Esztergom és Vidéke, 1924

1924-07-27 / 60.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HEGJELENIK BIIHDEH VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖlf. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. mikor jön már az igazi olcsóság? Ez a kérdés foglalkoztat ma egész Magyarországon minden embert, minthogy mindenki tisztában van azzal, hogy nálunk az árak irreáli­sak. Nem az a baj, hogy magasak az árak, hanem hogy az emberek 90 százaléka nem keres annyit, amennyiből a legszerényebb szükség­leti cikkek árát fedezni tudná. Pénzünk közel jövőre várható sta­bilizálódásához tehát két jogos re­ménye fűződik a magyar közönség­nek : vagy a jövedelmi és kereseti viszonyok fognak megjavulni, vagy az áraknak kell leszállniok. A pénz stabilizálódása s a világ­paritás felé törekvő álltalános árki­egyenlítődés a konjunktúrák alkonyát jelenti, igazi kereseti lehetőségek pe­dig csak konjunktúrák idején vannak. Viszont a magyar ipar, kereskedelem, a mezőgazdasági és a szellemi munka­tér termelési viszonyai ma nem olya­nok, hogy belátható időn belül a mostaninal jelentékeny jobb kereseti és megélhetési lehetőségeket tudná­nak nyújtani. Hátramarad tehát a másik lehető­ség, hogy az árak leszáiljanak. Erre némi garanciát éppen a kereső- és fizetőképesség nagymérvű csökke­nése nyújt. Az eladónak előbb-utóbb mégis csak számolnia kell azzal a körülménnyel, hogy egy minimálisra redukálódott vásárlóképességű fo­gyasztóközönséggel áll szemben. Ha tehát nem akarja, hogy üzleti for­galma végkép megszűnjön, legalább némiképen alkalmazkodnia kell ár­megállapításaival a vásárlóközönség fizetőképességéhez. Csak az a kérdés, hogy a kereskedőnek a exiszten­ciája veszélyeztetése nélkül módjában áll e jelentékeny árleszámitásokat eszközölnie. Az ár három tényezőből tevődött eddig össze. A beszerzési árból, a polgári haszonból és az u. n. után­pótlási árból. Az utóbbit a keres­kedőnek hozzá kellett kalkulálnia portékájához, hogy a korona romlása, a külföldi valuta drágulása mellett is módjában álljon az eladott portéka helyett ismét ugyanannyit és ugyan­olyan minőségűt beszereznie. A ko­rona stabilizálódásával azonban be kell következnie a koronaromlásra való kalkuláció fokozatos kiküszöbö­lésének. A legtöbb kereskedő eddig portékájának eladási árát a beszer­zési árnál és a tisztes polgári haszon­nál 30—40 százalékkal drágábban volt kénytelen kalkulálni, mert szá­molnia kellett azzal, hogy az eladott portékát az időközben bekövetkezendő koronaromlás miatt már csak 30—40 százalékkal drágábban fogja ismét beszerezhetni. Amint azonban a ma­gyar korona stabilizálódik, magától elesik a további koronaromlás lehető­sége, következőleg elesik a 30—40 százalékkal magasabbra való kalku­lálás szüksége is. SMa már számos közszükségleti cikk külföldi és belföldi árát összehason­lítva, adót, vámot stb. leszámítva, ki lehet mutatni ezt a 30—40 százalé­kos különbséget, melynek már csak azért is feltétlenül el kell tűnnie, hogy a külföldi áruval a versenyt megbírjuk. Ha tehát a kereskedők hajlandók a magyar valuta stabilizálódásának ezt a végső konzekvenciáját levonni, akkor rövidesen lehet számítani egy 30—40 százalékig menő fokozatos és általános olcsóbbodásra. Biztató előjeleit látjuk ennek a meginduló folyamatnak a bankoknál, melyek az eddigi koronaromlásra kalkulált 100— 120 százalékos kölcsönkamat helyett ma már sok helyen leszálltak az 50— 60 százalék melletti hitelnyújtáshoz. A kereskedők ugyan még ezt is el­viselhetetlenül magas feltételnek tart­ják és igázok van, de nekik is szá­molniuk kell végre a korona stabili­zálódásának tényével. Dr. Molnár Szulpic távozása. Társadalmi berendezkedésünknek egyik bántó fogyatékossága, hogy polgári osztályaink gerincének: az értelmiségnek vezető emberei egy­szer szolgálati, máskor politikai vagy közérdekből működési helyüket vál­toztatni kényszerülnek, s így egy-egy működési körükben kifejtett áldásos és közhasznú tevékenységük idősza­konkint más-más város területére (helyeződik át. Esztergom város gyakran érezte |már e rendszer hátrányait, de külö­nösen érzi most, midőn dr. Molnár Szulpic főgimnáziumi igazgató, ki 15 éven át tartó ittműködésének ideje alatt a város polgárságának osztat­lan rokonszenvét birta, most Győrré helyeztetvén, Esztergomot a közeli napokban elhagyni kényszerül. Dr. Molnár Szulpic nem volt bü­rokrata-pedegógus, mert szívjósággal párosult bölcs körültekintéssel és tapintattal kormányozta intézetét s nem volt rideg szerzetes, mert ott találtuk őt legtöbb keresztény társa­dalmi egyesületünk s karitatív intéz­ményünk vezető emberei közt. Dr. Molnár Szulpic kiváló egyéni tulaj­donságai vezető szerepre predeszti­nálták városunk társadalmi életében, s ő e szerepét, mint a főgimnázium igazgatója s mint magánember is a város közönségének osztatlan elis­merése, szeretete s becsülése mellett teljesítette s töltötte be. Ezek, a szempontok irányították Esztergom város képviselőtestületét, midőn legutóbbi közgyűlésén elha­tározta, hogy dr. Molnár Szulpic ta­nári működésének 30 éves évfordu­lója alkalmából a város közönsége nevében üdvözli. Alig vált valóra a képviselőtestület eme elhatározása, miközben köztudomásra jutott, hogy Molnár Szulpieot a bencés rend fő: apátja Esztergomból a győri főgim­názium igazgatójává helyezte át. Amilyen bensőséges tisztelettel üd­vözölte közgyűléséből a város közön­sége a főgimnáziumi igazgatót, épp oly fájdalmasan értesült e közeli tá­vozásának bekövetkezéséről. A búcsúzás. A város közönsége nevében dr. Antóny Béla polgármester a város társadalmának több vezető egyéni­ségével ekkor ugy állapodott meg, hogy a főgimnázium érdemdús igaz­gatójától nyilvánosabb jellegű ünnep­lés keretében fog a város közönsége búcsút venni. Dr. Molnár Szulpieot egyformán szerette s becsülte min­denki, helyes terv volt tehát alkal­mat nyújtani arra, hogy a város kö­zönsége részvételével is dokumen­tálhassa gyermekeinek népszerű igaz­gató-tanára iránt érzett meleg szin­pátiáját. Szerenád az ünnepeltnek. Az előkészítő bizottság nevében dr. Antóny Béla polgármester a vá­ros előkelőségeit, egyesületeit, közhi­vatalait július hó 24.-én estij fél 9 órá­hivta a Fürdő Szállodában leendő búcsú összejövetelre. Ezt megelőző­leg a jónevű Esztergomi Turista Dalárda az előkészítő bizottság fel­kérése folytán, de egyébként ragasz­kodásánakis kifejezést adandó, 24.-én, csütörtökön esti fél 9 órakor az ün népeit lakása elé vonult lampionos menetben, hol a dalárda Hajnali Kálmán karnagy vezetése mellett több igen hatásos énekszám előadá­sával tisztelgett a búcsúzó igazgató előtt. A szerenádot nagy tömeg kö­zönség halgatta végig, mely a sze­renád végeztével a Fürdő Szálloda nagytermébe vonult, hol már több száz főnyi közönség gyűlt össze dr. Molnár Szulpic tisztelői közül. A búcsúbeszédek. A Fürdő Szálloda földszinti nagy­termében hosszú asztalok körül gyü­lekezett a búcsúzó közönség tömege. A papság, a katonaság, a polgárság képviselői s a szülők nagy csoport­ján kivül hölgyek is szép számmal vettek részt az ünneplő tömegben. A búcsúbeszédek sorát dr. Antóny Béla polgármester kezdte meg, ki a város közönsége nevében búcsúz­tatta dr. Molnárt. Utána dr. Walter Gyula c. püspök, főkáptalani nagy­prépost az esztergomi egyesületek nevében a következő beszédben bú­csúzott a távozó igazgatótól: Mélyen tisztelt Hölgyek és Urak! A tanügy kiváltságos bajnokai ál­tal szerzett érdemek eléggé alig mél­tányolható jelentősége azon változa­tos gyümölcsökben rejlik, amelyek tevékenységük fájának viruló ágait díszítik. Valamint a világosság és meleg, a levegő és nedvesség erősíti, izmo­sítja a százados tölgy ujabb és ujabb gyönge hajtásait: akként alapozza meg és alakítja ki a serdülő nemze­dék összes szellemi és erkölcsi erőit, elméjének tehetségeit, szivének haj­lamait, vágyait az a mélyreható be­folyás, amely a nevelés és oktatás, a fejlesztés? és képzés kincsekkel ve­télkedő tulajdona. Kezébe adja az ifjúságnak az is­meretek Ariadne-fonalát, amely a lét küzdelmeinek, csalódásainak, visz­szásságainak tömkelegében a kive­zető ösvényre irányítja lépteit. Vér­tezi szivét, acélozza keblét, edzi jel­lemét, hogy dacolva a megpróbálta­tások és keserűségek hullámaival, rendíthetlen szikla gyanánt álljon a meggyőződés és kötelesség talaján. Ne hasonlítson a pilótához, aki "büsz­kén szeldeli lenge járművén a felhők birodalmát, de nem ritkán és igen könnyen a s.iél és vihar áldozatai­nak sorsában osztozik. Hivatásos munkájával szerencsé­sen forrasztotta össze mindig a tá­vozó igazgató úr meleg érdeklődé­sét, és hathtós közreműködését amely­ben különféle egyesületeket, társula­tokat részesítette. Visszatükröződik e jelenségen a név, amelyet születésétől örökölt l Jól tudja, hogy amint a malom nem végezheti munkáját a megfelelő alkatrészek nélkül: akként van a tár­sadalom gépezetének szintén emel­A világhírű LUTaB-íéIe fehér ós szines zoinaiicfestékek. ÄglmbÄol; gvómántolaj, Bessemer rozsdavédőfesték feS^ÄK ^"«SH MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedők festékosztályában Esztergomban kaphatók. A legolcsóbb árajánlatokkal és mintákkal, mint a Lutz gyár Esztergom város és vármegye egyedüli megbízottai, készséggel szolgálunk I Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom