Esztergom és Vidéke, 1924

1924-11-20 / 93.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEBIELEHIK; MINDÉI VASÁBNAP ÉS CSÜTÖBTÖKÖÜ. § Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. jubileumi ünnepségek. Esztergom város közönsége, a vidéki papság és a környék lakós­\ sága hódolatteljes melegséggel ünne­pelte dr. Csernoch János bibornok­hercegprimást 50 éves jubileuma alkalmával. Szombaton 11 órakor a város szék­házánál feldíszített nagy tanácstermé­ben a képviselőtestületen kivül nagy közönség gyűlt össze, hogy részt vegyen a díszközgyűlésen, melyet dr. Antóny Béla Esztergom város polgármestere magasszárnyalásu és tőle már megszokott szónoki lendü­letű beszéddel nyitotta meg a dísz­közgyűlést; Majd dr. Brenner Antal városi főjegyző olvasta fel dr. Sántha József közigazgatási tanácsos által szerkesztett hódoló feliratot, melyet teljes szövegével vasárnapi lapunkban közöltünk. A lelkesedéssel fogadott felirat fel­olvasása utan dr. Gróh József kép­viselőtestületi tag, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank kiváló szó­noki képességű igazgatója mondott gyönyörű ünnepi beszédet, melyet lapunk legközelebbi számában teljes egészében közlünk. Dr. Antóny Béla polgármester zár­szavával a díszközgyűlés véget ért. Mindenki gondolkozva az elhangzot­tak felett, minden ünnepi hangulat mellett is bizonyos lelki depresszióval távozott, mert hisz minden ünnepé­lyes es hétköznapi esemény alkalmá­val ott lebeg lelki szemeink előtt Csonka-Magyarország gyászos képe és benne Esztergom a magyar kul­túra bölcsője, az egykori székhely, mini agyon nyomott kis határváros. A fellobogózott város készült az esti ünnepélybe. Alkonyatkor megszó­lalt a Székesegyház Nagy Boldog­asszony harangja s mély ünnepélyes hangját csakhamar körülzsongta a város összes harangjainak szava. Pontban 6 órakor megindult a lampió­nos menet élén a budapesti honvéd­zenekarral a primáspalota felé. A menethez óriási tömeg csatlakozott és néma csendben megállott a palota előtt. A zenekar miután eljátszotta a Himnuszt, felcsendült a Turista'^Da­lárda éneke, melyet Hajnali •Kál­mán a dalárda karmestere vezetett. Nemesszeghy István tanitóképző-inté­zeti zenetanár vezetése alatt a képző énekkara is dallal üdvözölte a jubi­láló főpapot. A várfokon fennen ragyogott az apostoli kettőskereszt és felette a magyar Szent Korona, míg a székes­egyház felett a kereszt tündöklött. Az egész szerenád alatt fényes tűzi­játék gyönyörködtette az ünneplő közönséget,* mely zeneszó mellett a Széchenyi-térre vonult ahol tér­zene volt. Vasárnap 9 óra előtt a primási palotától egészen a Székesegyházig tanintézetek növendékei állottak sor­falat, amikor megindult a jubiláló fő­papot kisérő menet. Lovas bandérium Eiter Pál vezetésével nyitotta meg á menetet, utána huszonnégy kocsi haladt a megjelent előkelőségeket vi ve. A menetet a bibornok herceg­prímás zárt díszhintója zárta b3 körülvéve lovas díszkisérettel. A Székesegyház előtt egy csendőr­különítmény, katonai díszázad, kato­nai zenekar és a bányászok küldött sége állott, mig a főbejáratnál a pap­ság várta a teljes díszben öltözött főpásztort. A Te Deum elhangzása után dr. Csemoch János bibornok-hercegpri­más díszes, régi egyházi ornátusban lépett az oltárhoz, hogy bemutassa hálaáldozatát a Mindenhatónak, mely­nél a székesfőkáptalan tagjai segéd­keztek, A fényes mise alatt az oltá­ron látható volt a világhírű és óriási értéket képviselő Mátyás kálváriája, mely a Székesegyház többi kincsével együtt a háború kitörése óta elvolt rejtve. A jubileumi misét örök emlékűvé tette ifj. Büchner Antal székesegy­házi karmester ez alkalomra szer kesztett hatalmas miséje, melyről hozzáértők úgy beszélnek mint ritka zeneműről. Dr. Walter Gyula c. püspök, a káptalan nagyprépostja szószékre lépve üdvözölte a káptalan, a pap­ság .és a hívek nevében az ünneplő bibornok-hercegprimást. (Az üdvözlő beszédet vasárnapi számunkban kö­zöljük.) Dr. Csernoch János bibornok­hercegprimás hosszabb beszédben vá­laszolt az üdvözlő beszédre, mely­ben különösen melegen emlékezett meg Esztergom ragaszkodó közön­ségéről. Végig futott hosszú pályáján és itt kicsendült a főpapból az első ma­gyar zászlósúr is, amikor önmagá­val — akinek tót neve van és sze­rény tót szülőktől származik — bi zonyította a világ előtt, hogy a ma­gyar nemzet soha sem volt elnyo­mója a testvérnemzetiségeknek. Az egyházi szertartás végeztével a felkísérő közönség és kiséret visz­szakísérte a bibornok-hercegprimást palotájába, ahol rövidebb pihenőt tartott, ámbár a fáradság legkisebb nyoma sem látszott rajta. Déli 12 órakor dr. Machovieh Gyula prelátus-kanonok, általános érseki elnök, egyházmegyei főtan­felügyelő vezetésével megjelent a székesfőkáptalan és rk. papság, hogy üdvözölje Magyarország legfőbb pap­ját és az első egyházmegye püspö­két. A ev. ref. egyház nevében Pályi Sándor esztergomi lelkész, míg a zsidóhitközség részérői Lőwi Lajos hitközségi elnök és Spiegel Ármin rabi üdvözölték a prímást. Katona­ság részéről Tamássy Béla ny. al­tábornagy a Nyukosz, míg a helyőr­ség tisztikarát vitéz dr. Szomor Aurél alezredes vezette a tisztelgésre. A vitézeket vitéz Pongrácz Barta Ede mutatta be a bíboros herceg­prímásnak. Komárom és Esztergom közigazgatásilag ideiglenesen egyesí­tett vármegyék nagy küldöttsége nevében baráti dr. Huszár Aladár főispán és senkviczi Palkovics László alispán üdvözölték a bibornokot és egy szép emlékalbumot nyújtottak át. A vármegye tisztelgése után Esz­tergom yáros képviselőtestülete és a város közönsége nevében dr. Antóny Béla polgármester remek albumot nyújtott át a következő beszéd kí­séretében : Főmagasságú Bibornok Hercegprímás Ur I örömtüzek gyúlnak ki ma a lelkek mélyén. Őrömkönny teszi ma ragyo­góvá azoknak a szemét, akik nemes hódolattal és a Főpásztort illető gyer­meki szeretettel kisérik mindig Emi­nenciád magas személyét és akik végre a mai rég várt ünnepléssel ki­fejezést adhatnak megnyilvánuló sze­retetüknek mélységes tiszteletüknek. Ünnepet ülünk. Az ősi Esztergom városnak tradíciója az ünneplés. Év­századok Örökségül hagyták ezt a készséget reánk és mi megérezzük ezt a reánk sugárzó kitüntető örök­séget á pirosló alkonyatok, a szür­kén derengő hajnalok és a verőfé­nyes napsugarak közt, mert ezt le­heli felénk minden rög, az ősi vár­falak minden köve: az utcák gránit burkolata, mely megdobogott már az erre haladó keresztes vitézek seregé­nek lábai alatt. A magyar nemzet itt ülte legna­gyobb ünnepét, amikor a diadalmas kereszténység bevonult, amikor feje­delmi sarjait először keresztelt eszter­gomi főpap, hogy. a nemzetből álla­mot teremtsen, hogy a magyar nép­nek itt a négy folyam partján ezer ellenség között történelmi hivatást adjon. Az akkor elhangzott kürtök rianása és harsonák zengése muzsikáljon ma is a szivünkbe, adja meg nekünk az igaz őszinte érzelmeket, hogy méltó­képpen tudjuk megünnepelni az is­teni kegyelem azon ritka ajándékát, mellyel megérni engedte Eminenciád­nak ezt a nagy napot. Eminenciád ötven évvel ezelőtt ülte egyik legnagyobb ünnepét, ami­kor a hivatás kegyelmét nyerte el, amikor az Űr felbonthatatlan szolgá­latába állott. Azóta a mindennap végbemenő titokzatos egyesülés az Isten egyszü­lött fiával, Eminenciádnak örökös ünnepet hozott s az isteni szeretet gazdag ajándékául kapott szentség csodás erejével jutalmul adta, hogy Eminenciád lelki világossága mind több és több lélekbe világított be, hogy hitének ereje mind nagyobb és nagyobb távolságon hatott át, míg­nem az áldozatos szolgálat hosszú sorozata a hercegprimási székbe emelte, hogy a magyar hitélet vilá­gító és erősítő oszlopa legyen. Ma, amikor a kifürkészhetetlen is­teni akarat Eminenciádnak azt a kü­lönös kegyelmet adta, hogy pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját ünnepelheti, Esztergom szab. kir. város nemes közönségének soha el nem muló háláját tolmácsolom . . . Eminenciád pályafutása Esztergom város életévei szoros kapcsolatban van. É város jó és balsorsban egya­ránt érezte szivének melegét, tudá­sának készségét, munkálkodásának eredményét. Példát adott s az elsők között volt a város közügyeinek szolgálatában. A város fejlődésének előmozdítá­sában, irányításában tevékeny részt vett s azért mindig és mindenütt, a sors bárhová rendelte légyen is, teljes erejével síkra szállt. De nemcsak a város közügyeinek munkájában látjuk Eminenciádat, ha­nem ott látjuk mindenütt, ahol társa­dalmi tevékenység folyik, ahol a szépnek, jónak, nemesnek gyakorlá­sáról van szó. Főmagasságú Bibornok Hercegprí­más Űri Esztergom szab. kir. város nemes közönsége Eminenciádat azért a min­denre kitarjedő figyelemért, atyai gondoskodásért, mellyel ügyeit, sor­sát istápolni méltóztatott, a múltban díszpolgárainak sorába emelte, képét a közgyűlési terme részére megfes­tette, nevéről utcát nevezett el; most hogy az isteni gondviselés e magasz­tos ünnepet megérni engedte, elhozta gyermeki hódolattal, keresztény alá­zatossággal legnagyobb legdrágább kincsét, szivének melegét, lelkének törhetetlen ragaszkodását s midőn azt, mint a város törvényes képvise­lője, az itt átnyújtott díszalbumban tolmácsolom, kérem az Istent, hogy a súlyos megpróbáltatásoknak, szen­vedéseknek nehéz napjaiban, az ő szolgálatában megerősödött Főpapjá­tól a bölcseség ajándékát soha ne vonja meg, sőt mihamarabb mutassa meg az útat és módot, mely a karok és rendek, a lelkek megbékítésére, bölcs együttműködésük irányítására vezet, hogy mint az ország első zászlós főura örvendhessen még az újra felvirágzó, eredményekben s megelégedettségben gazdag, nagy Magyarországnak . . . Porosz szenet 50 klgr. tételekben is házhoz szállít Markovits és Társa. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdönos és nzerkesztésért felelős % LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom