Esztergom és Vidéke, 1924

1924-07-20 / 58.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IEBIELENIK IIIDBI VASÁRHAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. A béke. A hágai békepalotában ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy a mult hetekben volt huszonötödik évfordulója az első békekonferenciának. Ezen a 25 év előtti konferencián, melynek legfőbb kezdeményezője az orosz cár volt, résztvett a világ legtöbb országának a képviselője és ez a sok szándékú ünnepélyes feketébe öltözött úr komoly paragrafusokba foglalta a különböző nemzetközi egyezményekről folyt hoszszadalmas viták eredményeit. Ennek huszonöt éve. • Azóta ?... Azóta nem negyedszázad, de egy örökkévalóság mult el, mely alapjában rázta meg és gyökereiben fordította fel a világot. Hol van azóta az orosz cár, a jó szándék, a sok nemzetközi egyezmény és főleg: hot van azóta a béke ? Az egykori világ, mely a hágai békepalotában huszonöt év előtt nemzetközi konferenciára gyűlt össze, elmerült és felette — mint elsülyedt hajó roncsai a tengeren, — ott úszkálnak az akkor oly komoly hittel megalkotott paragrafusok. Mert mig a világ minden országa Hágába küldötte akkoron egy-egy jószándékú tisztes Ősz politikusát, hogy a világbékéről tárgyaljon zöld asztal mellett, addig minden ország fegyverkezést vetett és háborút érelt a zöld mezőn. \ A világbéke elkészítése jó és célszerű lepel volt a világháború előkészítésére, a tudományosan és alaposan megalkotott emberbaráti paragrafusok pedig arra votlak szükségesek, hogy kitudódjék az emberiségnek minő alapelveivel kell dacolni, hogy a háború még több szenvedést zúdítson az emberiség fejére. Ha békét akarsz, készülj a háborúra — mondja a bölcs latin közmondás. — Ebből a mai huszonötéves békekonferenciából ugylátszik, mintha a világháború még az évezredes latin bölcsességét is a fejetetejére állította volna és ez a valamikor oly igaz közmondás ma inkább igy volna az igazságnak megfelelő: ha háborüt akarsz, készülj a békére. M. H. Szezonbolondok. Sok bolondságot olvasunk naprólnapra esőhullás idején. Ilyenkor rengeteg mennyiségű gombát hoznak be városunkba. Pilisszentlélek, Kesztölc, Pilismarót vadregényes erdei szinte öntik a gombát. A gombaszedés ma már üzletté, foglalkozássá vált. Végre is nem jár nagy munkával, csak korán kell felkelni. Mindez idáig rendjén volna. Legalább időközönként akad gomba is sovány piacunkon. Hiszen úgyis na gyon hiányzanak a búcsi, kőhidgyar mati, kéméndi libák és csirkék. De ott van a bökkenő, hogy a gombaszedők egy része nem ismeri a gombát és sokszor a mérges gom bát is"élvezhetőnek tartja; elhozza a piacra és a még kevesebbet hozzá értő városi asszonyok hazaviszik, megfőzik, vagy megsütik; majd következik reá a mérgezés és az orvosi beavatkozás. Hol itt, hol ott olvas suk, hogy „tömeges gombamérgezés" a „gomba halottai" stb. Hát ezeknek adtam kis megemlékezésem fején szereplő elnevezést, mert igazán a szezon bolondjai a legjobb gastronomiai szándékuk mellett is. Esztergomban a gombamérgezés végeredményben nem túlságosan veszedelmes dolog, mert vannak kitűnően képzett és rendkívül önfeláldozó orvosaink, de mit tegyen az a jámbor falusi szezonáldozat, ahol nincsen orvos? Hiába kaparja a falat, mert szegénynek már régen megártott a falat. Gombasoraimmal csak felvetem a kérdést, hogy városunkban nem volna-e kívánatos, hogy gombatermés idején a közegészségügyi hatóság ellenőrzése és a rendőrhatóság támogatása mellett néhány gombaszakértő végigcirkálná a piacot és a veszedelmes gombákat megsemmisíttetné, (c.) A pilisszentlélek! óvoda. I Mult vasárnapi számunkban megbírtuk, hogy a pilisszentléleki óvodát be akarják szüntetni és az épületből plébánialakot csinálnak. E hírünkre a következő levelet vettük: „Az Esztergom és Vidéke tekintetes Szerkesztőségének Esztergom. Nagybecsű lapjuk f. évi június 13-án megjelent 56. számában „óvódábólplébánia" cimmel egy cikk jelent meg, amelyet kénytelen vagyok kellő értékére leszállítani; kérvén a helyreigazító sorok közlését: Pilisszentléleken az összes óvódakötelesek száma: az állami anyakönyv szerint 19. Ezek közül igen jó esetben 8—10 gyermeknél több az óvodába nem jár. Mivel pedig ennyi gyermekért egy igen drága óvodát az államnak fentartani pénzpazarlás, ennélfogva a mi legfőbb lelkipásztorunk óhaja és

1 parányi községünk egyhangú lelkesedése az, hogy minden „erősködés" nélkül ebből az óvodából plébánialak legyen inkább, mint a nyári hónapokban egyesek nyaralóhelye. Pilisszentléleken egy Önálló plébánia létesítése és egy magyar lelkipásztor állandó helybenlakása nemzeti és kulturális szempontból elsőrendű szükséglet, Ha Kesztölc — az ismert pánszláv fészek — 300 óvódakötelessel óvoda nélkül áll, Pilisszentléleken község állami óvodájára inkább Kesztölcön van szükség. Szívességét Szerkesztő úrnak köszönve vagyok Pilisszentlélek, 1924. július 14. hazafias tisztelettel Gilicze József a. jegyző." Midőn helyreigazi tónak vélt levelét szórói-szóra készséggel közöljük, a magunk részéről a következőket jegyezzük meg: 1. a kir. tanfelügyelőség már eddig 26 beirt adókötelest mulatott ki a fenti 19 óvókötelessel szemben, 2. hogy csak 8—10 gyermek jár óvodába, annak a község elöjárósága is oka lehet, 3. hogy Kesztölcön nincs óvoda, abból nem következik, Pilisszentléleken sem lelegyen, 4. az óvoda semmi körülmények között sem zárja ki a plébánia létesítését, 5. mivel Uraságod, mint Kesztölc község által megválasztott segédjegyző, tehát hivatalos személy megállapította, hogy Kesztölc ismert „pánszláv fészek", kénytelenek vagyunk a közigazgatási hatóságok figyelmébe ajánlani Kesztölc községet. J

Telefon - Távirat. I A német császár dr. Csernoch hercegprímásról. Berlin. Knebel Miklós pápai kamarás, a magyar gyermeknyaraltatás hollandi vezetője a napokban a száműzött német császárral egy maarni bankárnál együtt vacsorázott, hol szó esett a magyar viszonyokról is s közben a hercegprímásról a következőket mondta: „Csernoch hercegprímást kiváló egyéniségnek ismerem, még jól emlékszem rá magyarországi utamról." Árvereznek a kényszerköicsön be nem fizetése miatt. Pécs. A pénzügyigazgatóság a Pécs melletti Baranyaszentlőrincen a kényszerköicsön be nem fizetése miatt 80 lakosnál, kinek legtöbbje iparos, több ingóságot lefoglalt és azokat el is szállíttatta árverés céljából. Tömeggyilkosság Hannoverben. Hannover. A rendőrség letartóztatott egy Haarmann nevü egyént, aki beteges hajlamból egész sereg fiatalembert borzalmas bestiálitással gyilkolt meg, akiket azután megnyúzott, húsukat pedig husaprító gépen feldolgozta és mint sertés-hasché-t árusította. Az eddigi megállapítások szerint a gyilkos, ki csak 35 éves, 31 fiatalember életét oltotta ki. Á világ legmagasabb épülete. Newyork. Chicagóban egy minden eddiginél magasabb felhőkarcoló építését kezdték meg. Az új csoda 40 emelet magos lesz és az első 23 emeletét autógarázsok foglalják el. Tönkrement a legjobb bortermő vidék. Tarcal. A napokban óriási vihar dühöngött Tarcalon, Tokaj tőszomszédságában, Hegyalja legcsurranóbb borát termő vidékén. A vihar és a jégeső a tarcali határban fekvő 886 holdnyi szőlőt teljesen elpusztította. Az óriási szélvész a házakban is nagy károkat okozott. Komitácsiharc Szerbiában. Mitrovica. Calice határmenti községbe a török ünnepekre sok komitácsi jelent meg a hires Azin Bejta komitácsi vezérrel az élén. A hatóság erre egy zászlóalj gyalogsággal és egy üteg tüzérséggel körülzárta a falut és megadásra szólították fel a komitácsikat, akik azonban ezt magtagadták, mire a katonaság és a tüzérség tűz alá fogta a falut. A lakosság közül körülbelül 300-an, a katonák közül pedig 15-en haltak meg. Brassó lesz Románia fővárosa. Bukarest. Románok régi óhaja, hogy Bukarest helyett Brassó, vagy Fogaras legyen Nagy-Romániának fővárosa. Most ismét előkerült ezen terv, különösen azóta, amióta a kotroceni robbanás és a viharok Bukarest legszebb részeit elpusztították. Nagy szárazság Oroszországban Moszkva. Alsóvolga vidékén nagy szárazság dúl. A 69 fokos melegség majdnem az egész gabonatermést elpusztította. Caricinben 50 nap óta semmi eső sem volt, úgy hogy a vetések teljesen kiégtek. A gabonaárak ennélfogva nagy mértékben emelkedtek. á világhírű LUTZ-féle fehér és szines zomóiicfestékek. ÄXÄz*; gyémántolaj, Bessemer rozsdavódőíestók ibű^^Et??^^™ MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedők festékosztályában Esztergomban kaphatók. A legolcsóbb árajánlatokkal és mintákkal, mint a Lutz gyár Esztergom város és vármegye egyedüli megbízottai, készséggel szolgálunk 1 Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptiilajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.