Esztergom és Vidéke, 1924

1924-02-07 / 11.szám

ESZTERGOM VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK BUNDES VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. A hlv. rész szerk : Főmunkatárs : FEKETE BEZSŐ VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 3000 korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 300 korona, vasárnap (4 oldalas) 450 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Széles koltorprogramm. Az indemitás általános vitája után az egyes szakminiszterek is szüksé­gesnek látták, hogy reflektáljanak az elhangzott beszédekre. Különös ügyei­met érdemel a kultuszminiszter felszó­lalása, aki széles vonásokkal vázolta eddigi működését és a közel jövőben aktuálissá váló kulturális terveit. A parlament feltűnő figyelemmel hall­gatta a kultuszminiszter beszédét s általános megnyugvást keltett az a körülmény, hogy az ország kultúrá­jának tekintetében olyan tevékenység, alkotásvágy és találékonyság nyilvá­nul meg, ami kecsegtetően festi jövő­beni kulturális előrehaladásunkat. Erre a szép reményre határozott garancia Klebelsberg Kunó gróf kul­tuszminiszter személye, akit sokol­dalú műveltsége s tántoríthatatlan alkotni vágyása egyenesen az or­szág kultusztárcájának a szolgálatába állított. Beszédében különösen három kul­turális momentumra terjesztette ki; az iskolai és iskolán kívüli oktatásra, ujabb népművelési töivények alkotá­sára és a művészetekre. Említést tett azokról a közoktatási törvényterveze­tekről, amelyek a közel jövőben meg­valósulás elé kerülnek.; Különösen fontosnak tartotta a középiskolák reformját, ami régóta programjában van már a kultusztárcának. Az egyes művészeti irányokat magas intelligen­ciával s nagy megértéssel kezelte. Álláspontja valóban a leghelyesebb. A művészeti áramlatok elől nem sza­bad elzárkózni, mert e tekintetben is be kell igazolnunk kulturfogekony­Ságunkat. Élesen elitélte a miniszter azt a harcot, ami a legutóbbi idők­ben a képművészek között dúlt a konzervatív és a modern irányú mű­vészek között. Beszédének legszomorúbb része az volt, amikor kénytelen-kelletlen beis­merte, hogy a legnagyobb baj nép­iskoláink dolgában van. Természetes, hogy ezen kell legelőször segíteni. A nemrég mult idők kultúrpolitikája jól ismert: a ma már elszakított ország­részek népoktatása került elsősorban számításra s ez alatt az Alföld és a Dunántúl magyarlakta területei szá­nalmas képet mutattak a népoktatás tekintetében. Ezt a hibát nem lehet a jelen idők számlájára írni, mint ahogy az is a vita tárgya lehet, hogy az elmúlt idők mulasztásainak lehet-e betudni azt a helyzetet, amivel ma számolnunk kell. A multak mulasztásainak pótlására a kultuszminiszter még a nyári hó­napok előtt javaslatot fog a JHáz elé terjeszteni, amellyel az iskolán kívüli oktatást akarja szolgálni. Ugyancsak figyelemreméltó lépése lesz a kultusz­miniszternek a testnevelési törvény végrehajtása. De nem is tudjuk fel­sorolni s egy cikk keretében reprodu­kálni azt a sok egészséges ötletet, amiknek megvalósítását a kultusz­miniszter szorgalmazni kívánja s amelyeket az egész ország lakossága osztatlan Örömmel vár. íme egy tárca kebelében ennyi jó­szándék, ennyi alkotni akarás s ilyen találékony arravalóság I —- De ugyan ez a lázas munka folyik a többi szakminisztériumokban is, ami azt bizonyítja, hogy a kormány komolyan veszi a vállára nehezedő idők súlyát s meg is van a hajlandóság és a tehet­ség benne, hogy az ország sorsán könnyítsen. Ha ezt a munkát elgán­csolják, vagy nehezítik, az minden­kinek lehet a hibája és bűne, egye­dül azoké nem, akik ma felelősen intézik az ország sorsát s minden igyekezetük arra irányul, hogy kive­ä zessék a bajból. I HÍREK. I Farsangi naptár. Febr. 9-én Rendőrkapitányság őrszemélyzeté­nek szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdőben. 9-én Református egyház műsoros tánc estélye a Magyar Királyban, „ 10-én Iparos Ifjúság Levente Egyesüle­tének táncestélye a Magyar Ki­rály nagytermében. 10-én Szentgyorgymezői Kath. Olvasó­kör színdarabbal egybekötött tánc­estélye saját helyiségében. „ 16-án Farsangi álarcos estély, illetve bajtársi összejövetel a Tiszti Ka­szinóban* „ 23-án Kereskedő Ifjak Egyesületének jel­mezestélye a Fürdő Szállodában. , 24-én Önkéntes Tűzoltó Egyesület tánc­estélye a Fürdőben. Marc, lén Turista Egyesületnek farsangzáró zártkörű humoros estélye a Ma­gyar Király összes helyiségeiben. „ 1 én Kaszinó műsoros táncestélye sa­ját helyiségében. , 3-án Bajtársi összejövetel a Tiszti Ka« szinóban. „ 4-én Esztergomi Polgári Egyesület far­sangzáró családias estélye a Ma­gyar Királyban. Halálozás. Lipschitz József ny. kir. járásbiró, ügyvéd, hosszas be­tegeskedés után 68 éves korában, házasságának 38 ik évében, f. hó 3-án elhunyt. Temetése f. hó 5 én volt meleg részvét mellett a helybeli izr. temetőben. — Hideghéthy Bittera Róza f. hó 4-én hosszas betegeske­dés utan elhunyt. Temetése ma, csü­törtök .délután 3 órakor lesz a bel­városi kápolnából a Jó Pásztor ká­polnába. Ezüstlakodalom. Meszes Ignác, a város egyik régi és hű alkalma­zottja kedden tartotta ezüstlakodal­mát a belvárosi plébánia templom­ban, hol Mátéffy Viktor prépost-plé­bános, nemzetgyűiéai képviselő mon­dott meghatóan szép beszédet és kérte reájuk a jó Isten áldását to­vábbra is. Meszes Ignác munkássá­gának megérdemelt jutalma volt az egész város gratulációja. A Tanult Férfiak Kongregá­ciója f. hó 8-án, pénteken este há romnegyed 7 órakor ülést tart a fő­gimnázium fizikai előadó termében. Szíves megjelenést kér a vezetőség. Főiskolások bálja. A helybeli főiskolások február 1-én kitűnően sikerült táncestélyt rendeztek a Fürdő Szálloda termeiben. A nagyterem ez alkalommal igen Ízlésesen volt dí­szítve. A látogatottság oly nagy volt, hogy az összes helyiségek zsúfolá­sig megteltek. A nagyszámú és elő­kelő közönség mindvégig kitűnően érezte magát. Igen sok fiatalember jött Budapestről és az ország min­den tájáról külön erre az alkalomra, hogy megtáncoltassák az esztergomi szép lányokat. A főiskolások teljes erkölcsi és anyagi sikert arattak és báljuk koronája volt az eddig lezaj­lott báloknak. Sportelőadás a Kulturban. A f. hó 8-án bemutatásra kerülő leg­újabb sportfilm lassított filmen teszi szemléltetővé Gerő Ferenc bajnoknak kitűnő startját és futását, Királynak, Fixl és Kulcsárnak futóstilusát, Stoli­márnak gátfutását, Hóra gyaloglását, Sert és Gáspár magasugrását, Kar­lones és Braüsz pompás rúdugrásait, Molnárnak hármasugrását, Halm disz­koszvetését, Gyurkó és Stranchnak gerelyvetését. A nagyszerű lassított film bemutatása a Kultur Mozgóban lesz délután 5 és 7 órakor. Műsorváltozás. A református tánc­estélyen id. Zsolt Nándor helyett Ne­messzeghy Gizella fogja zongorán kísérni Soós Lászlónó énekszámait. A rendezőség felkéri mindazokat, a kik esetleg tévedésből meghívót nem kaptak, de erre igényt tartanak, hogy ebbeli óhajukat Kuti Sándor keres­kedésében közöljék. Műsoros táncestély. A már az idei farsangban lezajlott sok-sok tánc és műsoros estély után élénk érdek­lődéssel várjuk az esztergomi iparos ifjúság „Levente" egyesületének esté­lyét, amely f. évi február hó 10-én, vasárnap este fél 9 órakor kezdődik a Magyar Király szálló nagytermében. Mindnyájan tudjuk hogy az „elvesz­tett" háború után, amikor az átkos emlékű forradalmak megmételyezték a zsenge fiatal lelkeket, szétrombol­tak minden eszményt, eltüntették a fegyelmet, alászállitották a munka­kedvet, kiölték a lelkesedés érzetét a fiatal szivekből, mily messze ki­ható nemzetmentő jelentősége van a „Levente" egyesületnek. A fáradha­tatlan vezetőség nagyszerűen Össze­állított műsorral lépteti a nagyközön­ség elé a mi leventéinket, hogy meg­láthassa mindenki, hogy mekkora az az őserő, amely helyes irányítással íámad föl újra majd, ha eljön a tettek ideje. Vivás, majd tornagyakorlatok magyar zenére, vezetik be a leventék estélyét utána szavalatok. A műsor fénypontja Sávoly Lajos helybeli író­nak általános érdeklődéssel várt, meg­rázó jelenetekben gazdag hazafias színműve, melyben mintha csak lát­nánk, hogy oszlanak szét borús egün­kön a viharfelhők, hogy világosodik, hogy tisztul meg a levegő, mint szál­nak az újra derűs kék egünkön a kikelet hírnökei a tavaszi felhők. Utána tánc lesz reggeliig. Orkán. Vasárnap a délelőtti órák­ban nagy szélvihar dúlt a város fe­lett, mely a házak ablakaiban, de különösen a tetőzetekben nagyobb károkat okozott. A várfokon lévő nagy zászlóárbocot is kidöntötte s az esés következtében három részre törött. Az orkán hétfőn és kedden is megismétlődött, de már nem olyan erővel. Vasutasbál. Az idei táncmulat­sággal ismét bebizonyosodott, hogy a helybeli Máv segédtisztek bálja meghozta a kívánt eredményt. Oiy fényesen sikerült és a rendezőség odaadó munkásságával oly kelle­messé tette az estét, hogy a szép számban megjelent közönség sokáig nem fogja elfeledni. Az erkölcsi si­keren kívül az anyagiak is kedve­zőek voltak, melynek eredményeké­pen 456:000 koronát a községi va­sutas özvegyek és árvák házának és szerkesztőségünk útján 50.000 koro­nát a helybeli aggokházának ado­mányoztak. Tekintve a bál rendezé­sével^ árő horribilis kiadásokat, eléggé tűrhető ezen összeg, mellyel a sze­gény elhagyatott embertársaink köny­nyeinek enyhítésére igyekeztek szol­gálni. Színielőadás Szentgyörgyme­zőn. A Szentgyörgymezői Kath. Ol­vasókör f. hó 10-én vasárnap este 7 órakor saját helyiségében színda­rabbal egybekötött táncestélyt ren­dez. Színre kerül „A vén bakancsos és fia a huszár" 3 felvonásos éne­kes népszínmű. Katholikus Legényegylet tánc­mulatsága. Régi jó híréhez méltón, most is fényesen sikerült a Katholikus Legényegylet farsangi mulatsága. Már korán zsúfolásig megtelt a terem a nagyszámú közönséggel. Jurka József 3 felvonásos bohózata „A három naplopó" nagy sikert aratott, szerep­lők kiváló játékának dicséretére. A közönség sokszor megtapsolta ked­venceit a három naplopót Csányi Arany Kalandor történet 2 részben, 12 felvonásban. Mindkét részt egy előadásban mutatja be február 9 én és 10-én, szombat és vasárnap a Korona Mozgó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom