Esztergom és Vidéke, 1924
1924-11-16 / 92.szám
nemcsak azok bizalmát nyerte meg, kik érdekeik védelmét s felfogásuknak a törvényhozás csarnokában való kifejezését Eminenciádra ruházták szavazatukkal, hanem az egész közvéleményét, sőt az apostoli király Őfelségét is, aki a belső titkos tanácsosok díszes sorába hivja meg Főmagasságodat. Amikor pedig a világháború ádáz harcai és emberirtó csatái közepette, melyek a magyar honszeretetnek, hadierényeknek és önfeláldozásnak annyi ragyogó példáját adták, de egyben az életnek és vérnek, a nélkülözésnek és lemondásnak legbusásabb adóját is kívánták tőle, békés pihenésre és örök nyugalomra hunyta le szemét a legelső magyar ember, az ősz király. Eminenciád abban a kegyelemben részesült, hogy a gyász méla pompája után gyakorolhatta a legelső magyar főpapnak azt a jogát, mely az Egyháznak és az államnak az ezeréves alkotmány szerinti belső kapcsolatát a legmélyebben fejezi ki: felszentelt kezével illethette a legdrágább nemzeti klenódiumot, a Szent Koronát s az egyházi és állami őspatináju törvények szerint az akkor még osztatlan Magyar Birodalom apostoli királyává kenhette fel azt az ifjú királyt, kinél nemesebb keblű, jobb szándékú és nemzetünk érdekei s törekvései iránt megértőbb lélek félezred év óta aligha ült Szent István országának trónján. De jött a honárulás; ránk sötétült a forradalom éje és diadalát ülte a hazátlanság és emberietlenség minden borzalma! . . . Am a fájó sebeket minek szaggatnók fel a megemlékezéssel; hadd igyekezzék gyógyítani az idő s a feledni törekvés! Alig multak el a gyászos események megörökítette napok, midőn a hon földjének szétdarabolása, véreink millióinak rabszolgaságba vetése s a trianoni ok mány keserves járma ellenére is a hangzatos jelszavak messiásvárása közt elérkezni véltük az idők teljességét, hisz állandóan ajkunkon volt a keresztény hit, a jelszavakban a jobb jövő reményét bírtuk s az egymás iránti torzsalkodás időszakos elcsendesülésében a fajszeretet lángolását éreztük. Hogy a hármas erénynek napsütéses, de — sajnos — rövid életű uralma alatt hányan látták Emínenciádban a fennkölt eszmék egyik koronázatlan királyát, ki nem él a nép közé vegyülés divatos eszközével, hanem legfőbb egyházi s kiváló alkotmányjogi jogosítványok hódolatra késztő magaslatán trónol, — ki tudná megmondani; annak kutatására és megörökítésére pedig, mennyi része volt Eminenciádnak abban a haza és vallás érdekében kifejtett áldozatos munkában, mely a frázisok szines megvilágítását kerülve, egyszer a büszke márványu tárgyalótermek pompájában, máskor a dolgozószobák szerénységében folyt, — nem merjük vitatni magunknak az elegendő erőt s a kellő objektivitás szellemét. S amikor a forradalmak által idegen földre kényszerített apostoli királyban a nyugalmas élet Ösztönét legyőzte a honvágy, a magyar népnek szeretete és mert inkább akarva megkísérelni mindént, semhogy az ország lasssú halódását lássa, két alkalommal is visszatért a rég nem látott határok közé, ismét csak Főmagasságod volt az, ki a honi viszonyok ismeretében, mély tudásra s gazdag élettapasztalataira alapított bölcs tanácsadásával igyekezett pótolni mindazt, ami Őfelségében, talán éppen koránál s fiatalos könnyebbenlátásánál fogva hiányzott. A szomorú őszi napokban pedig, midőn a Magyar Tenger felett őrködő ősi tihanyi kolostor fogadta szerény cellájába a legszomorúbb magyar embert s a szétdarabolt ország népétől annyiszor megsiratott királyi rabot, ki néhány nappal később egy idegen hajó fedélzetén vett örökre bucsut haláláig szeretett népétől és országától, Főmagasságodnak személyesen, vagy megbízottai utján tolmácsolt tanácsa és vigasza erősítette a koronás királyt abban, hogy a legnagyobb csapást s a legbántóbb eljárást is királyi módon viselje. Szent István király trónján ez idő szerint nem ül koronás apostoli király; a magyar határt immár nem a Kárpátok bérce jelzi s az ezeréves alkotmány annyi drága nyöngye ment lassú feledésbe ! Ebben a nyomorúságban, ebben a megalázottságban, a történelmi hagyományok ebben a, ki tudja mily kimenetelű elhomályosodásában Eminenciád személye az ki egyházi és alkotmányjogi fénye teljességében a dicső mult s az ősi alkotmány állandó emlékeztetője és ha Bakács Tamásnak, Pázmány Péternek s a többi nagy prímásoknak nagy volt is a politikai tekintélye, azal a súllyal és azzal a tekintélllyel, melyet Eminenciád éppen az alkotmány, a mult 5 a hagyományok szempontjából a mai időkben képvisel, nagynevű elődei közül senki sem versenyezhetik. Eminenciád ma nem csupán az ország első főpapja, hanem az ezer év viharai közt kialakult alkotmány szellemének hódolatra késztő megtestesítője! Főmagasságú és Főtisztelendő Bíboros Hercegprímás Úr! Kegyelmes Főpásztorunk! A szavunk gyenge, erőnk kevés és képességünk fogyatékos arra, hogy csak vázlatosan is ecseteljük azon hervadhatlan érdemeket, eredményes munkát 3 gazag sikereket, melyeket Eminenciád közéleti tevékenységével szerzett; de nem is szükséges ez nekünk akkor, midőn aranymiséje alkalmával le akarjuk róni szivünk hódolatát. Akikhez a szeretet és ragaszkodás elszakíthatatlan kötelékei fűznek, az kedves nekünk akkor is, ha talán a legkisebb volna is felebarátaink között. Főmagasságod pedig összeforrott városunk közéletével; tekintélye és súlya jószándéku törekvéseink legbiztosabb támasza s az egyházi és állami életben elfoglalt állása a leghűbb kifejezője azon érzelmeknek, melyeket Szent István koronázó városa az Isten, Haza és király legszentebb fogalmai iránt az ország összes városai közt különösképpen táplál. Kegyelmes Főpásztorunk! Azt a nemes törekvést, jószándékot és fáradhatlan munkát, mely Eminenciádat mindig jellemezte, az Úr a hosszú élet, fényes eredmények s köztisztelet ritka adományával jutalmazta. Nekünk, a primási székváros közönségének nincs módunkban, hogy az Úr ezen ajándékaival versenyezhessünk. Elhozzuk hát városunk minden polgárának osztatlan tiszteletét s mélységes hódolatát; az ég és a föld mindenható Istenétől pedig kérjük, hallgassa meg kegyelmes főpásztorunk ' pappászentelésének ötvenéves fordulója alkalmából eléje terjesztett legforróbb imádságainkat s engedje, hogy áldásos működését Egyházunk, hazánk és városunk javára minél tovább folytathassa. Kérjük Eminenciádat, hogy ezen hódoló feliratunkat kegyesen fogadni s városunkat, annak vezetőségét és minden polgárát szives jóindulatában továbbra is megtartani méltóztassék. Kelt Esztergomban, a szab. kir. város képviselőtestületének 1924, évi november hó 15-én tartott ünnepi díszközgyűléséből. I HIREK. j Dr. Huszár Aladár főispán tegnap, szombaton városunkba érkezett, nogy résztvegyen a jubileumi ünnepségeken. Esküvő. Augusztin Géza m. kir. postatiszt (Budapest) f. hó 19-én d. u. 4 órakor vezeti oltárhoz a piszkei róm. kath. templomban Vénusz Bözsikét, Vénusz József piszkei kőfaragó mester kedves leányát. Megyegyűlés. Komárom-Esztergom vármegye törvényhatósági bi zottsága f. hó 24-én d. u. 11 órakor a megyeházán rendkívüli közgyűlést tart, melyet állandó választmányi ülés előz meg. Gyászhír. Mély gyász sújtotta a városszerte köztiszteletben álló Jed licska-családot. A család fiatal, tö4 rekvŐ tagja, Jedlicska Pál, életének 25-ik évében f. hó 14 én váratlanul elhunyt. Temetése ma délután 3 órakor lesz a belvárosi temetőkápolna ból. A gyászbaborult család iránt általános a részvét. — Puskás Ká roly f. hó 14 én 63 éves korában elhunyt. Temetése ma d. u. fél 4 órakor lesz a belvárosi temetőkápolnából. — Merényi (Mekler) István bérkocsi tulaj do nos f. hó 13-án életének 60-ik évében hirtelen meghalt. Jubileumi adományok. Dr. Cser noch János bibornok, hercegprímás arany miséje alkalmából az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank a helybeli tanintézetek szegény tanulói segélyezésre Ötmillió koronát, a Nemzeti Hitelintézet helybeli fiókja pedig Egymillió koronát adományozott a főgimnázium, főreáliskola, tanítóképezde és az elemi fiúiskola szegény tanulóinak, valamint az esztergomi történelmi társulatnak. A főszékesegyházi ének- és zenekar műsora. Buchner: Ecce Sacerdos. Vkar org. zenekarral. Te Deum. Koraliter. Kersch : Ad multos annos, vkar. Intr. Salve Sancta parens, korai. Buchner: Grad. Benedicta et venerabilis es, vkar. Kersch: Off. Ave Maria, vkar. Comm. Innova signa, koral. Buchner: Missa XXV. „Deo gratias", (A hercegprímás aranymiséjére szerzett mű.) vkar, org. nagy zenekarral. Laudate Dominum, koraL Hol Szent Péter, népének. Kersch : Admultos annos, vkar. Himnusz. A misében a szóló részeket éneklik: Szabó Lujza operaénekesnő (Sopran.), Magyarászné Versch Etel (Alt.), Szügyi Kálmán operaénekes (Tenor.), Kaszás Gyula (Tenor.), Répics Béla a m. kir Opera tagja (Bassus.). Az orgonán Antalffy-Zsiros Dezső zeneakadémiai tanár játszik. Az énekkarban a rendes tagokon kívül a Zeneegylet tagjai és fővárosi erők működnek közre, míg a zenekar a rendes tagokon kívül a m. kir. Operaház zenekarának tagjaival, zeneakadémiai tanárokkal és a dorogi bányász-zenekar tagjaival bővült. A misében a hegedűszólót id. Zsolt Nándor játsza. A Turista Egyesület felkéri tagjait, hogy a hercegprímás aranymiséjén résztvenni szándékozók 8 /<t9 órakor a bazilika oszlopcsarnokában jelenjenek meg. A tisztelgő küldöttségben részt venni óhajtók pedig d. u. fél 1 órakor legyenek a prímás palota előtt. Jubileumi ünnepély a főgimnáziumban. A szentbenedekrendi Szent István kath. főgimn. kedden, nov. 18 án a Ferencrendiek templomában 10 órakor ünnepélyes nagymisét tart a primás Őeminenciája 50 éves jubileuma alkalmából. A hálaadó szentmise után az intézet dísztermében ünnepély lesz a következő műsorral: 1. A Boieldíeu: Nyitány a „ Bagdadi kalifa" c. op.-ból. 2. Földvári F.: Ünnepi misére. Szavalja Csiszár Karoly VI. o. t. 3. Pikéthy Homor: Üdvözlő dal. Énekli az intézeti ve^ gyeskar. 4. Huber: Ábránd. „Kunok" c. op.-ból. Játsza Pacolay, Lővinger Vli. o. t.. Simoncsics VIII. o. t. 5. Homor: Óda Szavalja Szkalka Lajos V. o. t. 6. R. Eulengberg: Maurisches Ständchen. Játsza a quartett. 7. Németh Romuald: Ünnepi dal. Szavalja Bali Kálmán VI. o. t. 8. C. M. v. Weber: Walzer Preciózából. Játsza a zenekar. 9. Ünnepi beszéd. Mondja László Dániel bencéstanár* 10. Köszöntő. Buchnertől. Énekli az énekkar. 11. Hunyadi induló. Játsza a zenekar. Ezen ünnepélyre külön meghívok nem bocsáttatnak ki. A m. t. szülőket és érdeklődőket ezúton hívja meg a Rendezőség. Közgyűlés A Szent Erzsébetről nevezett Esztergomi Jótékony-Egylet f. hó 19-én, szerdán délután fél 4 órakor a Katholikus Kör nagytermében rendes közgyűlést tart. A történelmi társulat gyarapodása. Az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat számára ujabban Serédi Dénes bencéstanár 50.000 koronát adományozott, mellyel az eddigi alapítványát egészítette ki. Örömmel hozhatjuk nyilvánosságra, hogy a társulat tagokban is egyre gyarapodik, sokan jelentkeztek tagul a társadalom minden osztályából. A történelem osztály- vagy felekezetkülönbséget nem ismer. A szülőföld és haza szeretetében a város és megye minden igaz polgárának egyesülnie kell. Rendes tagjaink között épp úgy vannak magasállású egyének, mint kereskedők, iparosok és földmívelők, a jelentkezők legnagyobb részét azonban az értelmiség képezi. Hazafiasán cselekszik az, aki a társulatot feladatának előmozdításában a tagsági illetményekkel vagy adományával előmozdítja. Lépjünk be minél számosabban a történelmi társulatba 1 Az ösztöndi jpályázat határideje a hadirokkantak és hadiözvegyek gyermekei számára dec. 15-én jár le. Pályázhatnak a polgári iskolába és középiskolákba beiratkozott, jó osztályzatú tanulók, valamint azok is, akik kereskedő és iparostanoncokul vannak beszegődtetve, Bővebb felvilágosítás és a pályázathoz való kérvényminta a közgyámi hivatalban nyerhető. Közigazgatási bizottsági ülés. Mult szerdán Komárom és Esztergom közigazgatásilag ideiglenesen egyesített vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülést tartott dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt. Palkovics László alispán rendes havi jelentésében nyomasztó gazdasági viszonyokról számolt be, melyek a tél beáltáyal fokozottabb mérvben fogják hatásukat éreztetni. A tatai és esztergomi járásokban az üzemredukció következtében nagyon megnövekedett a munkanélküliek száma. A munkátlanok foglalkoztatására a vármegye már tett lépéseket a népjóléti miniszternél, de eddig még a kért nagyobb kölcsönre válasz nem jött. Arról is panaszkodik az alispán, hogy épen most, amikor túl vannak terhelve a jegyzők, csupán az esztergomi járásban 7 segédjegyzői állást szüntetett be a felsőbb hatóság. Mint érdekes dolgot említi meg, hogy amig a nagy üzemek redukáltan dolgoznak, vagy egészen állanak, addig, különösen Esztergomban, egyre több kiskereskedés és kisipari üzlet nyílik meg. A közigazgatási bizottság nagy megelégedéssel fogadta Ujszász Imre műszaki tanácsos jelentését az 1925. év köitégelőirányzatáról. Esztergom Évlapjai — Annales Strigonienses lesz annak a folyóiratnak a neve, melyet őeminenciája dr. Gsernoch János bibornok-hercegprimás jubileuma alkalmából az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat maradandó emlékként jövő Ifin Lnr nt ic há7hn7 C7á!lítnl elsőrangú porosz szalon és dorogi diószénbél IUV «yi.-Ul IO IICU.IIUZ. O^ailllUn plombált zsák0kb8n . Re „deléseket favartételekben és kicsinyben felvesz SCHWARZ PÁL irodái, i —i
