Esztergom és Vidéke, 1924

1924-09-07 / 72.szám

1 H IB EKT"f Előléptetés. Nádler István tanító­nőképző-intézeti igazgató a VI. fize­tési osztályba lépett elő. Eljegyzés. Tvarosek Annikát el­jegyezte Csiszár Imre Győrből. Előléptetések a megyénél. F. évi július 1-ei hatállyal Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyénél a következők léptek elő: dr. Mihály Géza tatai szolgabíró a IX. fiz. osztályba, De­mény Dezső irodatiszt, főtiszté a IX. fiz. osztályba, Sárfalvi Géza, Hausz Jenő, Schold Ferenc, Teller János, Bajnok Gizella irodasegédtisztek iroda­tisztekké a X. fiz. osztályba. Halálozás. Vicze Ambrusné sz. Koller Cecília f. hó 5-én 59 éves korában hosszas szenvedés után el­hunyt. Temetése ma, vasárnap d. u. 4 órakor lesz a belvárosi temető ká­polnájából. Svájci vendégek Vaskapun. Mult szerdán a magas Alpokból volt vendége Vaskapunak. Walizer Ottó Soloburn kanton képviselője, lapszer­kető, a kath. gyermek üdültetési ak­ció vezetője és neje dr. Machovich Gyula prelátus-kanonokhoz érkeztek. A prelátus felhasználta az alkalmat és felvezette vendégeit a vaskapui menedékházhoz. Az esztergomi turis­ták büszkék lehetnek ' kirándulási helyükre, mert még a páratlan Sveic lakója is nagy elismeréssel volt Vas­kapu panorámája és menedékháza iránt. Csak fokozta elismerésüket a hat személyre rendelt pompás ebéd, amelyet a menedékházi felügyelő felesége tálalt a vendégek elé. Tanügyi hirek. Esztergom szab. kir. város községi iskolaszéke f. hó 3-án tartott ülést dr. Fehér Gyula prelátuskanonok elnöklete alatt. Má­király megerősíti atyjának, III. Béla királynak 1174-ben és 1188-ban az esztergomi „társas" káptalan (con­vent) számára engedélyezett hely­pénzszedési jogot a város piacán, azonkívül neki adományozza a vá­rosnak a Kisduna és Hévviz közti piaci részét (locum fori Strigonien­sis) a kisdunai kikötőtől (lejáró), a hol a halászok bárkái vannak (a mai Szent Lőrinc-utca végén), kelet felé egészen a Nagyduna-kikötŐig (Kis­duna torkolata) a rajta lévő házakkal, telkekkel, ottlakókkal együtt, akiket a város (civitas, villa Latinorum) joghatósága alól kivesz és a kápta­lan joghatósága alá helyez. Ezen adományt Imre király a következő évben (1202) újból megerősíti és ki­egészíti azt a telkek közé eső ud­varnokok földjével. Esztergomnak, mint az ország fő­városának, az Árpádházi 'királyok idejében gazdag lakossága és nagy forgalma volt. A kir. város piacán az olasz, francia, belga és német származású kereskedők palotái állot­tak. A szintén kereskedelemmel fog­lalkozó örményeknek külön külváro­suk volt (Suburbium Ermen, a mai Kölcsey-utca és Német-utca közti ré­szen), a zsidóknak pedig külön ut­cájuk (contrata Judeorum, a mai zsi­nagóga körül). A zsidók az akkori magyar fővá­rosban, különösen II. Endre idejében, .gen jól és biztonságban érezték má­téffy Viktor prépost-plébános, előadó bejelenti a 8 esztergomi tanítónak a Vil. fizetési osztályba való előlépését. Bejelenti továbbá, hogy Szölgy.émi Gyula ig, tan. 44, Karácsonyi Béla ig. tan. 40, Szentgyörgyi József tan. szintén 40 évi szolgálat után nyug­díjba való vonulás előtti félévi sza­badságot kértek, amit az iskolaszék készséggel meg is adott. Ugyancsak megadja az ideiglenes szabadságot Homor Imre oki. tanár, városi tanító­nak, — Az elemi iskolai tanu­lók létszámának csökkenése miatt és a személyi változások miatt a követ­kező osztályösszevonás és beosztás lett szükségessé: Bottyán János-utcai elemi leányiskolában a tanítónők ma­radnak úgy beosztva mint voltak, csak az ismétlőiskolába osztattak be Darvasné Ridl Jolán és Szomorné Szabó Margit. A Deák Ferenc-utcai el. fiúiskola I. oszt.-ba Vitái Irma mint helyettes, II.-ba Bárdos József, III.-ba Michelsz Ádám, IV.-be Neményi Károly helyettes igazgató, V.-be Gáb­riel István és VI.-ba Szvoboda Román helyeztettek. Kossuth Lajos-utcai el. fiúiskolában osztályösszevonás vált szükségessé és igy I. és II-ba Burány Ferenc, III.-ba Vitái István ig. tan. és IV.-be Hajnali Kálmán tanítók tétettek át. Szenttamási fiúiskolában szintén osztályösszevonást kellett esz­közölni és igy I. és II. Ékesy Klárika mint helyettes, III. és IV. oszt.-ba Szoleczky János ig. tan. és V.-be Márkus Ferenc helyeztettek. A szent­györgymezői fiúiskolában I. és II. oszt.-ba Math Gyula, III. és IV. oszt.-ba pedig Hegedűs Sándor, aki helyettes igazgató is, tétettek át. Orgonahangverseny , a belvá­rosi plébánia templomban. F. hó 8-án, hétfőn délután 4 órakor a bel­városi plébániatemplom helyreállított orgonája javára orgonahangversenyt rendez Antalffy-Zsiros Dezső a világ­hírű orgonaművészi ki, nemrég jött haza amerikai művészi körútjáról, a gukat. 1217-ből találjuk feljegyezve, hogy a bécsi rabbi Budára utaztá­ban az esztergomi zsidókat is felke­reste. Hozzájárulának pedig a hit­község vénei a kérdéssel, vájjon meg­engedhető-e, hogy az asszonyok a ritus által megszabott fürdéseket az itteni melegforrásokban végezhessék. A tudós rabbi felelete volt: „Igenis, megengedhető." A Szenttamás-hegy alatt bugyogó melegforrások fölé a káptalan már kezdetben fürdőt építtetett, mely a nyilvánosságnak is át volt adva. Hogy mikép nézett ki a fürdő, azt Esztergom egyik régi, Houfnagl ál­tal 1595-ben kiadott képén láthat­juk. A „Warmbadt"-nak jelzett négy­szögletes, nagy, nyitott vízmedencét alig félméter magas fal kerítette. A medence tófelőli oldalán a középen egy nyilason ömlött ki a bőséges viz. Ez volt az üdülésre és tisztál­kodásra szánt fürdő, melynek vi­zébe az alacsony falon könnyen át lehetett lépni. Mellette volt a szabad fürdőhely, hol már a gyógyulást ke resők is fürödhettek. Mindez a ké­pen igen jól kivehető : a medence alacsony falán kedélyesen mászik át egy-két levetkőzött alak, mig a sza­bad fürdőben a parton ülve többen a lábaikat áztatják. (Vége köv.) következő műsorral: 1. a) I. S. Bach: Tonata és Fuga D moll. b) Couperin: Rondeau. 2. Boellmann: Gót symp­honia 4 tételben, a) Choral, b) Menuet, c) Ima, d) Touata. 3. Mátéffy Viktor prépost-plébános beszéde. 4 a) Liszt F.: Látomás a sixtusi kápolnában (Fantázia Aliegri: Miserere és Mozart: Ave verum Corpus felett), b) Stebbius: In Summa. 5. Antalffy-Zsiros: Festa. Jegyek 10.000 és 5000 K árban Buzárovits könyvkereskedésébén vált­hatók és az előadás napján a temp­lom előtt. Az Árpádkori Esztergom Hévviz körüli részéről nyújt képet a mai tárcánk, melyet eredeti források fel­használásával a múzeum agilis igaz­gatója, Sinka Ferenc Pál irt. Az ér­dekes cikk előhírnöke „Esztergom Évlapjai" (Annales Strigonienses) cím alatt tervezett évnegyedes folyóirat­nak, mely a város legjobb íróinak közreműködése mellett, mint az „Esz­tergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" közlönye fogja szakszerűen ismertetni a megye területének ős­korát, Esztergom város és vármegye történeti múltját és jelenét. Hozni fog nemcsak a történelem, egyház­történet és régiségtudomány, ha­nem műtörténet, névrajz, irodalom­történet, bibliográfia, geológia, föld­rajz, természetrajz, statisztika, köz­gazdaság stb. körébe vágó, de szo­rosan csak a várost és vármegyét ismertető, maradandó becsű érteke­zéseket, mindmegannyi építőköveit Esztergom város és vármegye törté­nete nagy épületéhez. Ajf évtizede­ken át tartó munkához ép oly szük­ség van a folyóiratra, mint a régisé­gek számára az állandó múzeumra. Mindkettő a barbár és római kor Solvája, Nagy Károly Ostergauja (keleti vármegye), az ősi egyház Istrogranumja, a frankok Gránája, a szlávok Ostrihomja, Szent Adalbert Strigoniumja, az Arpádházi királyok Esztergunja, a törökvilág Usztur­gunja, a középkori németség Gránja, a XVIII. és XIX. század első fele Esztergomja és a legújabb kor Esz­tergomja, Szent István királyunk szülővárosa, hazánk régi fővárosa, első érseke- és káptalanjának ősi székhelye múltjára vonatkozó emlé­keket gyűjti össze és adja közzé. Ügyünk egyszersmind az érsekség, főkáptalan, város és vármegye ügye, érdekünk a közönség érdeke. A lapot a társulat tagjai, akik közé minden rendű és rangú érdeklődőt felveszünk, tagsági illetményül fogják kapni, ter mészetesen a tagsági dijaknak a békebelit megközelítő értékre (évi 4 aranykoronára) való felemelése mellett. A folyóirat megjelenését csak a minden haladást megbénító jelenlegi pénzügyi viszonyok gátolják. Mihelyt a körülmények engedik, az új lap, egyelőre két nyomtatott ívnyi térje delemben, a Laiszky-cég kiadásában okvetlenül meg fog indulni. Remél­jük, hogy ez úgy az illetékes ténye­zők, mint a közönség részéről kellő támogatásban és felkarolásban fog részesülni. Közigazgatási bizottsági ülés lesz f, hó 10 én d. e. 10 órakor dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt. Gaál Mózes főigazgató a szü­lőkhöz. Az új iskolai év kezdetén Gaál Mózes kir. főigazgató a szülők­höz intézte szózatát, melyet a főgimn. Ünnepélyes törvényolvasása alkalmá­val olvasnak fel. Ép azért a szept. 7-én, vasárnap tartandó Veni Sanctera a Szt. Ferencrendiek templomában és az ünnepélyes törvényolvasásra szeretettel kérjük a m. t. szülők és hozzátartozók megjelenését. Főgimn. Igazgatóság. Tűi népes osztályok. Amig az elemi népiskolák meglehetősen elnép­telenedtek, addig a középiskolák első osztályai túl népesek. Úgy a gim­názium, mint a főreál első osztályá­ban 78—79 tanuló iratkozott be. A parallel elsőosztályt nyitott a Kossuth L.-utcai elemi fiúiskola egyik osztá­lyában. Hivatalos vadászat. Az észter gomi erdőségben elszaporodott vad­disznókra ma, vasárnap hiVatalos hajtóvadászatot rendeznek. Szinelőádás és táncmulatság. Ma, vasárnap tartja a Magyar Ál­lami Altisztek és hasonló Közalkal­mazottak Orsz. Nyugdíjpótló és Se­gélyző Egyesülete szinielőadással egybekötött táncmulatságát a Ma­gyar Király összes helyiségében. Kez­dete este 8 órakor. Iskolai beiratások. Az elemi is­kolában a beiratásokat több szülő még mindég nem veszi azzal a ko­molysággal s lelkiismeretességgel, mint a népművelés s ezzel a gyer­mek érdeke megkívánná. Élég nagy­számú iskolaköteles gyermeket a szü­lők munka címen visszatartanak. Amig hatóságaink nem veszik szigorúan a 6 osztályos iskola végzettséget s ezzel tankötelezettség végrehajtását ott, ahol a gyerek nem megy középiskolába, addig a szülők nem ébrednek öntu­datra. A szülőket csak eréllyel lehet az iskolatörvények megtartására szorí­tani. Az elzárás, a többször ismét­lődő esetekben a leghathatásosabb éb­resztő. Az iskolaköteles gyerekek, ahol a figyelmeztetés nem használ, kényszerrel hajtandók be. Városi házak. Múltkor adtunk hírt tóla, hogy a volt szenttamási temető helyén 4 ház épül 8 lakással. A házak falai már készen vannak és ma ülik meg a bokréta ünnepélyt. Nagy művész-estéfy. Asztalok mellett a Központi Kávéház helyiségé­ben 1924. évi szept. 6 án és 7-én Dürer, a felülmúlhatatlan nagy mes ter szenzációs fellépte mágikus előa­dás keretében. Varázsszerű kiállítás, nagyszerű felszerelések, ámulatot keltő műsorral. Mulattat, oktat, szóra­koztat. Mentesítő-jegy személyenként 10.000 K. Kezdete pont 9 órakor. Asztalokat tanácsos előre lefoglalni. Elsőrangú ételek és italokról, vala­mint pontos kiszolgálásról gondos­kodva lesz. Műsor a jegyekkel együtt jár, mely legalább 15 bámulatos atrakciót tartalmaz. Debrecenben 8—9 mázsa buza termett. Úgylátszik, nem mindenütt volt rossz a búzatermés, mert a Deb­recen környéki földeken 8—9 mázsa termett holdankint, mig Szabolcs­megyében 10 mázsa volt az átlag­termés. Féláru vasúti jegyek a nyíregy­házai kiállításra. A Győri Keres­kedelmi és Iparkamara közli az ér­dekeltekkel, hogy Nyíregyházán szep­tember 13-tól 21-ig tartandó áru­mintavásár alkalmával féláru vasúti jegyek vannak kibocsátva, mely fél­áru vasúti jegyek 1924. szeptember 13-tól 1924. szeptember 21-ig használ­hatók a kiidulási állomástól Nyíregy­házára és vissza a kiindulási állo­másra. Ezen féláru jegyek nemcsak a Máv. vonalain, de a Máv. kezelé­sében levő helyiérdekű vasutak vo­A Lutz-féle különleges anyagok ott is fényesen beváltak, ahol más anyaggal nem tudtak sikert elérni! Zománcfestékek! Olajfestékek, Borostyánkő és Linoleum padlófénymáz! Porfestékek, ecsetek és az összes vegyészeti festékárúk a legnagyobb választékban, gyári áron kaphatók: MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedőknél Esztergomban, a világhírű Lutz Ede és Társa festékgyára esztergommegyei megbizottainál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom