Esztergom és Vidéke, 1924

1924-11-09 / 90.szám

XL VI. évfolyam 90. szám. KERESZTÉNY MAGYAR S AJTÓ. Vasárnap. 1924. november 9. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HEGiELESIK; HIDES VASÁRHAP ÉS CSOTÖBTÖKOV. Í Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Á parlamentariz­mus őshazája, Anglia ismét megmutatta, hogy az ország sorsa valóban nem a nép s nem a pillanatnyilag hatalmon lévők kezében van. Ezt a vereséget, amit MacDonald a szovjettel folytatott kacérkodása miatt a parlamentben szenvedett, hatalmas erővel meg­pecsételni látszanak a választók azon tömegei, akik nagy többségben a kon­servativ jelöltek mellett foglaltak ál­lást úgy, hogy a konzervatív párt abszolút többséggel került ki a választásból. Két szempontból tartjuk ezt Ör­vendetesnek. Először is azért, mert az angol konzervatív párt (nota bene: ne gondolja senki, hogy az angol konzer­vatív párt valami maradi társaság, inkább gazdasági téren — védővá­mok s a szabadkereskedelem dolgá­ban— vannak közte és a liberális párt közt lényegesebb eltérések) pol­gári párt és benne és általa az efemer munkáskormány után ismét a normális polgári uralom tér vissza. Sokat ugyan MacDonaldék nem vét­hettek még a régi rend ellen, de a kísérletek mégis megtörténtek s a nemzeti irányzatú angol munkás párt is kezdett már engedni bizonyos inter­national befolyásoknak. A másik szempont, amiért nekünk minden párt közül Angliában a konzervatívok a legrokonszenveseb­bek, saját nemzeti szempontunk. Mikor Trianon létrejött, liberális párt volt kormányon, ők voltak, kiknek közömbös volt országunk megcson­kíttatása. Akik akkor és azóta is részvéttel mellénk álltak, akik kiálltak értünk a küzdelem porondjára is, azok szinte kivétel nélkül a konzer vativ párthoz tartozó születési és szellemi arisztokraták — főurak, tu­dósok — voltak. MacDonaldtól szin­tén remélhettünk valamit, de nála a megalkudó paciflzmus árnyéka kísér­tett mindig, a konzervatívok régi, becsületes módon — a történeti jog és a nemzeti igazság alapján — akar­ják és hisszük: fogják is azt a ren­det megteremteni, amelynek jogara alatt Magyarország — a teljes, a régi — ismét a magyaroké lesz. A szón. Anglia irtó háborúkat folytatott egy­egy. szénmedencéért, Franciaország a világháborúban az elszászi bánya mendencékért vérzett. Németországot Ruhr-vidék szénzárlatával akarják tel­jes gazdasági megadásra kényszerí­teni. Csehország, melyet még ellensé gei sem gyanúsíthatnak harcias men talitással, szinte a késhegyig ment Lengyelország ellen a sziléziai szénért. Nyilvánvaló, hogy a szén az induszt riális államoknál egyenesen az állami lét alapját teszi. Ezzel szemben mi a szénkérdést olyan eredeti módon oldjuk meg, hogy az állam, a válla­latok és a magánosok kizárólag po rosz szenet akarnak használni és a mi megmaradt bányáink üzemüket redukálni kénytelenek. Azt mondják, a porosz szén jobb. Megengedjük, de nekünk mai hely­zetünkben elég a jó is. Ezért kár volt 50.000 vagon porosz szenet lekötni és a továbbiakat minden mennyiség­ben beengedni. Ez a hatalmas import javuló külkereskedelmi mérlegünket hihetetlenül lerontja. Ha egyes üzemeknél a magyar szén egyáltalán nem használható, ugy a magyar tudománynak kell segítségül jönni és új tüzelőberendezések szer­kesztésével fokozni a magyar szén alacsonyabb kalóriáját. A német tu­domány a háborúban a termelés jelentős kérdéseit sikerrel oldotta meg, s mi nem hisszük, hogy a magyar tudományosság hazafiasságban és invencióban a németeké mögött ma­radjon. Súlyosan nyomja a magyar sze­net, hogy a porosz szén szálitási költsége alacsonyabb. Az államva­sutak könnyen hozhatnak áldozatot a magyar szén érdekében, hisz ezt az esetleges ármérséklésből eredő differenciát a nagyobb magyar ter­melésnél pénzügyi kormányzat más formában többszörösen behozhatja. A porosz invásió előbb-utóbb arra kényszeríteni bányáinkat, hogy fogja munkásaikat részben elbocsássak, elte­kintve az ezt követő rosz szociális hatásoktól, attól tartunk, hogy érté­kes és nehezen pótolható bánya­munkásaink kivándorolnak. — A bányaipar iparunknak széles terüle­teit érinti és a bányászat korlátozása több rokon iparágnál fog válságot előidézni. A szénkérdés megoldásának ten­gelyévé kell tennünk, hogy szüksége létünket és termelésünket összhangba hozzuk. Nem vagyunk gazdaságilag önállóak, ha a szénkérdést ilyen irányban rendezzük. Még a politikai önállóságunk is kétséges szén nélkül. Olaszországot háborús állásfoglalá­sában döntően befolyásolta, hogy szénellátása Angliától függött. Azok a jelenségek, melyeket most bányaiparunkban nap-nap után ész­lelhetünk, mint kisebb bányák be­zárása, a bányászattal rokonszak­mák üzemredukciója, azt mutatják, hogy a szénkérdés ilyen rendezésé­től mindjobban eltávolodunk. Gazda­sági szemmértékünk leromlását jelenti, hogy a szénkérdés ilyen elfajulásának gazdasági életünkben való jelentő, ségét méltányolni kellőképen nem tudjuk. Ingatlanforgalmunk az elmúlt hóban. Navratil Ferenc 2,500.000 K-ért Begovics Nándortól beltelki jégve­rem. — Iván József és neje 70.000 K-ért Ifj. Vodicska Károlytól örhegyi föld. — Jákics Gyula s neje 25,000.000 K-ért Vas Orbán s nejétől Szőlőkalatti kenderföldben szőllő. — Gróf János és társai 500 K-ért Kitzing József és társaitól Sátorkődűlőbeli föld. — Mikus János és neje 5,000.000 K-ért Kis Imrénétől Szentkirályi dunadűiő béli föld. — Pató Sándor 5,000.000 K-ért Szaller János és társaitól Kolozsúti föld. — Kishonti József és neje 150.000 K-ért Pilinyi Máriától bel telki részlet. — Könyv Jánosi és neje 5,000.000 K-ért Szitás Mihály és nejétől Dorogi-úti föld. — Weinacht Ferenc és neje 51,000.000 K-ért Weichsler Vilmos és nejétől Szt. Anna-utcai ház. — Orméndi Ferenc és neje 2,500.000 K-ért Ormándi Mihály és nejétől Csapási új földek. — Baják János és neje 4,000.000 K ért Gabanicz Franciskától Vaskapui föld szőllő. — Estéli József és neje 5,000.000 K-ért Kubovics Józseftől KÖrtvélyesszigeti rét. — Dovicsin Pál és neje 3,500.000 K-ért Tácsi János Vilmos és nejétől Kolozsúti föld. — Varga László és neje 41,000.000 K-ért Pintér Ferenc és nejétől Kenderi szőllő. — Dr. Markos Olivér és társa 6,000.000 K-ért Ferenczy Jánosnétól Kiskúriai föld. — Marosi Ferenc 40,000.000 Kért Páldy Vilmostól Német-utcai ház. — Mekler Lajos és neje 5,000.000 K-ért Weínacht Ferenctől Kálváriái pince. — Kis Imre és neje 15,000.000 K-ért Kabók Rózától Zsidódi föld. Trexler Imre és neje 8,000.000 K-ért Balog Ferenctől Terézianumi házhely. Telefon-Távirat. 1 Esküit Lajos épelméjű. Budapest. Az orvosszakértők meg­állapították, hogy Eskütt Lajosnál kimutathatók bizonyos ideges jelen­ségek, de úgy jelenleg, mint a ter­hére rótt bűncselekmények elköve­tése idején is teljesen épelméjű volt és semmiféle kóros elmezavarban sem akkor nem szenvedett, sem most sem szenved. Éskütt betegen fekszik s igy a tárgyalás napja bi­zonytalan. Amerika elnököt választott. Newyork. Az elnökválasztás soha nem látott élénkség mellett folyt le. Coolidgera 339, Davvisra 129 és La Folettera 13 elektort választottak. Amerika tehát nagy többséggel Coo­lidge mellé állott. A választáson 38 millió szavazatot adtak le. A válasz­tás hevessége közben több embert agyonlőttek és sokan megsebesültek. Rablótámadás egy vonat ellen. Varsó. Baranovici állomás köze­lében egy személyvonat ellen egy 45 főből álló rablóbanda támadást intézett. A rablók kézigránátokkal és gépfegyverekkel voltak felszerelve és a vonatot és az utasokat teljesen kifosztolták. A román fascisták munkában. Bukarest. A kormány egy na­gyobb összeesküvés nyomára jött, melyet a román fascisták terveztek, mely szerint Bukarestben, Jassyban, Kolozsvárott és Csernovitzban akar­tak merényleteket elkövetni. A nyo­mozás során kiderült, hogy 29 gyil­kosság elkövetését határozták el. Nagy árviz Rémetországban. Berlin. A Marne folyó óriási mó­don megáradt s felülmúlja az 1910­iki áradást. A Rajna folyó szintén kilépett medréből s nagy területeket elöntött, mi által a környék felbe­csülhetetlen kárt szenvedett. Nyolc­száznál több családnak el kellett hagynia lakását, a falvak izolálva vannak, mert az utak járhatatlanok. Köln mellett az árvizveszedelem miatt több községet kiürítettek. Négy Zeppelin épül ismét. Berlin. Egy japán léghajózási tár­saság megállapodást kötött a Zep­pelin gyárral, ,amelynek értelmében a gyár négy léghajót épít a Spa­nyolország és Dél-Amerika közt be­rendezendő légi forgalom számára. A 130.000 köbméter gázt tartalmazó léghajókat 9 motorral szerelik fel, amelyek egyenkint 400 lóerősek lesznek. Tengerész lázadás Braziliában. Rió de Janeiro. Sao Polo cirkáló legénységnek egy része föllázadt. A tengerészeti miniszter maga vette át a kormányhoz hű hajóraj parancs­nokságát. A Sao Polo cirkáló eltá­vozott a kikötőből és nem lehet tudni, hogy merre vette útját. A Gayaz torpedónaszád, amelynek le­génysége szintén fellázadt, megadta magát. ind imr nt ic háyhny Q7állítnlí e,soraB 8* P orMZ sza,on és ám & diószénből I V#\J l\UI •"Ul la IÍDLWUL O&ailllUf! plombált zsákokban. Rendeléseket fuvartételekben és kicsinyben HMMkatirs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom