Esztergom és Vidéke, 1924

1924-04-17 / 31.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK KIS DES VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Gazdasági életünkből. Mint közérdekű dolgot közöljük dr. Walter Gyula c. püspök, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank elnökének a f. hó 12-én tartott közgyűlésen mondott megnyitó beszédét. Borzalmas éj sötétsége burkolja még mindig körül a szerencsétlen hazát. Látóhatárán komor fellegek úszkálnak, amelyek sűrűjén csak elvétve hatol keresztül egy-egy biztató fénysugár. Az összekuszált közgazdasági viszonyok, amelyek nyomása alatt évek óta sóhajtoznak már a társadalom összes rétegei, alig tüntetnek fel javulást. Sőt folyton súlyosbodnak. Mind érezhetőbben romlanak. Orvoslásuk céljából már több kísérletezés történt. Azonban sem a bankjegylebélyegzés, sem a vagyonváltság, sem az adócsavar működése nem kedveskedett óhajtott eredménynyel. Ä szükségletek mérhetlen tengere szinte nyomtalanul tünteti el az állami bevételek óriási összegeit. Kisegítő források nyitásáról kellett gondoskodni. Felvillant a külföldi kölcsön eszméje! Jasonnak az aranygyapjú megszerzésére irányult Colchisi vállalkozása nem volt fárasztóbb munkával, több kockázattal és terhesebb áldozattal összekapcsolva, mint a kormányé, midőn az aranykölcsön érdekében a távol nyugatra zarándokolt. Hónapokon keresztül remény és kétség, bizakodás és aggodalom között hányódott az ország. Végre f. évi február 23-án ismeretessé lőn, hogy nem volt sikertelen a hosszas utánjárás, amelynek legkevésbbé sem kellemes feladatára magát a kormány a kölcsön kieszközlése céljából elhatározta. A kölcsön összege aránylag kétségkívül szerény. Jelentősége azonban nem kicsinyelhető. Oly bel- és külpolitikai hatásokat enged reményleni, amelyeket alig lehet eléggé méltányolni. Vannak ugyan eltérő nézetek, az általános vélemény mégis abban a talán nem alaptalan meggyőződésben domborodik ki, hogy e kölcsön azon archimedesi pont, amelyre támaszkodva, a nyugodtabb jelen és a szebb jövő magaslatára lehet az elszegényedett országot fellendíteni. Azon palladium, amely a zavaros, szinte vigasztalan pénzügyi helyzet rendezésének, a korona állandóságának, a jóvátételi kérdés megoldásának, a kinos drágaság enyhülésének biztos záloga. Varázsos szer, mely megkönnyít minden gondot, száműz minden nyomort, elnémít minden elégedetlenséget, kielégít minden várakozást, megvalósít minden kívánságot. Bárminő meglepő hatások bűvös erejével ruháztassék is azonban fel a kölcsön, eredményének feltétele mégis a hazafias áldozatok hosszú láncolata. Csekélysége miatt áz államháztartás mérlegének egyensúlya kizárólag azon esetben állhat helyre, ha a roppant kiadások lehető csökkentése mellett az állami bevételek jelentékeny arányokban emeltetnek. Világosan utalt e tényre a Budapesten időzött népszövetségi bizottság elnöke, midőn félreérthetlen szavakkal hangsúlyozta, hogy nagy áldozatokat kell az országnak a haza oltárára helyeznie, „ha a pénzügyi reformtervet loyálisan és erélyesen szándékozik végrehajtani.'' A legszűkebb keretek között mozgó háztartásra, valamint a mezőgazdaság, az ipar, kereskedelem és állami költségvetés érdekeire nézve egyaránt súlyos hátrányokat jelent napjainkban a korona értékének folytonos hullámzása, esése, zuhanása. Végleges kialakulása előtt, amire nézve a „takarékkorona * alig érdemel komoly figyelmet, nincsenek a közgazdasági élet rögös és kátyús útvonalain oly zökkenések kizárva, amelyek végzetes rázkódtatásokat vonhatnak maguk után. E súlyos baj gyógyszerét nyújthatja a kölcsön, mint azt az említett bizottság elnökének nyilatkozata is sejteti. „Legfontosabb feladatunk — úgymond — hogy megtegyünk minden szükséges intézkedést a magyar korona állandósulásának biztosítására. Ennek hiánya a főoka azon bajok legnagyobb részének, amelyek az országot sújtják . . . Leglényegesebb feladatunk tehát, hogy az állami pénzügyeket oly alapra fektessük, amely tartósan egészséges legyen.* A jóvátételi kérdés módozataira vonatkozólag eddigelé kinos bizonytalanság uralkodott, amely lehangolólag, nyomasztólag nehezedett a társadalmi életre. A Damokles-kard veszélyét a kölcsön húsz évre elhárította a hazáról. Nem emelte le vállairól a súlyos és igazságtalan terheket. Megnyugtatja mindazáltal a kedélyeket, amennyiben megállapítja, hogy f. évi január hó l-től 1943. december 31-ig ki van a jóvátétel kapcsolva az országot sújtó kötelezettségek sorozatából. Fokozottabb örömmel üdvözölhetnők a kölcsönt, ha véglegesen száműzné határaink közöl a rémes drágaságot is. A sok eszmecsere és tanácskozás, amely leküzdése céljából folyt, jelentékeny sikerrel nem kérkedhetik. Meghódították már az árak a Chimborasszók ormait. Nem lehetetlen, hogy a korona értékének állandósulásával karöltve fog az óhajtott változás meglepni. Megtörténhetik az is, hogy egészen váratlanul fogja „az olcsósági hullám" határainkat megörvendeztetni. A mult század első tizedeiben a Napóleoni hadjáratok lezajlása után hasonló drágaság gyötörte a népeket. A „Magyar Kurir" 1817. évi folyamának januári száma említi, hogy általános volt hazánkban az elkeseredés „a kegyetlenkedő drágaság* miatt. A kánaáni termés azonban, amely ez évben volt, elnémította a panaszokat. „A gabona ára — irja a lap későbbi száma — a pesti piacon nagyon megszállott ... A jobb reménység tüze vidámít minden embereket . . . Csak azokat nem, akik eddig embertársaiknak nyomorúságaikból kívánták tömni erszényeiket." Minden élelmi- és iparcikk ára tetemesen csökkent. A marhahús, amely szinte megfizethetetlen volt az év első felében, november havában már meglepően olcsóbb lőn. Fontja 18 krajcárba került! A jövő esélyeit nem ismerjük. Reméljük azonban, hogy a szóban forgó kölcsön oly pénzügyi műveletnek fog bizonyulni, mely hathatósan mozdítja elő a haza gazdasági erejének, anyagi izmosodásának, virágzó emelkedésének lehetőségeit. Megalapozza az ipar és kereskedelem békés munkájának hódításait, diadalait, hogy azok szárnyain kiemelkedhessek az ország azon romok d üledékei közöl, amelyek ma keserű életének szomorú tanúi. A helyzetnek e fegyverekkel kivívott átalakulása után bizalomteljesen hangoztathatjuk majd az ihletett szavakat: „Hiszek Magyarország feltámadásában I" í HÍREK. I y»— Harangszentelés KesztÖlcön. Mint már megírtuk, hétfőn harangokat szentelt a bíboros hercegprímás. Diadalkapu és fehérruhás leánykák fogadták a főpapot Szigeti Mihály h. jegyző üdvözlő beszéde mellett. Egy harangot tisztán az ottani bányamunkások öntettek. Palkovics László alispán és Reviczky Elemér főszolgabíró volt jelen a polgári hatóság részéről, mig a főpapok közül dr. Klinda Teofil prelátus-kanonok vett részt az ünnepélyen. Délben dr. Vándor József plébános díszebédet adott, amelyen jelen volt a bányászszervezet vezetősége is. A főszékesegyházi ének- és zenekar műsora. Nagycsütörtökön: Griesbach: Ecce Sacerdos. Asola: Grad. Christus factus est. Kersch: Off. Dextera Domini. Palestrina: Missa Papae Marcelli. Áldozás alatt: Mozart: Ave verum. Vittoria: Jesu dulcis. Ebner: Adoramus. D. u. Seyler : Miserere F-moll. — Nagypéntek : Gallus: Ecce quomodo. Fk. Traktusok. Koraliter. Passió alatt: Nekes turbai. Vittoria: Popule meus. Fk. korállal felváltva. Körmenet alatt: Bruckner: Vexilla regis. A szentsirnál: Kersch : Tenebrae factae sunt. D. u. Alegri: Miserere. 5, 4 szólamú kettős kar. — Nagyszombat: Büchner : Missa X. Sabbato Sancto. Mozart : Adoramus te. Feltámadáskor: Seyler: Angelus Domini és Cum transisset. Simái: Buchner : Exsurge. Fk. Kersch: Probasti me, Intellexisti. Fk., korál és vk. felváltva. Kersch: Resurrexi. Feltámadt Krisztus. Te Deum. Koraliter. Büchner: Regina coeli. Haller: Tantum ergo. Pápai himnusz. Halálozás. Brinza Mária Euslachia irgalmas nővér, ki a tábori áll. fiúnevelő otthonban az elhagyatott gyermekek gondozásával volt megbízva, f. hó 14 én életének 44-ik, szerzetesi fogadalmának 21-ik évében a Simor-kórházban elhunyt. Temetése szerdán délelőtt volt a szentgyörgymezei temetőkápolnából. A belvárosi plébánia templomban a nagypénteki délután 6 órai szertartáson a Turista Dalárda fog énekelni a következő műsorral: 1. Lamentatió. Tenor soló. Énekli: Varsányi Ignác. 2. Stabat Mater Dolorosa. Négy szólamú férfikar. Előadja : a Turista Dalárda. 3. Lamentatió. Bariton soló. Énekli: Zelenyák Ferenc. 4. Stehle: Oratio Jeremiae Prophetae. Négyes szólamú férfikar. Előadja: a Turista Dalárda. 5. Seyler J.: Miserere. Négyes szólamú férfikar. Előadja: a Turista Dalárda. Adomány. Radó Béla a vaskapui menedékház beüvegezésére 20.000 koronát adományozott. A szentgyörgymezei plébánia templomban a húsvét vasárnap d. e. 10 órakor tartandó ünnepi nagymisén a szentgyörgymezei elemi iskola IV. és V. osztályú növendékei Vulpius Menyhért „Ima" c. 2 szólamú és Mozart Amadé „Dicsőség neked Istenünk" c. 3 szólamú egyházi énekeket fogják énekelni Math Gyula karnagy vezetése mellett. Athlétikai verseny Dorogon. A Dorogi Athlétikai Club f. hó 29-én saját versenypályáján d. u. 3 órai kezdettel kerületi szenior és ifjúsági athlétikai versenyt rendez a következő versenyszámokkal: 1) 100 m. síkfutás. 2) 800 m. síkfutás. 3) 1500 m. síkfutás. 4. 15000 m. síkfutás. 5. Olimpiai staféta. 6. Magas ugrás. 7. Távol ugrás. 8. Rúdugrás. 9. Súlydobás. 10) Diszkoszvetés. 11) 100 m. síkfutás. 12) 400 m. síkfutás. 13) Magasugrás. 14) Hármasugrás. 15) Gerelydobás. Váci Kiss Károly SS£L2£ Korona kávéházban muzsikál Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 7000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 800 korona, vasárnap (4 oldalas) 1000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.