Esztergom és Vidéke, 1924

1924-10-09 / 81.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. ÍEBJELEHIK; HINDER VASÍBIAF ÉS OSŰTÖBTÖKÖR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Erdőgazdasági szakiskola. A világháborút követő őszi rózsás forradalom, majd ennek következményeképen reánk szakadt kommün a trianoni jármot rakta a magyar nem zet nyakára. Elvesztettük területünknek kétharmadát s vele a magyar kultúrának megszámlálhatatlan intézményeit. Bénák, csonkák lettünk, államiságunk alapfeltételeit elvették tőlünk s magunkra hagyatva pusztulásnak, romlásnak lettünk martaléka. De bármily nehéz s átkos a trianoni járom, a magyar életre való készséget, az ezeréves kultúrához való ragaszkodást, az ezekben rejlő nagy erkölcsi erőket, melyek végül is a feltámadáshoz vezetnek, el nem rabolhatták tőlünk. Esztergom Város is csonka lett. Az ország szive helyett határváros, elvesztvén életforrását, a túlsó vidéket, mely ipart, kereskedelmet, életet jelentett részére. Anyagilag szegénnyé lett, de lelkiekben meggazdagodott. Az élniakarás, a jövőben vetett hit meghatványozódott benne. Most ébredt igazán annak tudatára, hogy a várnak mohlepte falai a magyar kultúrának, históriának, az ezer évnek annyi erőforrását tak ,rják, hogy minden leigázás és megalázás dacára e forrásokból csak erőt meríthet, egyszebb s boldogabb jövendőre. Ez a tudat, ez a hit él Esztergom város minden polgárában. Ennek a gondolatnak hirdetője, szószólója, apostola Esztergom Érseke, Magyarország Hercegprímása is, aki kimondta az elszegényedett város közönségének, amidőn az kultúrintézményeinek sorsa fölött aggódott, hogy ez a történeti város kultúrintézményeiből nemcsak, hogy nem veszithet, hanem jövendője érdekében ujabbakkal kell, hogy gyarapodjék. Énnek a hitnek, ennek a kijelentésnek eredményeképpen nemcsak a veszélyben forgott reáliskolánkat mentettük meg, hanem ujabb kultúrintézménnyel gyarapodtunk, gazdagodtunk. A román megszállás következtében Temesvárról menekülni kénytelen erdőőri, vadőri és erdőgazdasági szakiskola, mely ideiglenesen Tatán nyert elhelyezést, nagynevű igazgatójának, néh. Török Sándor min. tanácsosnak lelkes buzgólkodása, munkálkodása folytán Esztergomban nyert végleges elhelyezést. Nehezen ment. Kaán Károly államtitkárnak, Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselőnek heves harcot kellett vívnia, hogy az iskola helyiségéül a város tulajdonát képező, üresen álló s pusztulásnak indult kiskaszárnyát a honvédelmi miniszter átengedje. Végül is a miniszter engedett s a város a kiskaszárnyát birtokába vette. A város nagy anyagi áldozattal járult hozzá az épületek rendbehozatalához, átalakításához és erőkifejtésének jutalmaképpen az intézet ma már itt is működik. Szeretettel köszöntjük új otthonában az erdőgazdasági szakiskolát. Bizalommal, reménységgel tekintünk működése elé s büszkék vagyunk rá, hogy magunkénak vallhatjuk. A fában, erdőben szegény csonka Magyarországnak a soproni erdészeti akadémia után ez a szakiskola van hivatva megadni azokat a lelkes, kitartó munkásokat, szakembereket, akik a fásítás, erdősítés nagy munkáját fogják végezni. Ezen egyetemes nemzeti hivatás mellett a szakiskolában a város azt a tényezőt is megkapta, mely a város legértékesebb vagyonát, a 3000 holdnyi erdőt szakszerű kezeléssel a mult hibáiból, hiányaiból ki fogja emelni, s azt értékesebbé téve, a városnak nem csak tűzifát fog termelni, hanem műfát is és az erdő átjavitásával a városnak több bevételt fog biztosítani. A város erdejének kezelésén kivül a gazdaközönségnek ugy elméleti mint gyakorlati téren oktatója lesz s útmutatással fog szolgálni, hogy tudással és munkával miként lehet többet termelni s talán fel fogja ébreszteni a gazdaközönségben a fának szeretetét s a fának szeretetével az elhanyagolt gyümölcstermelésnek meghonosítását. Az iskolában nemcsak kiváló szakférfiakat, tanárokat nyertünk, hanem egy lelkes ifjúságot is, akik hivatásuknál fogva abban a kiskaszárnyában, az uj otthonukban pótolni tudják a trianoni parancs következtében elrabolt katonai fegyelmet és szellemet, kint a városban pedig kedélyt, vigságot s magyar életet fognak jelenteni. Amilyen szeretettel jöttek néh. nagynevű Török Sándor igazgatójuknak szellemében e város falai közé, olyan hittel és elhatározással váltsák valóra az ő terveit és céljait, hogy néhány esztendőnek utánna, elvesztett temesvári otthonukat az intézet múltjához méltóan itt újonnan felépítsék. Ingatlanforgalmunk az elmúlt hóban Pál Endre és neje 1,000,000 Kért Recska Mihálynétól Terézianumi szántó.—Fóth Mihály s neje 2,000.000 K-ért Kovács József és nejétől Kolozsútontúli föld. — Szurdi András és neje 5,000.000 K ért Vas Józseftől Kálvária-utcai házrész. — Röhricht István és neje 2,000.000 K ért Koller Györgytől őrhegyaljai föld. — Kramlik Kérolyné 20.000 K-ért Tarr Károlynétól Sipolóhegyi parlag. • Bálya László és neje 3,000.000 K-ért Lakner András és nejétől őrhegy aljai föld. — Hegedűs István és neje 2,000.000 K-ért Márfi Ilona és t.-tól Szarvashegyi szántó. — Szabó Antal és neje 1,000.000 K-órt Csermák János és nejétől őrhegyaljai föld. Bádi Julianna férj. Ottlik Ferencné 16.000 K-ért özv. Schveiger Jánosnétól közös erdőilletőség. — Kicsindi Imre és neje 5,000.000 K-ért Borz Imrétől felső Kis-Dunasori haz, Páll Endre és neje 1,000.000 K-ért Recska Mihálynétól Terézianumi kenderföld. — Csere József és neje 2,000.000 Kért Esztergom várostól Kolozsútontúli szántó. — Ifj. Ottlik Ferenc 15,000.000 Kért Bábszki Jánosnétól Duna dűlői parlag. — Klotz Mátyás 6,500.000 K-ért Szabó Péter és t.-tól Kolozsútontúli föld. HÍREK. A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás szombaton délután Budapestre utazott. Vasárnap a Domonkos-rend búcsúján a Thökölyi-úti templomban ünnepélyes nagymisét mondott. Hétfőn megáldotta Budatétényben az Isten igéjéről nevezett missiós-rend székházát és gimnáziumát, kedden pedig hálaadó istentiszteletet tartott a budavári koronázó templomban József Ferenc főherceg Budapestre érkezése alkalmából. A hét többi nap. jain fontos üléseken vesz részt. Vasárnap résztvesz a katholikus nagygyűlés tanácsülésén, melynek záróbeszédét is az egyházfejedelem fogja tartani. A kormányzó Kisbéren. Kisbéren folyó hó 15—17-ig háromnapos agár-derby lesz, melyen résztvesz Horthy Miklós kormányzó is. Változások a szolgabírói karban. Dr. Huszár Aladár főispán dr. Kálmán Rudolf tatai szolgabírót Nagy igmándra, Konkoly-Thege Miklós nagyigmándi szolgabírót pedig Tatára helyezte át. Gyászhír. Schrenker András ny. alpári esperes-plébános a mult héten 87 éves korában Vácott elhunyt. Ő volt a váci egyházmegye nesztora. Az elhunyt mult század hetvenes éveiben Vácott káplánkodott s nagyon megszerették. Innen előbb Borsosberénybe, majd Alpárra került plébánosnak, honnan 1908-ban nyugalomba ment. Nyugalmas éveit Vácott töltötte, hol nemrég ünnepelte gyémántmiséjét s ez alkalommal paptársai és Vác kath. társadalma meleg szeretettel ünnepelte a kedves „Bandi bácsit". Az elhunyt esztergomi származású volt. Esküvő. Vihar Baba és Kisrómai Antal f. hó 11-én délután 5 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébánia templomban. Uj közigazgatási gyakornok a megyénél. Dr. Huszár Aladár főispán Viz vary Viktor jogszigorlót a tatai főszolgabírói hivatalhoz közigazgatási gyakornokká nevezte ki 13 aradi vértanú. Mint jeleztük, október 6-án a belvárosi kegyúri templomban Mátéffy Viktor prépost-plébános nagy papi segédlettel gyászmisét mondott. A hatóságok, katonai tiszti- és altisztikar és az iskolákon kivül nagy közönség vett részt a gyászmisén. Hajnali Kálmán vezetésével a vegyeskar gyönyörű énekkel emelte a istentisztelet fényét. Béres István belvárosi káplán szólója általános feltűnést keltett. Megyegyűlés. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága f. hó 11 -én, szombaton tartja a vármegyeház nagytermében őszi rendes közgyűlését, melyen 399 ügy kerül tárgyalás alá. , A belügyminiszter elrendelte az építkezési szabályrendeletek módosítását. A belügyminiszter a tüdővész terjedésének meggátlása céljából valamennyi megyei törvényhatóságnak körrendeletet intézett, amelyben fölhívja a törvényhatóságokat, hogy a területükön érvényes építkezési szabályrendeleteknek egészségügyi szempontból megfelelő módosítása iránt a jövő év február l-ig sürgősen tegyek meg a szükséges intézkedéseket. Ezek között legfontosabbnak tartja, hogy a lakóházakat szilárd (kő, tégla, beton) alapra építsék, hogy azoknak szobái legalább 15 négyzetméter területűek legyének és a helyiségek keresztszellőzése alkalmas módon legyen elhelyezve és figyelmezteti a hatóságokat, hogy a túlzsúfoltság elkerülése végett fokozott ellenőrzést gyakoroljanak. A megyei állandó választmány ülése. Az egyesített vármegye állandó választmánya f. 10-én d. e. 10 órakor a törvényhatósági gyűlés elé kerülő ügyek letárgyalása céljából a vármegyeházán ülést tart. Egy esküvő. Vettük a következő levelet: »Igen tisztelt Szerkesztő Úri Mintaféle szemlélődő embernek feltűnt vasárnap délután a vízivárosi templomban egy esküvő. Az, hogy 8—15 kocsival végig parádézzák a várost az újgazdagok, már nem feltűnő. Hogy tízmilliókat költenek egyegy lakodalmi vacsorára, az is már Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptttlajdonos és szerkesztésért felelés; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000|korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalai) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.