"-et a Vasárnapi Újságnak, társadalmi, történelmi és tudományos vonatkozású cikkei pedig magasan fölébe emelik annak is. A Nemzet" mutatványszámának tartalmából csak futólag jegyeztük ki a Rákosi Jenő, Herceg Ferenc, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Vikár Béla, Lampérth Géza és Lázár, István neveit; akik egyik legszebb Írásukkal járultak hozzá a lap nívójának emeléséhez, de ott látjuk a régebbi és ujabb irodalom jeleseinek nevét is, akik tárcákkal, versekkel mutatkoznak be „A Nemzet" hasábjain. A szokatlanul gazdag tartalmát a következő rovatok élénkítik: „Ország Világ". (Az ország és világ fontosabb eseményeinek rovata ez.) „Túl a trianoni árkokon". (A megszállott Erdély, Felvidék, Délvidék és Nyugatmagyarország magyarságát érdeklő közleményeknek szánt rovat.) A „Magyar Nemzeti Szövetség" rovatában ennek a hatalmas országos intézménynek működését, célját, törekvéseit ismerteti „A Nemzet". „Várak és várkastélyok" rovatában a magyar várak romantikáját, történetét, mondáit eleveníti fel. „A nemzet értékei" című rovatában Rákosi Jenő 82. születésnapjára irt mesteri méltatás olvasható. „Mi történt a héten" a hét legaktuálisabb eseményeinek rovata. „Magyar családfák" rovatában az Árpádház kihaltának kérdését tárgyalja. A „Történelem és Valóság" című rovat a magyar történelem ismertetésére van szánva. „Turánok, — ősmagyarok" rovatában a turáni kérdést világítja meg. Külön rovat fogalkozik az amerikai magyarokkal, a magyar történelmi emlékekkel és műkincsekkel, a vitézek és rokkantak kérdésével. A „Magyar mondák" rovatában egy-egy szép mondát közöl. Rovatokat nyitott a színháznak, zenének, képzőművészetnek, az „Irodalmi szemle" című rovatban irodalmunk legújabb termékeiről ír tárgyilagos ismertetést. Eredeti és nagyon érdekes rovata az, melyben az összes fővárosi lapok legérdekesebb közleményeit mutatja be bő szemelvényekben. „Biró előtt" című rovatában a Fróreich gyilkossági ügy lelki rugóit kutatja. A „Város" című rovatában egy-egy aktuális várostársadalmi kérdést fejteget. Külön rovata van a magyar feltalálóknak, a mezőgazdaságnak, iparnak, kereskedelemnek. Rendkívül érdekesek a „Száz óv múlva", „Porban játszó eszmék", „Hulló csillagok", „Világnézetek harca", „Lelkek olvasztó kohója", „Túl a földön", „A jövő szállásmesterei" című rovatok is, melyek megannyi gondolkodásra késztető problémát világítanak meg. A „Nevető sorok" és a „Görbe tükör" a humor rovatai. A vaskos füzet 52 nagy oldalon jelent meg pazar kiállításban. Szines fedőlappal, melyet a 82-ik születésnapját ünneplő Rákosi Jenő művészi arcképe díszít. A rovatok fejét és a mil iiíir nt ie há7hn7 Q7állítftlí els6ran S* P° rosz sza, on 68 dor °8 l diószénból IV/V/ flUI •"Ul lO lia£iiU& O&ailllUn plombált zsákokban. Rendeléseket fuvartételekbwi é§ Heeinyben fAIIM WABZ PÁL irodála Lörine-utea 1. szám. Főmnnkatári: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám Ara: hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.
