Esztergom és Vidéke, 1924

1924-09-04 / 71.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1E6JELEHIK MIDÉI VASABJAF ÉS CSŰTÖRTÖKÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Az iskola hivatása. Újra megnépesültek az iskolák csöndes folyosói, örömpiros arcú gyermekek félelemmel vegyes meg­hatottsággal, komolyodó tanulók cél­tudatos biztonsággal járulnak a tu­dás forrásához, hogy kiszabott nagy és többnyire igen nehéz életút meg. futásához tudást, erőt és kitartást merítsenek. A magyar életet a közelmúltban végigpaskolta a nagy világháború s a zűrzavaros idők sok vészes or­kánja s az ifjúság életébe is bele­süvöltött ez az ítéletidő, a játékos Örömöket az ország élethalálkérdése elrabolta s odaállította a gyermek­embereket a harc vagy a munka frontjára s a magyar ifjak mindenütt becsületesen megálltak a helyüket. Hogy ez igy történt, nagyrészben az iskola érdeme, ahol bizony a sok­szor kevésre becsült jó öreg s törekvő fiatal tanárok, tanítók öntögetik a gyermeklelkekbe a honszerelem, a tudás, a kitartás drága tüzborát. Az iskola munkája napjainkban megkétszereződött. A gazdasági és lelki krízisek megviselték az országot s annak lakosságát; a ma gyermeke testileg, lelkileg többnyire gyengébb, mint régebben, s sokkal több szere­tetet, ápolást igényel és a ma gyer­mekének sokkal több tudásra, erőre és kitartásra van szüksége, hogy a kegyetlen sors szeszélyes játéka által tönkretett hazánkat újra nagygyá és • boldoggá tehessük. Az iskola mellett természetesen a társadalomra, a családokra hárul a fő feladat a gyermek nevelésének irányí­tásánál. A szülők feladata, hogy sok szeretettel lassan-lassan átéreztessék a gyermekkel az ő nemes, nagy hiva­tását, mert hiába volna az iskola neve­lése, ha a család helytelen irányba terelné azt. Hisszük, hogy az iskola meg fogja tenni kötelességét és hogy az iskola­kapukon beözönlő gyermekekre, if­jakra örömmel és bizton tekinthe­tünk, — mint olyanokra, kik ha a nehéz életharcban elfáradunk, felvál­tanak bennünket és méltó utódként haladnak a megkezdett úton — a szebb, boldogabb magyar jövő útján. Ko. Hiszek egy Isteuben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. 1 HX J*j K- J I Waldvogel József \ Kicsi esz­tergomi társadalmunk ismét szegé­nyebb lett egy talpig becsületes, ál­talános tiszteletnek örvendő férfival. Az iparos világ egy kiváló iparost gyászol, a város közönsége pedig általános részvéttel kisérte a temetőbe az ő „Józsibácsiját". Waldvogel Jó­zsefnek az örök Úr 80 évet engedett megélni. Ezen hosszú éveket, leszá­mítva nyugalomba vonulásának né­hány évét, kemény munkában töl­tötte el. A becsületes munkának nemcsak anyagi, de erkölcsi hasznát is látta. Az erkölcsi elismerés utolsó útján is megnyilvánult. Impozáns kö­zönség várta a gőzhajó állomáson a megboldogult hült tetemét. Párkány­ban, ahol örökre lehunyta szemét, szintén nagy közönség kisérte a Dunapartig. Leányai és veje hidon lépték át a trianoni határt, mig a megboldogult csónakon jött át a testvér városkából igazi otthonába. Megható volt nézni vitéz Szívos­Waldvogel József ezredest, aki sűrű könnyhullatás közben várta a Duna­parton édesatyja koporsóját. A ki­hullott férfi könnyek bizonyára nem­csak a jó édesapának szóllottak, ha­nem annak a határvonalnak is, me­lyet a koporsóba zárt kihűlt testnek át kellett lépnie. A megboldogultat a belvárosi temetőben lévő családi sír­boltba helyezték Örök nyugalomra, hol Sztahovits Jenő ipartestületi el­nök, asztalos mester megható sza­vakban mondott búcsút az asztalo­sok nesztorának. A család a következő gyászjelentést adta ki: „A Gond­viselésnek úgy tetszett, hogy a leg­jobb apát, apóst és nagyapát Wald­vogel József urat 80 évi munkás élet után 1924. aug. hó 31-én d. u. 3 órakor magához szólítsa. Drága halottunk hült teteme f. é. szept. hó 2-án d. u. fél 4 órakor fog Párkány­ban beszenteltetni és a Dunán át­hajózva d. u. 5 órakor a dunahajó­zási társaság esztergomi állomásától az Esztergom belvárosi r. k. temető­ben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő sz. mise áldozat szept. 3-án d. e. 9 órakor fog az elköltözött lelki üdveért az esztergomi belvárosi temp­lomban az Úrnak bemutattatni. Pár­kány, 1924. szeptember 1. Az örök világosság fényeskedjék nekil Vitéz Szivós-Waldvogel József ezredes, Waldvogel Ida férjezett Vichor Jó­zsefné, Waldvogel Etel férjezett Demjén Lajosné gyermekei. Vichor József, Demjén Lajos vejei. Ifj. Vichor József, Vichor Annus, Vichor Idus, Vichor Etus, Vichor Béla, Demjén Magdus unokái." Házasság. Ábel Ilonka Eszter­gom és Galgóczy Lajos Tokod­Altáró augusztus hó 30-án házassá­got kötöttek. Kiutasított bencéstanárok Ko­márombői. A csehek által meg­szállt Komáromból ismét öt bencés­tanárt utasítottak ki, kik az ottani szentbenedekrendi főgimnáziumban tanítottak. Kiutasították Gödör K. János, Sárosi Etel, Égler Dózsa, dr. Bognár Cecil egyetemi magántanár és Karle Sándor bencéstanárokat. Eddig a bencéstanárok közül már hetet utasítottak ki a csehek s ezál­tal a tanárhiány miatt a főgimnázium komoly válságba jutott. Kmetty Károly nem lehet dé­kán. Kmetty Károly egyetemi tanárt, városunk volt országgyűlési képvise­lőjét, a jogi kar dékánjává válasz­totta. Ez ellen a bölcsészeti kar til­takozott Kmetty forradalmi szerep­lése miatt. Ez ügyben most döntött a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter s az egyetem békéje érdeké­ben megsemmisítette Kmetty meg­választatását, de megsemmisítve egy­úttal a bölcsészeti kar határozatát is, mellyel illetéktelenül avatkozott bele egy másik kar belügyébe. Uj átkelési rend a nagydunai hidon. Az illetékes fórumok a mai nappal megszüntették a csoportos átkelést a nagydunai hidon. Ezentúl már egyenkint is át lehet menni hétköznap 8—12-ig, d. u. pedig 2—6-ig terjedő időközökben. Vasár­és ünnepnap csak fél 9—10 óráig van megengedve az átkelés. Táncmulatság. A Magyar Állami Altisztek és hasonló Közalkalmazot­tak Orsz. Nyugdíj pótló- és SegélyzŐ Egyesüle.ének Helyi Csoportja f. évi szeptember 7-én (vasárnap) a Ma­gyar Király szálloda Összes termei­ben (zászlóalap javára) jótékonycélú szinielőadással egybekötött táncmu­latságot rendez. Kezdete este 8 óra­kor. Belépődíj I. hely 20.000 K, II. hely 15.000 K, állóhely 10.000 K. Szinre kerül: „A paraszt kisasszony* népszínmű 3 felvonásban. Kirándulás Szentendrére. Az Esztergomi Kath. Legény egyesület a szentendrei test véregyesület 25 éves jubileumán, szeptember 7-én, testüle­tileg vesz részt, miért is felhívja az egyesület rendes- és pártoló tagjainak figyelmét, hogy ha ezen szép kirán­duláson részt óhajtanak vonni, jelent­kezzenek még szeptember 6-ig (szom­bat esti 6 óráig) az egyesületben. Gyülekezés 7-én, vasárnap reggel fél 4 órakor a MFTR hajóállomás­nál. Indulás 4 órakor. Bővebbet az egyesületben. Tanévmegnyitás a főreáliskolá­ban. F. hó 4 én, csütörtökön d. e. 8 órakor- Veni Sancte a belvárosi templomban, utána fél 9 órakor a tanév megnyitása a vármegyeház nagytermében. Mind az istentiszte­letre, mind a megyeházi tanév nyitó ünnepélyre a főreáliskola igazgatósága szeretetei meghívja .a m. t. szülőket. Új hajóállomás. A M. F. T. R. bejelentette, hogy Nyergesújfalun ren­des személy- és rakodóállomást fog létesíteni. Mondani sem kell, hogy a létesítendő hajóállomás csak előnyére lehet a községnek. Éjjeli lárma. Német-utcában már nem egyszer történt meg, hogy késő éjjeli órákban olyan veszekedés és ordítozás folyik, amilyent még Mu­csán sem tűrnek meg. Tekintettel az utcabeli lakosság és a kórházra, na­gyon kívánatos lenne egy rendőrőr­szem felállítása. Ismét vallásgúnyolás. Szent Ist­ván napján Dorogon lombsátort ál­lítottak fel, amelyben oltár volt el­helyezve, amelyen tábori misét mon­dott a lelkész. Mise előtt Schwei­chard Antal bányász hókuszpóku­szok és ellesett latin szavak mon­dásával utánozta a misét, majd be­szédet mondott. A jelenlévő jobb ér­zésű bányászok megbotránkoztak az eseten és feljelentették Schweichar­dot. Elemi iskolai beiratások dacára minden hirdetésnek, nem jártak kellő eredménnyel. Pénteken megkezdődik a tanítás és még mindig tekintélyes számú tanuló nincs beíratva. Akik e hét folyamán nem íratják be gyer­mekeiket, súlyos birságnak teszik ki magukat. Turista Híradó cim alatt egy új kis lap jelent meg a turista fiúk és leányok részére. Felelős szerkesz­tője dr. Darvas Géza. A lap havon­kint kétszer jelenik meg, 1-én és 15-én. A lap nemcsak a turistaság­gal, hanem á sporttal is bővebben foglalkozik. Előfizetési ára egy ne­gyedévre 12,000 K, egyes szám ára 2000 K. Előfizetni lehet a kiadóhi­vatalban (Széchenyi-tér 13.) és Rot­tár „Hattyú" drogériában. A váltságbuza ára. A pénzügy­miniszter a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő buza árát a földmivelésügyi miniszterrel egyetértően szeptemberre métermá­zsánkint 400.000 koronában állapí­totta meg. A gondos háztulajdonosok különös figyelmébe! Az esős, havas és fagyos ősz és tél már közeleg t A manapság oly annyira drága tetőcsatornák, amelyek kellőképen nincsenek át­festve és átjavítva, sokkal hamarább tönkremennek a télen, mint az idejében átjavítottak és átfestettek. Hogy e nem kívánatos és elkerülhető nagy kiadások be ne következzenek, sürgősen ajánljuk a tetőcsatornák és lemezházfödelek kellő átfestését. E célra a legjobban megfelel a világhírű LUTZ féle Bessemer rozsdavédő festék. Ezen festékanyaggal vannak a helybeli állami és községi vaahidak is átfestve! Kaoható: a Lutzgvár esztergommegvei kizá rólagos képviselőinél: MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedésében. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom