Esztergom és Vidéke, 1924

1924-10-12 / 82.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1HEGIELENIK 1IHDEB VASÁBHAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖ5, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITAL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Hamar feledünk. Már nagyon sokszor hangoztattuk, hogy az úgynevezett polgári társadalom teljesen szervezetlen. Ha jól emlékszünk reá, talán túlkemény kifejezéseket is használtunk, hogy felrázzuk a társadalom midazon rétegeit, amelyeknek igen nagy oka van ke serűen visszaemlékezni a kommünre. Nem használt semmit. Tudjuk nagyon jól, hogy mint szerény vidéki lap nem kiabálhatjuk tele az országot, de kötelességünk itt, ahová szavunk elhallatszik, hogy figyelmeztessük a gondolkodó embereket helytelen, roszra vezető, könnyelmű feledésre. A túlhumanizmusban szenvedő életbölcselők azt állítják, hogy a bűnt nem megtorolni, hanem a bűnözőt javítani kelt Ezzel szemben az egész élővilág másként van berendezve. Az örök Igazságtól kezdve, aki örök kárhozattál fenyegeti a bűnözőt, egészen az emberi törvényekig, mind-mind a megtorlás csónakján úszik a bűnözés vizén. A megtorlást alkalmaztuk és talán mindazok ellen, akik ellenségei voltak a mostani társadalmi rendnek. Elég szigorúan torolták meg törvényeink a társadalom ellen elkövetett bűnt, de nem mondhatnánk azt a legtöbb esetben, hogy javitólag hatott a bűnösökre az ítélet. Ha a törvény nem tud boldogulni azokkal az emberekkel, akik téves világnézeteikkel veszélyeztetik a társadalmi rendet, embertársaik életét, vagyonát, gazdasági fejlődését; akkor magának a társadalomnak kötelessége, hogy lehetetlenné tegye ezeket az elemeket. Senkinek eszébe ne jusson, hogy talán véres egyéni kilövésekre gondolunk. Nem I Ez csak közelebb hozná erkölcsi világunkat Számuelliék züllött, vérgőzös világához és feljogosítaná amazokat hasonló megtorlásokra. Végeredményben eljutnánk az orosz örökös polgárháborús állapotokhoz. Ez nem kívánatos, de védekeznünk mégis kell. Ä polgári társadalomnak éreztetnie kell megvetését azokkal az emberekkel szemben, akik a mostani társadalmi rend, a polgárság ellen minden javulás, megbánás nélkül oly súlyosan és sokat vétettek. Tudjuk nagyon jól, hogy nem utasíthatjuk őket ki az országból, (amint önkényes szomszédaink rendszerint megtesznek magyar testvéreinkkel) de itteni megélhetésüket kell lehetetlenné tenni. Minden erőszak nélkül arra kell kényszeríteni ezen elemet, hogy önként menjenek az ő szent Eldorádó jukba. Mi nem ezt tesszük. Melengettjük keblünkön a kigyót, hogy alkalmadtán belénk vágja méregfogát. Annyi munkaalkalmat adunk nekik, amennyi csák rájuk fér. (így tett a direktórium is a nem kommunistákkal ?) Vásárlásainkban sem vagyunk velük szemben válogatósak. Társadalmi érintkezésekben szinte erőszakkal felejtjük el sötét múltjukat és úgy kezeljük őket mintha mindenkor azok lettek volna, aminek mutatják magukat. Ez a könnyelmű feledés és a velejáró támogatás különösen városunkban divatos. Semmi körülmények között sem hiszünk a kommunizmus feltámadásiban, ha azonban az a csőcselék és meghibbant agyú emberek, akik a kommün alatt hatalmon voltak, bármily formában uralomra jutnának aligha volnának oly könnyen feledők. Magyar Kathoíiknsok! Hitvallásra szólítunk fel benneteket, amikor szeretettel meghívunk az országos katholikus nagygyűlésre, amely Budapesten, az ország szivében október 12., 13. és 14. napjain fog lefolyni. Az ünnepség, illetve a nagygyűlés rendje a következő : Október 12-én vasárnap reggel fél 9 órakor ünnepies szentmise és Veni Sancte a Szent István-bazilikában, mondja Szmercsányi Lajos dr., egri érsek. Szentbeszédet mond P. Böhle Kornél Domonkos-rendi atya. D. e. 11 órakor I. nyilvános gyűlés a fővárosi Vigadóban. Beszélnek : Apponyi Albert gróf, Schioppa Lőrinc mmc'his, Lepold Antal dr. prelátuskanonok, Klebelsberg Kuno gróf miniszter és dr. Prohászka Ottokár püspök. D. u. 4 órakor a hercegprímás vezetésével szentséges körmenet a Bazilikából az Országház-térre, ahol szentbeszéd után áldás lesz. D. u. 6 órakor a Katholikus Népszövetség diszgyűlése a Vigadóban. Ugyanakkor a Mária Kongregációk diszgyűlése a régi Országházban. Október 13-án, hétfőn reggel 9 órakor főpapi mise az Örökimádás templomban. D. e. 10 órakor eucharisztikus diszgyűlés az örökimádás templomban. D. u. 4 órakor II. nyilvános gyűlés a Vigadóban. Beszédet mondanak : P. Somogyi Jenő Jézustársasági tartományfőnök, Bernolák Nándor volt miniszter, Mikes János gróf, Wolkenberg Alajos dr., Wolf Károly dr. Este 9 órakor díszhangverseny a Vigadóban. Október 14-én, kedden reggel 9 órakor Te Deum-os szentmise a belvárosi plébánia-templomban, mondja Zichy Gyula gróf pécsi püspök, érseki apostoli helynök. Délelőtt a katholikus egyesületek és intézmények diszgyűlései. D. u. 4 órakor III. nyilvános gyűlés a Vigadóban. Beszélnek: Bárdos Rémig dr. főapát, Lötz Antal dr., Ernszt Sándor dr., Berzeviczky Albert br. és Csernoch János dr. bíboros, hercegprímás. Este 8 órakor diszlakoma. Részvételi jegy ára 10.000 korona, mely beszerezhető az Országos Katholikus Szövetség budapesti irodájában IV., Ferenciek-tere 7. De lehet jelentkezni az egyes plébániákon is. Ezen részvételi jegy felmutatása mellett a vasút félárújegy váltására jo gositó igazolványt ad a nagygyűlés résztvevőinek. Testvérek 1 Legyünk ott minél többen 1 Rendezőség. Emléket elesett bőseinknek. Most 10 éve annak, hogy a világromboló, rémes háború városunk fiai közül is kezdte szedni áldozatait. Sok-sok család ezer remegés között élt, remegett a vértengerben szenvedő apa, férj, gyermek, testvér, rokon, vagy jó barátért. Alig volt nap, hogy megrendítő hir ne jött volna a szélrózsa valamelyik tájáról, hogy az egész világgal küzdő magyarság soraiból ismét kidőlt egyegy esztergomi. A fekete fejkendő s a vörösre sirt szemek egyre szaporodtak. Gyászolt a város nagy része s akiket a sors megkímélt a gyásztól, azok ma szenvedik a nagy rombolás keserveit. Naponta olvassuk a lapokban, hogy szerte a csonka hazában a legkisebb faluban is áldoznak szeretteik, a hazáért meghalt hősök emlékének s ha még oly egyszerű formában is, de emléket emelnek nekik. Valami érthetetlen nemtörődömség ülte meg e város fiainak lelkét. Elfeledték azokat, akik mindent, életüket adták oda a hazáért, a remélt jövendő boldogságért. Az élettel való küzdelem, úgy látszik, nem enged emlékezni, a lélek nem akar, vagy nem tud áldozatos lenni ? . . . S éppen Esztergomban pem, amely városnak fiai közül több mint négyszázan ontották vérüket, áldozták fel életüket a szörnyű vérzivatarban ? Szégyen pirja önti el arcomat s önkéntelen az a kérdés öttik agyamba: Miért ez a hallatlan, hálátlansággal telített, bűnös közöny? Ki a hibás, vagy kik a hibásak, hogy még mindég nincs emlékjel? A csonkaország ideiglenes feje, a Kormányzó Ür Őfőméltósága vitézzé avatja azokat, akik igazolják a harctéren tanúsított vitéz magatartásukat. Megkülönbözteti a többi, szintén sokat szenvedettől már az életben. S mi esztergomiak nem találjuk szükségesnek, hogy az érettünk vérüket ontott s életüket feláldozott hőseinket — magunk tisztességére — megbecsüljük azzal, hogy maradandó emléket emelünk nekik ? Hát ez nem lehet 1 Ha akármilyen nehézségek árán is, de az emléknek állania kell Esztergomban, amelynek külsőleg is méltónak kell lennie, annak az élők által csak sejtett, de úgylátszik igazán nem érzett fenséges nagy áldozathoz, amit hőseink hoztak a hazáért, s méltónak kell lennie Esztergomhoz, ehhez a több mint ezer éves, annyi nagy történelmi emlékkel teli városhoz. Ma Esztergom a Csonka Magyarország egyik leglátogatottabb városa, a bíboros Hercegprímás székhelye, ezrével jönnek az idegenek s ha keresik a hősök emlékjelét, bizony szégyenkezve kell beváltanunk, hogy ilyesmi Esztergomban még nincs, de hogy miért nincs, arra feleletet adni nem tudunk. De most már itt a tizenkettedik óra! Ha van másra időnk és pénzünk, legyen erre is! Olyan dolgokkal foglalkozunk, ami senkinek nem hiányzik, de a hazafias kötelességről már-már el tudunk felejtkezni. Avagy talán már az emléke is szanálva van? Nem csodálom 1 Epigonok korát éljük, azoké a világ, a magyar Világ I De azok, akiknek a lelkük még ma is zokog a soha viszont nem látott apáért, akiknek a szive ma is összeszorul az elvesztett férj, vagy gyermekért, akik naponta megkönnyezik az elesett testvért vagy mátkát, azok kell, hogy követeljék jeltelen sirban, vagy csak az erdők mélyén, temetetlenül a hulló falevelek alatt porladó szeretteik fájó emlékének méltó megörökítését. Mozduljon meg a lelketek esztergomiak,, áldozzatok drága hőseitek emiékének s legyetek méltók hozzájuk, emeljetek látható oltárt fájdalmatoknak, fizessétek meg külső jellel azt a nagy áldozatot, amit az esztergomi hősök a hazáért hoztak 1 Úgy legyen 1 Gruman Ldsssló. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország menyország. Nagy úri-, női-, és gyermekkabátvásár SCHEIBER BEZSÖ ÉS TÁRSA CÉGNÉL I Teljesen békebeli dús választék a legegyszerűbbtől a legfinomabb minőségig. — Szebbnél-szebb női és bakfiskabátok 800.000 K. — Elsőrendű űri felöltő és télikabát 1.000,000 K. — Finom, tiszta gyapjú elegáns úriöltőnyök 850,000 K. — Legdivatosabb filées nagy ablakffiggönyök már 325,000 K. — Speciális, valódi egész finom szőrmeárúk meglepő nagy választékban! Valódi mosómedve-boa, minden szinben reklámnak 270,000 K. Hagy szoba- és futósiőnyegek, padlóposztók a legolcsóbban