Esztergom és Vidéke, 1924

1924-01-17 / 5.szám

ESZTERGOM VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK BUNDES VÁSÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. A hiv. rész szerk : Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési árak: egy évre 24003 K, félévre 12000 K, negyed­évre 6000 K, egy hóra 2000 K. Egyes szám ára: hétköznap 250 K, vasárnap 300 K. — Kéziratot nem adunk vissza. Keresztény Nemzeti Gaz­dasági Párt zászlóbon­tása városunkban. Mátéffy Viktor beszámolója. Vasárnap délelőtt a vármegyeháza nagyterme, a karzat és az előcsar­nok zsúfolásig megteltek választók­kal és érdeklődőkkel. A beszámolóra és zászlóbontási gyűlésre megjelentek-Budapestről: dr. Vass József, h. miniszterelnök, Hu­szár Károly volt miniszterelnök, He­gyeshalmy Lajos és Csilléry András volt miniszterek, Cziráky György őr­gróf, Károlyi József gróf, Égiszt Sándor, Besán Endre, Lingauer Al­bin, Reischl Richárd, Gunda Jenő, Varga Gábor, Czettler Jenő, Homon­nay Tivadar, Frühwirth Mátyás, Pet­rovich Gyula, Hegedűs György, Láng János, Dobovszky Dezső, Bartos Já­nos nemzetgyűlési képviselők. Gróf Zichy Tános betegség és Wolff Ká­roly családi gyász miatt nem jelen­hettek meg a gyűlésen. Helybeliek közül megjelentek: dr. Huszár Aladár főispán, Palkovics László alispán, Hajdú István gazd. főtanácsos, hercegprimási jószágigaz­gató, dr. Antóny Béla polgármester, dr. Walter Gyula c. püspök, nagy­prépost, Báthy László és dr. Lepold Antal prelátus kanonokok stb. Dr. Mike Lajos a helyi párt el­nöke üdvözölte a vendégeket és a választókat, megnyitotta a gyűlést, felhivta Mátéffy Viktor nemzetgyű­lési képviselőt beszámolójának meg­tartására. Mátéffy Viktor általános éljenzés között emelkedik szólásra. Beszámoló­jában visszatekint a múltra, midőn vége lett a háborúnak és megszűn­tek a forradalmak, a nép kereste az utat a feltámadás felé. Az utak azon­ban szétváltak, de egy pontban ta­lálkoztak a keresztény eszmében. Ő maga azon az úton maradt, amelyen járt 1919. őszén a keresztény ma­gyar erkölcsön. Ezen erkölcsöket bele kell vinni a jövő ezer évbe, mert csak a keresztény szeretetben van az igazi feltámadás. Ennek a hitval­lásnak a jegyében lett Esztergom város képviselője. Nyugodt lélekkel tekinthet vissza képviselői múltjára, mert ha a párt névben változott is lényegében azonban nem. Parlamenti működésben a keresz­tény magyarság boldogulásáért dol­goztak, de hogy ez nem vált be tel­jességében, annak a körülmények álltak és állanak útjában, melyeket el kell hárítani. Nem ment látszat után, becsületes munkával dolgozott a keresztény magyar népért, a gaz­dasági téren oda iparkodott, hogy a keresztény gazdaság a kereszténység kezében legyen. Ezt azonban nem beszéd és ököllel, hanem becsületes munkával kell elérni. Az uj névvel nem távoztak el az eredeti céltól, csak átcsoportositási munkát végez­tek és uj erőket gyűjtöttek a keresz­tény magyarság táborába. Gazdasági programm lesz jövőben egyik kiemel­kedő része a pártnak. Mindezt tör­vényes uton és módon kell elérni. A keresztény nemzeti programm meg­valósítása sokban függ a külföldi jóbarátoktól és ellenségektől, de főleg a magyar nép komoly munkájától. A parlament működésétől nincs nagyon elragadtatva, de ugyanilyen működést látunk a külföldön is. Le kell tompítani a szélsőségeket. Min­den nehézség dacára is előbbre ju­tottunk. A párt támogatja a kormányt ha ezen csöndes működés nem is tetszett mindenkinek, okosságból kel­lett ugy cselekedni, mert a kormány becsületes szándékkal dolgozik az országért. Kijelenti, hogy ő és pártja nem feltétlenül kormánypárti, de addig amig a kormány a mostani uton halad az ország érdekében nem vethetnek gáncsot. Kerületének érde­kében minden lehetőt megtett. Meg­maradt annak a munkásnak, aki volt eddig. Kötelességének iparkodott meg­felelni és fogja ezt tenni a jövőben is a keresztény magyarság és Esz­tergom város polgárságáért. Ernst Sándor különösen a keresz­tény jellegét domborítja ki a pártnak, Nagyszerűen mutat reá a munkás­ságra, amely témával igy foglalkozik: A mukásnépet meggyőződés nélküli emberek vezették, mely nép nem volt elég erős. Ezt a széles rétegeket kell megerősíteni. Reá mutat a szervezett szociáldemokrata pártra, mely néhány ezer beszervezett emberrel uralkodik a nem szervezett keresztény népen. A 25 szociáldemokrata képviselő miatt nem tud mozogni a # parlament. A földigalázott Németország ugyancsak igy van. A szociáldemokrata párt halad, mert terrorral dolgozik. Vassra hivatkozik, aki mondotta, hogy meg keli minden terrort szüntetni, de első­sorban meg kell szüntetnünk a szo­ciáldemokrata^ párt terrorját, A hala­dás Jmásodik régiója az elégedetlen­ség. A magyar népnek mindig kellett szenvednie, de ez nem azt jelenti, hogy hátat fordijsunk a munkának. A .fforfiDolási vágy nem lehet ma programm, hanem inkább az épités és ezért kéli sokszor valamit eltűr­nünk a jövő jóért. Kifejezi, hogy a magyar intelligencia, az ifjúság ma sokkal keresztényebb, mint a nép, ezekkel foglalkozni kell, küzd értük a párt és áll mellettük. Gróf Károlyi József a keresztény pártok előtt álló hosszú út és nagy programmjára mutat reá és nyíltan megmondja, hogy a jogfolytonosság alapján áll. Czettler Jenő beszédében vázolja az 1918—19-iki eseményeket. Voltak emberek akik 1919-ben földig érő vörös szallaggal jártak és utánna a polgári pártokhoz csatlakoztak. Nem átmeneti emberekre, hanem állan­dóakra van szüksége. Legnagyobb baj ott volt, hogy szembe állitolták a falut a keresztény gondolattal, már pedig a földmives népnek csak ke­resztény politikával lehet boldogulnia. Keresztény tudással kell megvívnia a harcot. Gazdasági politikában a birtokreformot nem tartja addig cél­ravezetőnek, amig nem bírunk anyagi erőt nyújtani. Kifejti, hogy pártja nem oszjtálypárt, egyformán öleli fel az iparos, gazda és a munkás érde­keit. Mostani nehéz munkájában szin­tén támogatja a kormányt. Huszár Károly röviden jellemzi a külpolitikai helyzetet, mely állandó változást mutat. A nemzetgyűlésnek kötelessége, hogy meg ne kösse a kormány kezét, amely most egy egész világgal birkózik az ország jó­létéért. Erősödnie kell a keresztény politikának, mely meg tudja akadá lyozni az ujabb forradalmakat és a félrevezetett proletariátus uralmát. A keresztény párt megbukhatik, de a keresztény eszme soha. Vass József h. miniszterelnök ál­talános figyelem között emelkedett szólásra. Nem tarja feleslegesnek rá­mutatni arra, hogy a parlament alapja a tömeg. Itt fejeződik ki a polgár­ság magatartása és döntése. A pol­gár alatt értett fogalom megbővült a földmivesség széles rétegeivel. A pár­tok még ném alakultak ki. A parla­ment ma egy nagy egységes pártból áll, mely keresztény nemzeti alapon dolgozik, szociáldemokraták, radiká­lisok és októbristákból áll. Valameny­nyi a polgárságra apellál, kivéve a szociáldemokratákat. Rámutat arra, hogy a szociáldemokraták ma mit prédikálnak a parlamentben. Rámu­tat azonban arra is, hogy akiknek olyan súlyos múltjuk van, azok leg­alább is szerényebben viselkedjenek és ne törjenek pálcát a keresztény politika felett. A helyzet felforgatói elsősorban ők voltak. A radikáliso­kat veszedelmesebbnek tartja az ok­tóbristáknál is, mert azok idegen eszméket átvéve, revízió alá akarják venni az ezer éves tradíciókat. Ezek támogatására siet elsősorban a zsi­dóság. Figyelmezteti a polgárságot, hogy a kormány a polgárság állás­foglalásától függ. A szociáldemokra­tákról megjegyzi, hogy nem szerel­mes beléjük, mert ők fúrták meg először vörös fúróval az ország ha­jóját s amig az ellenkezőjét be nem bizonyítják, addig nem tartja jogo­sultnak erkölcsi prédikációjukat. Mint a párt tagja, megemlékezik a rég pártemberekről, megértésre apellál és kéri a választókat, hogy emelked­jenek e keresztény gondolat magasz­tosságára. A nagy hatást keltett beszéd után dr. Mike Lajos köszönetet mond a megjelenteknek és a választók nevé­ben biztosítja Mátéffy Viktort bizal­mukról. A beszámoló és a zászlóbontó gyűlés általános helyesléssel talál­kozott. A párt vezetősége s a megjelent politikusok d. u. 1 órakor tiszteleg­tek a hercegprímásnál. Délután Szentgyörgymezőn mon­dott Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő beszámoló beszédet, mely alkalommal Hegedűs György, Láng János és Csilléry András mondottak nagyhatású beszédeket. I HIß EK. j Farsangi naptár. Jan. 20-án Esztergom-Szenttamás-Vízivárosi Polgári Kör szi ni elő adása saját helyiségében. , 20-áu Esztergom-Szentgyörgymezei Kath. ' Olvasókör szinielőadása saját he­lyiségében. „ 26-án „Öreg Cserkészek" színielőadás­sal egybekötött farsangi táncmu­latsága a Kaszinóban. „ 27-én Esztergom-Szenttamás-Vízivárosi Polgári Kör szinielőadása saját helyiségében. Febr. 1 -én Helybeli főiskolások zártkörű tánc­estélye a Fürdőben. „ 2-án Kath. : Legényegylet szinielőadás­sal egybekötött táncestélye a Ma­gyar Királyban. „ 9-én Rendőrkapitányság őrszemélyzeté­nek szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdőben. „ 16-án Farsangi álarcos estély, illetve bajtársi összejövetel a Tiszti Ka­szinóban. , 23-án Kereskedő Ifjak Egyesületének jel­mezestélyé a Fürdő Szállodában. Márc. 1-én Turista Egyesületnek farsangzáró zártkörű humoros estélye a Ma­gyar Király összes helyiségeiben. , 3-án Bajtársi összejövetel a Tiszti Ka* szinóban. Eljegyzés. Guszmann M. Irmi Esztergom és muzslai Fodor F. Béla Budapest jegyesek. * A közalkalmazottak Vass mi­niszternél. A KANSZ vezetősége felhasználva az alkalmat, hogy dr. Vass József népjóléti miniszter va­sárnap városunkban tartózkodott, pa­naszaikat memorandumba foglalva a miniszter elé járult] A miniszter a legnagyobb szivélyességgel fogadta a küldöttséget, s megígérte, hogy pa­naszaikat a legsürgősebben orvosolni fogja. József főherceg harctéri naplója. Folyó hó 21-én kerül előadásra vetített és mozgóképekkel, József főherceg A magyar filmgyártás idei első nagy filmje: 9? A DIADALMAS ÉLET úú Színmű 6 felvonásban. PnnnA.nnlnll • I IIlí"l/» CT DÓI Ahnn.i Tiwiiar Szflkfllv Lniza. ZóraOaneva és a kis Walter Bobby. Bematatja 18-19., szombat-vasárnap a KORONA-M0Z6Ó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom