Esztergom és Vidéke, 1924

1924-04-06 / 28.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK fflIHDEi VASÁBNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Módosítások a forgalmi adózás terén. Hogy mily nagy elkeseredést váltott ki az iparosság és kereskedőkből a forgalmiadó behajtásának ezidőszerinti módja, az túlontúl ismeretes. A kisiparos, aki képtelen önállóan könyvet vezetni, nem képes a forgalmiadókönyvet sem megfelelően rendben tartani és ezért derűre-borúra bírságolják. Ez késztette Pálfy Dánielt, a magyar iparosság fáradhatatlan vezérét arra, hogy a legerélyesebb mozgalmat indítsa a blokk- és bélyegrendszer ellen és hogy az iparosoknak ne kelljen könyvet vezetniök. Ennek hatása alatt a kormány parlamenti bizottságot küldött ki az ügy kivizsgálására és megfelelő javaslat kidolgozására. Ebben a bizottságban Pálfy Dániel képviselte az iparosságot, amelynek követeléseit az egész vonalon érvényre juttatta. A tárgyalások a napokban befejezést nyertek és a bizottság az alábbi javaslatot terjeszti a kormány elé: 1. olyan kisiparos és kereskedőre nézve, aki semmiféle feljegyzést nem képes vezetni, a pénzügyminiszter elrendeli a kötelező átalányozást becslés útján. 2. Minden kisiparos és kiskereskedőre, a segédek számára való tekintet nélkül, kiterjeszti a pénzügyminiszter az átalányozást és pedig úgy, hogy a legutolsó évben fizetett forgalmi adóját aranyértékben számítják át és ezt veszik az uj egység alapjául. 3. Az általányozás megállapításánál az adót kimunkáló hatóság köteles lesz az érdekképviseletet meghallgatni. 4. Vásározó kisiparos és kiskereskedő, amennyiben általányösszegben fizeti a forgalmi adót, ha a vásáron az illető községi hatóság ujabb forgalmi adóval sújtja ezt az összeget a lakhelyen fizetendő átalányösszegbe kell beszámítani. 5. A forgalmiadó összegét heti vagy havi részletekben kell leróni. 6 Annál, akinsk kisebb összeg a forgalmi adója, a lerovás történhetik bélyegben, akinél pedig nagyobb, az egyszerre lerovandó összeg, annál készpénzben, postatakarék csekk, vagy bankutalás utján. Az ellenőrzésre vonatkozólag az a megállapodás, hogy az havonkint egyszer történik és általányozásnál csak arra szorítkozik, hogy befizette-e az illető a forgalmi adót. A különféle adók ellenőrzése egyszerre történik. Szabálytalanság megállapítása esetén, azt nem az ellenőrző közeg, hanem egy másik tisztviselő bí rálja el. Egyezségre való felhívással senkit sem szabad a szabálytalanság beismerésére kényszeríteni. A kereseti adóra vonatkozólag a pénzügy igazgatóság utasítást kap, hogy a könyvvezetés alól való felmentési kéréseket méltányosan bírálják el. Azok kereseti adóját, akik könyvet nem vezetnek, becslés útján állapítják meg. Aki könyvvezetésre kötelezett, csak pénztárkönyvet tartozik vezetni. Az alkalmazottak nyilvántartásának kimutatására a betegsegélyző pénztári jegyzék az alap. Mindezek a rendelkezések a szanálási törvényjavaslat letárgyalása után fognak megjelenni. A jövő csodája. A Rádiótelefon — Broadcasting. A magyar közönség azon részének, mely nem igen lépi át a trianoni határvonalat nyugat felé, nemsokára a telefon, automobil, aeroplán mellett egy negyedik idegen szót is meg kell tanulnia. Ez az angol szó a Brodcasting s ennek a pár sornak az a célja, hogy elébe menjünk néhány lépéssel annak a világcsodának, amit úgy hívnak : a hangosan beszélő drótnélküli telefon. Lássuk tehát, miben áll ez a világcsoda ? A kathodcsővek feltalálása után sikerült olyan érzékeny elektromos füleket szerkeszteni, melyek meghallják a New-Yorkban a felvevő készülék előtt elsuttogott szót s olyan erős elektromos nyelvet konstruálni, mely ezt a New-Yorkban elsuttogott szót, akár itt Budapesten olyan hangosan kiáltsa egy teremben, hogy ott több száz ember egyidejűleg s teljesért érthetően meghallja. Ma már ott tartunk, hogy képesek vagyunk házilag előállított felvevő készüléken, mely alig kerür néhány koronába—pár méter drót, s egy darabka kristály segítségével, melyet egy rossz varró gyűszűbe helyezünk, — Esztergomban kihallgatni egy Amerika felé haladó óceánjáró táviratait. Ha erszényünk megengedi, kis ügyességgel olyan aparátust állithatunk össze, mellyel már nemcsak Morse jeleket, hanem külön e célra épiteit állomásokon leadott felolvasásokat, hangversenyeket, szinházi és egyéb előadásokat, időjárás és tőzsdei jelentéseket vehetünk fel oly módon, hogy ezeket fülünkre illesztett kagyló segélyével hallgatjuk meg, vagy egy hangosan beszélő készüléket iktatunk be (Laud Speaker), amikor is mindenki, aki a készülék hallókörében van, velünk élvezheti ezt a világcsodát. Azokban az országokban, ahol a drótnélküli telefon használatát a hatóságok bizonyos szükséges korlátozásokkal engedélyezték, részvénytársaságok alakultak, melyek bizonyos díj ellenében rendes hírszolgálatot, zenét, szinházi előadásokat, felolvasásokat, időjárási és piaci jelentést közvetítenek. Erre a célra csillapítatlan 1000 méteren aluli hullámhosszt használnak s az ilyen leadóállomás hallóköre több száz kilométerre terjed. Ezek az állomások veszik fel külön készüléken nagyobb távolságról az anyagot, melyet azután saját körletük hullámhosszán közvetítenek le előfizetőiknek. Igy lehetséges, hogy azok is, kiknek igen kicsi és egyszerű s igy persze olcsó berendezésük van, meghallgathassanak egy több ezer kilométer távolságban játszott opera előadást, oly hangosan, oly tisztán s minden mellékzörejtől mentesen, mintha a párizsi nagy opera első zsöllyesorában foglalna helyet. Nincs egy olyan eldugott helye a világnak, lett legyen az a puszta vagy erdő közepe vagy a havas hegyorom, vasúti kocsi vagy egy száguldó automobil, hol egy pillanat alatt ne kapcsolódhatnánk be egy hordozható, fényképezőnagyságú készülékünk segélyével a pezsgő életbe. És hogy mit jelent ez a fenséges találmány nekünk a mi trianoni elszigeteltségünkben ki ne látná be azt? Azt a pár millió magyart, akit elszakítottak tőlünk, újra magunkhoz kapcsolhatjuk, közös szellemi életet élhetünk velük, hisz a Budapesten szétküldött hullámok nem fordulnak vissza a trianoni ostoba határnál, az erdélyi magyarnak nem lehet megtiltani, hogy meghallgassa a magyar Miatyánk szárnyaló énekét, a radio visszahozza lelkét ide, ahonnan elszakadt. Már csak ezért sem szabad soká várakoznunk I Nálunk egyelőre törvényes intézkedés nem engedi a rádiótelefon általános használatát. De mikor ezt a törvényt hozták, — külföldön is így volt — senki sem álmodhatta, hogy hónapok alatt mivé fog fejlődni az. Midenütt küzdeni kellett a legszabadabb szellemi közlekedési eszköz felszabadításáért s ezt nyugaton a minden orázágban megalakult Radio Clubok harcolták ki. Legutóbb Németországban, Ausztriában és Csehszlovákiában szabadították fel a drót nélküli telefont, — ott már szabad a szó. Nekünk sem szabad tovább várnunk. Minden percért kár. Ki kell sürgetnünk a legrövidebb időn belül — a Magyar Radio Club megalakításával — a magyar radio törvényt! Ssázezer embernek adunk ezzel kenyeret, millió magyart kapcsolunk vissza magunkhoz, megmutathatjuk kulturfölónyünket keletre. A művelt nyugat minden városában van már ilyen egyesület, mely a radiosportot űzőket egyesíti, tanáccsal látja el őket, megtanítja hogyan kell a jó készülékeket házilag készíteni s erre neveli az ifjúságot. Kérjük azokat a lelkes magyarokat, kik belátják ennek a kérdésnek a fontosságát, közöljék csatlakozásukat mielőbb Horváth István r.-t. igazgatónál (Budapest, V. Wahrmann ucca 8 sz.), hogy az alakuló gyűlés mentül hamarabb megtartható legyen. A csatlakozás bejelentése semmiféle kötelezettséggel sem jár, a belépő tagok jogait és kötelezettségeit az alakuló közgyűlés lesz hivatva megállapítani. Ingatlanforgalmunk az elmnlt hóban. Özv. Szenczi Jánosné 9,100.000 K Kis Julianna st.-tól Elsőrétek föld. — Tirner Ferenc és neje 6,500.000 K Nóvák Mártontól Laposi IV. föld. — Tót Andrásné 3,000.000 K Simonyi István és nejétől Felsőszérű-sor házrész. — Meszes Józsefné 13,200.000 K Kovács János és nejétől Dorogi-úti ház. — Esztergomi Takarékpénztár R.-t. 350,000.000 K Esztergomi Főkáptalantol Fürdő Szálloda. — Miskó Borbála 1,333 000 K Nóvák Istvántól Kis Kúriai szántó. — Erős József 1,900.000 K Gódor Erzsébettől Palkovics-utcai ház. — Móczik Mihályné és t. 940 K Zsadányi Imrétől Dunadűlői szántó. — Paul Jánosné és neje 5,600.000 K Eggenhoffer Ernőtől Nagyispitahegyi szántó. — Horvát János és neje 7,500.000 K Tót Józsefnétől Méhesvölgyi szántó. — Koller József 450.000 K Búzás András és nejétől Malonyai szőlő és pince. — Engelbrecht István és neje 1,000.000 K Bábszki János és t.-tól Bírórét innen szőlő. — Pifkó István és neje 4.000.000 K Vajand István és t-tól Petőfi-utcai ház. — Özv. Gere Mihályné 1,500.000 Gere Jánostól közös erdőrész és és Zsellérföldi szántó. — Mikus János és neje 1,000.000 K Németh József és nejétől Előhegyi szántó. — Simonyi István és neje 12,000.000 K Meszes Józsefnétől Petőfi utcai ház. — Szabó Péter és neje 21.000 K Kubovics Istvántól őrhegyaljai föld. — Mohácsi Ferenc ítélet folytán Lock Józseftől Kenderesi pince, — Lovas István és neje 14,000.000 K Kis Istvántól Galagonyási szőlő. — Mohácsi Mihályné 1,200.000 K Patkóczi Ferenctől Szarvas-hegyi földek. Deutch Kálmán és neje 300.000 K Bartus Istvánnétól erdőilletőség negyed rész. Ilyenek az asszonyok. A szezon legszebb kiállítású és legbájosabb vígjáték slágere. Főszereplő: MÄDY CHRISTIANS. Bemutatja csak egy nap, szerdán, április hó 9-én Korona Mozgó. Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 7000 korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 800 korona, vasárnap (4 oldalas) 1000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.