Esztergom és Vidéke, 1924

1924-03-30 / 26.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Magyarország gaz­dasági helyzete. Az ország megcsonkítása, kirablása, a kétszeri forradalom, a hosszú há­ború, az ellenséges nemzetek, az ismeretlen jóvátétel, a belső szertelen spekuláció olyan lehetetlen gazdasági helyzetet teremtettek, melyet gazda­sági válságnak is lehet mondani. Az államnak rengeteg kiadást kellett fe­deznie, amihez forrásokat kellett ke­resnie. A forrásokból bugyogó erő, a pénz azonban minden fedezet nél­küli papiros volt, amelyből minél többet dobtak a piacra, annál érték­telenebbé vált. Végre be kellett követ­keznie a mostani állapotnak, amikor nemcsak kint, hanem bent is alig van kifejezhető értéke a koronának. Sok haszontalan szópuffogtatás után nem maradt más hátra, mint a külföld jó pénzéhez fordulni kölcsön formájában és végre áttérni az arany­koronára és ebből létesíteni egy nem­zeti jegybankot. Ha nem akarunk teljesen tönkre menni, hanem meg­akarjuk állítani gazdasági helyzetünk romlását, nagyon sok keserű labda­csot, sőt mondhatjuk, gombócot kell lenyelnünk. Mindenekelőtt meg kell engednünk, tűrnünk kell, hogy az állam könyö­kéig vájkáljon zsebünkben. Olyan terheket kell magunkra vennünk, melyek nagyon is próbára fogják tenni teherbíró képességünket. Epen a nagy terhek miatt az egész vona­lon még kell változtatnunk egész gazdasági életünket. Többet, nagyobb mukaerővei kell terhelnünk. A takaré­kosságot egész a zsugoriságig kell fokoznunk. Ez a takarékosság pedig sok ember ekzisztenciáját fogja ve­szélyeztetni és nem egy családot fog nyomorba dönteni. Tízezreknek kell áttérni a fogyasztás teréről a produk­tív munkára. Hogy ez miként fog menni, azt a jövő mutatja meg. Na­gyon nehéz munka lesz ez, annyi bizonyos. Magának az őstermelésnek is ala­posan meg kell váltóznia. A kister­melők, ha boldogulni akarnak, tömö­rülniök kell, mert a mostani zilált állapot mellett a nagy terhek agyon fogják nyomni őket és csakhamar a háború előtti állapot fog beállani. A kisbirtok ismét el fog adósodni és a bankok vazallusává sülyed. Az államnak a legnagyobb takaré­kosság terére kell lépnie. Feltétlenül apasztania kell az állami és egyéb alkalmazottak számát, de ez csak úgy lesz lehetséges, ha minden téren minden hivatalos ténykedést egyszerű­sít. Ezzel nemcsak sok milliót taka­ríthatunk meg, de a közönség is gyorsabban jut előbbre a hivatalos eljárások terén. Majdnem azt mond­hatnók, hogy a régi labirinthikus rendszert teljesen félre kell dobni és egy új, egyszerű eljárást bevezetni. Az érthetetlen, és gyakran egymásnak ellentmondó rendeletek gyártásával szakítani kell s helyébe világos, kibú Vókat nem ismerő rövid törvények­nek kell életbelépniök, melyeket min­denki megért és így be is tarthat. Sok, nagyon sok felesleges intéz­ménynek kell megszűnnie és arra kell szoktatni a népet, hogy fiait az intellektuel pályák helyett, produktiv pályára adja, nevelje. Egy szóval meg kell szüntetni az úgynevezett tintatekintetes uraságok gyártását. Alaposan képzett, önnállóan dolgozni biró hivatalnokokat kell képezni, a mostani sok segéd, kisegítő hivatal­nok helyett. Ezen kis ekziztenciák helyett intelligens földmívelő és iparos generációt kell nevelni, amely sokkal jobban fog tudni megélni a mostani kishivatahiokoknai -eirígy megerége­dettebb is lesz, az államnak pedig hasznot hozó tényező. Csak így képzelhető el a mostani válságos gazdasági helyzetből a ki­vezető út és minél hamarabbi gaz dasági függetlenség, mely nemcsak Csonka-Magyarországra íxoz jobb, boldogabb jövőt, hanem az elszakított magyarságot is közelebb hozza remé­nyeinek teljesüléséhez. A Heiscnmann-gyár alap­tőkét emel. Amint ismeretes, a Heischmann­féle szappangyár, városunk ezen leg­régibb ipartelepe, az 1922. év folya­mán az Esztergom-Vidéki Hitelbank érdekeltségének belevonásával rész­vénytársasággá alakult át. Az alaku­láskor a Hitelbank ötmillió korona tőkét hozott a vállalatba, mig Heisch­mann Ferenc, a gyártulajdonos, a gyárteleppel, annak egész felszerelé­sével, hagy nyers és készárú anyag­készletével és a telep melletti lakó •házzal lépett be, mint betéttel, a részvénytársaságba. A vállalat tehát csak a vezetés és a külső formák szerint volt részvénytársaság, tényleg azonban egy társas viszony volt Heischmann Ferenc és az Eszter­gom-Vidéki Hitelbank között. Az első alaptőke 10,000.000 korona volt. 1923. év végén minden részvényre 4 uj részvényt adva 1000 koronáért, az alaptőke 50,000.000 koronára emeltetett fel. Ugyanezen évben a társaság az épületek karbantartására és az üzem moderné tételére circa 30,000,000 K befektetést eszközölt. A hatalmas verseny, de az ujabban megszerzett nagyobb vevőkör, mert hisz állami szállításai is vannak a gyárnak és a nyersanyagok váratlan megdrágulása szükségessé tették, hogy a vállalat ujabb tőkét vonzón magához és ezért az 1924. évi már­cius hó 22-én összehívott rendkívüli közgyűlés elhatározta, hogy az eddigi ötvenmillió korona alaptőke százmillió koronára emeltessék fel, akként, hogy egyenlőre az alaptőke emelés csak hetvenötmillió koronára vitessék ke­resztül és az igazgatóság felhatalma­zást kapott a közgyűléstől, hogy a további huszonötmillió korona alap­tőke lejegyeztetését alkalmas időben eszközölhesse. A közgyűlés most már a részvény egy töredékét hajlandó átengedni helybeli érdekeltségnek, mert nagyon sok helyről nyilvá­nult meg az óhajtás, hogy szeret­nének Heischmann-féle részvényt kapni. Lapunk mai számában olvasható a részvényaláirási felhívás. A rész­vények rendkívüli olcsó áron szerez­hetők meg és aki jó tőkebefektetést óhajt eszközölni, most megvan az alakalma rá. Egy pillantás csak a Heischmann Ferenc és Fia R.-t. ezidei mérlegébe és láthatjuk, hogy például az összes ingatlan, a gyárhelyiségek lakóház 800.000 koronában vannak felvéve, az összes gép és egyébb berendezés 3,836.620 koronával sze­repel ; és aki tudja, hogy mit érnek meg ma tényleg az épületek és a gyár berendezése, az némi fogalmat nyerhet arról, hogy a 8000 koronáért kibocsátott uj részvények milyen bei­értéket képviselnek. Hisz például csak a telepen levő teljesen uj kazán, mely még üzembe helyezve nincs, majd­nem oly értéket képvisel, mint az egész felemelt alaptőke. Nagyon, nagyon alacsonyra becsüljük a válla­lat vagyonát, ha ezt ma másfél­milliárdra tesszük! Az üzem rentabilitása is kétségte­len. A gyártmányok jobbak mint akár­melyik magyarországi gyár készít­ményei, tehát feltétlenül versenyké­pesek. A részvénytőke a mult évben 30 % tiszta hasznot hozott, egy rész­vényre 300 K osztalékot fizetett a társaság! Aki pénzét valorizálva akarta átmenteni a korona krízisén és a budapesti tőzsdén szerzett érték­papírokat vett koronáiért igen sok­szor keservesen csalódott, mig azok, akik a helybeli papírokba és ezek iparvállalataiba helyezték tőkéiket, azok nem csalódtak, mert a helyi piac részvényeibe helyezett tőkék tényleg valorizálódtak. Kétségtelen­nek tartjuk, hogy a Heischmann Ferenc és Fia R.-t. alaptőkeemelése a legsimábban lesz keresztülvihető és az esztergomi tőkések fel fogják használni ezt a jó alkalmat, hogy pénzüket egy tényleg értéket képvi­selő papírba fektessék. Telefon - Távirat Görögországban elmozdították a dinasztiát. Athén. A görög nemzetgyűlés el­határozta a görög dinasztia elmoz­dítását és a köztársaság létesítését. Megbukott a francia kormány. Paris. A francia kamara 271 sza­vazattal 264 ellenében bizalmatlan­ságot szavazott a francia kormány­nak, mire Poincaré miniszterelnök és minisztertársai Milierand köztársasági elnöknek benyújtották lemondásukat. Gróf Károlyi József a királyi családhoz költözik. Budapest. Gróf Károlyi József lemond mandátumáról és a királyi családhoz költözik. Ugyanis a királyi család óhaja, ki Lequeitioban igen szűkös viszonyok között él, hogy valamelyik magyar mágnás család ott letelepednék és igy megosztaná vélük a számkivetés keserű kenyerét. Pastes kormány lemondott. Belgrád. A horvát képviselők be­vonulása a szkupstinába annyira megerősítette az ellenzéket, hogy Pa­stes kormánya kisebbségbe került. A kormány lemondott. Olasz árvízkatasztrófa. Róma. Amáliában óriási felhősza­kadás volt, mely elpusztította Saler­nótol majdnem Sorrentóig terjedő hires hosszú műutat. Vottive és Amalfi külvárosa teljesen elpusztult. A katasztrófa következtében több mint 200 ember életét vesztette. Korányi az új pénzügyminiszter. Budapest. A kormányzó báró Korányi Frigyes rendkívüli követ, meghatalmazott minisztert nevezte ki pénzügyminiszterré. Bolsevista borzalom Délorosz­országban. Varsó. Az ukrajnai parasztok fel­lázadtak a bolsevisták ellen. A fel­kelő parasztok és a vörös katona­ság között elkeseredett küzdelem dúlt, ami a parasztok teljes veresé­gével végződött. A győzelem után rettenetes arányú vérengzés kezdő­dött a parasztok között. Asszonyo­kat és gyermekeket egyaránt a leg­kegyetlenebb módon gyilkolták ha­lomra. Friderikus Rex. 8SF~ Az idei évad leghatalmasabb filmje! ~m® Bemutatja az első és második részt egy előadáson szombaton és vasárnap, március 29-én és 30-án a Korona MOZQÓ. Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 7000 korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 800 korona, vasárnap (4 oldalas) 1000 korona, Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom