Esztergom és Vidéke, 1924

1924-07-06 / 54.szám

nyossá teszi a magyar feltámadás­nak szent és nagy gondolatát, és erőt ad nekik minden keserűség, min­den megalázás elviselésére. A hatásos, szép beszéd elhangzása után a miniszterelnök válaszában ki­jelentette, hogy nem zárkózik el a város kérelme elől, de arra kérte a küldöttséget, hassanak oda a város­nál, hogy a város, mint elsősorbani fenntartó, hozzon iskolája érdekében szintén áldozatot. A kultuszminiszter, aki természe­tesen nem helyesli, és Össze nem egyezhetőnek tartja a kultúrpolitiká­val az iskola megszüntetését — kény­szerűségből intézkedett az ismert mó­don. Tárcájának hitele megszorittatott, kénytelen volt a segélyeket részben redukálni, részben pedig megszüntetni. Mindezen nehézségek dacára, hosszas tárgyalás után hajlandónak mutatko­zott a fentartási költségek 50%-át, ami évi 300.000.000 koronát tesz ki fedezni, azon reményben, ha a város, vármegye, primacia, káptalan és a bányák biztosítják a másik 300 mil­liót. Azon óhajának is kifejezést adott, hogy jó volna, ha város egy központi internátust állítana fel. Jól emlékszünk még reá, hogy az internátus eszméje már egyszer fel­vetődött és akkor az Ivanovics és Rudolf-féle telek volt kiszemelve re­áliskola és internátus céljára. A telek most is a város birtokában van és elég nagy két épület is all rajta, amely nagyon is megfelelne ideigle­nesen internátusnak, annál is inkább, mert megfelelő kert is rendelkezésre áll és a város legegészségesebb pont­ján fekszik. Amennyire mi ismerjük a helyze­tet, egy központi internátus nemcsak az itt tanuló diákságnak, hanem a városnak is nagy hasznára válnék. A főreáliskola nehéz kérdése volt a helyiség is. Minden remény megvan rá, hogy e célra rövid időn belül fel fog szabadulni egy megfelelő épület. Midőn igy minden lehetősége meg van annak, hogy a város megtart­hatja egyik kultúrintézményét, tisztán a város közönségén múlik, hogy to­vább fejlődjék, vagy pedig vissza fejlessze kultúráját. Amennyiben ezen utóbbi nem remélt dolog történnék meg, a város még sem szabadulna meg bizonyos terhektől, mert minden segítség nélkül községi polgári isko­lát kellene felállítania. Templomszentelés Tokod-Altárón. Nagy Örömünkre szolgál, hogy vár­megyénk ipartelepei a nehéz gazda­sági viszonyok mellett is lendülete­sen fejlődnek. É fejlődésnek a leg­szebb megnyilvánulását láttuk Tokod­altárón, hol folyó évi június hó 29 én fényes ünnepség keretében folyt le az ujonan épült templom, valamint harangjainak és az orgonának, to­vábbá a társulat vezérigazgatójának nevéről elnevezett „Vida Jenő alta­tódnak felszentelése. Ünnepi hangulat, áhítatos öröm ült a bányatelep minden lakójának arcán. A borús ég kiderült, hogy napsüté­ses pompában tündököljön a zászló, virág és lombdiszbe öltözött bánya­telep kedves épületeivel. Délelőtt 9 órakor, mintha vezény­szóra rendeznének mindent, egyen­ruhás bányászok, uniformisos tűz­oltók és zászlócskákat lobogtató kis iskolás gyermekek hosszú sorfala között érkezik meg a Bíboros Her­cegprímás, magyarruhás lovasbandé riummal az élén, udvari papjai, a vármegye alispánja és a járási főszol­gabíró kíséretében. — A tatabányai bányásszenekar indulója és harsogó éljenzések közepette lép ki autójából a diadalkapu előtt, melynek ivén két szívélyes köszöntés olvasható „Isten hozott", „Jó szerencsét I* A Hercegprímás kíséretében látjuk még dr. Halmos Ignác, dr. Fehér Gyula, dr. Drahos János prelátus­kanonokokat, dr. Mesziényi Zoltán pápai kamarás, főszentszéki jegyzőt, Seédoch Károly tatabányai plébános, pápai kamarást, Bauer József szent­széki ülnököt, az esztergám- tábori állami Fiúnevelő-Otthon igazgatóját, Pehatsek Arthur dorogi esperes plé­bánost, dr. Torna Imre tokodi és Vezér Gyula táti plébánosokat. — A világi előkelőségek között dr. Huszár Aladár főispán, Palkovics László alispán, Reviczky Elemér fősz.­biró, dr. Antóny Béla polgármester, dr. Rudolf Béla kir. járásbirósági elnök, Hajdú István primási jószág­kormányzó, lovag Bodnár György kir. tanfelügyelő, Budapestről: dr. Tassonyi Ernő bányahatósági főtaná­csos, a pénzügyminisztérium képvi­seletében, a Magyar Általános Kő­szénbánya vezérigazgatója számos központi tisztviselő kíséretében. — Tatabányáról Rehling Konrád bánya­ügyi főtanácsos, bányaigazgató, a szomszédos ipartelepek képviseleté­ben Gácser János helyettes dorogi bányaigazgató és Eggenhoffer Jenő helyettes üveggyári igazgató, vala­mint számos vidéki meghívott és a helybeli bányász tisztikar Csanády László bányaigazgatóval az élén. A fogadtatáson egy kis fehérruhás leány köszöntője után, ki csokrot is nyújtott át Őeminenciajának, Csanády László bányaigazgató szi­ves szavakkal köszönti a Főpásztort és kéri kegyes áldását, — azon ne­mes szándékra, amely a társulatot a templom létesítésére indította, megem­lékezik a közeli napok egyikének azon ünnepéről, amikor őeminenciája áldozó pappá történt szentelésének 50. évfordulóját fogja ünnepelni és ezen alkalomból — úgymond — fo­gadja Kegyelmes Urunk kisded tem­plomunkat, az ezen ünnepre kötendő csokor egyik szerény bimbójául. A bíboros hercegprímás őszinte örömének adott kifejezést a szives fogadtatásért. A fogadtatás után felszentelte a templom harangjait, majd átvonult az egész ünneplő közönség élén a közelben lévő „Vida Jenő akaród­hoz, hogy azt a nagy munka után felszentelje és a dolgozókra Isten áldását kérve, a nagy mű átadható legyen rendeltetésének. Itt előbb Csanády László bánya­igazgató mondott szép beszédet, is­mertetve benne az esztergomi szén­bányászat fejlődését, történetét, vala­mint azon nehéz harcot, amellyel a bányásznak munkájában meg kell küzdenie. Utána Vida Jenő vezér­igazgató a munkaadó és a munkás közötti megértésre va'ó törekvés gondolatát, mint vezéreszmét fejte­gette és ünnepelte azon hat munkást, kik a társulatnál 25 éven át, ernye­detlen szorgalommal eltöltött idő után még a mai nap is szolgálatban álla­nak és példaképül állította őket az összes munkások elé, majd átnyúj totta a társulat kitüntető oklevelét és adományát, ugyanez alkalommal Tassonyi Érnő bányahatósági főta nácsós, a m. kir, pénzügyminiszter képviseletében tolmácsolta, magas szárnyalású szép beszédében a jubi­láló munkásoknak a pénzügyminisz­ter üdvözletét és ugyancsak elismerő oklevelet nyújtott át nekik. Ezek után a közben felszerelt ha rangok zúgása közben átvonult a menet a "templom elé, ahol a Her­cegprímás több száz hivő előtt el­mondott szent beszédében a munka végzéséhez szükséges tényezők mellé, mint éltető forrást a mély vallásos érzületet és vallásos erkölcsöt állí­totta, kérvén a hívőket buzgó vallá­sos életre. A szent beszéd után beszentelte a templomot és az orgonát, majd mi­sét mondott az újonan felszentelt templomban. Mise végeztével Csanády bánya­igazgató úr lakására ment a prímás és fogadta a küldöttségek üdvözletét, majd pedig diszes ünnepi ebédre vo­nultak a társulati kaszinóba. — Az ebéd alatt Vida Jenő vezérigazgató köszöntötte fel Őeminenciáját, amelyre szép gondolatoktól ékes beszéddel válaszolt, majd Huszár Aladár főis­pán lendületes toasztban fejtegette a nő hivatását, mely színesebbé és kedvesebbé teszi az emberiség ré­szére a munkát. Ebéd után a népünnepély válto­zatos műsorát és szórakoztató látvá­nyosságait tekintette meg a vendég­sereg és kedves emlékkel vonult el az ünneplő közönség köréből. I HIREKT"| Eljegyzés. Sávoly Lajos az esz­tergomi járás m. kir. járási számve­vője eljegyezte Neményi Katókát, Neményi Károly városi tanító szép és kedves leányát. Büchner zeneszerző sikere. A pécsi székesegyházi kórus a Pécsi Dalárdával egyesülve Lajos Gyula pápai káplán, székesegyházi karnagy vezetésével június havában egyház­történeti hangyversenyt rendezett, mely alkalommal többek között Büch­ner : Tenebrae facta sunt 5—6 szó­lemú vegyeskarra írt nagyheti mű­vet és Vadas Gábor neves orgona­művész pedig Büchner: Ünnepi post­ludiumát adta elő orgonán. A „Pécsi Lapok" és „Dunántúl* c. újságok­ban ezeket olvastuk : Az ujabb je­les művek közül a magyar Büchner Antal mély átgondolású, dallamos nagyheti responsoriuma, modernizált, eleven, lüktető, néha drámai erejű egyházi műve ragadtak el, végül Büchner hatásos, harmóniai változa­tokban tobzódó hatalmas Utójátéka alkották a gyönyörű műsort. 25. éves találkozó. Az esztergomi főgimnáziumnak 25 év előtt végzett növendékei s mult emlékének felele­venítése és a baráti kötelékek meg­erősítése céljából találkozóra gyűitek össze július 3-án. Nádler István ta­nítónőképző intézeti igazgató hívó szavára 10 en jöttek össze a volt tanufótársak közül. Délelőtt a hála­adó istentisztelet után a bencés szék­házban László Dániel igazgató-he­lyettes előtt Závódszky Levente egy. magántanár tolmácsolta a társak ne­vében az eszményien nevelő és ta­nítórend iránti hálát. Utána Nádler István felhívó szavára egyetemlege­sen beléptek a Bencés Diákok Szö­vetségébe. A fogadtatás után jóízű villásreggelin látta vendégül a rend­ház a volt növendékeket. Miután még a belvárosi temetőben lerótták a kegyelet adóját elhunyt tanáraik sírjánál, a Fürdő vendéglőben gyűl­tek össze terített asztalnál, hol szá­mos felköszöntőben üdvözölték a rendnek vendégül látott tagjait, László Dániel és Csapó Antoníri tanárokat. Táviratilag üdözölték volt tanáraik közül dr. Bárdos Rémig főapátot, Borossay Dávid főigazgatót, Panghy Özséb főiskolai és Csikasz Villebald ny. tanárt. A kellemesen eltöltött nap estéjén azzal az Ígérettel bú­csúztak el a társak, hogy Öt év múlva 30 éves találkozóra gyűlnek össze. A főgimnáziumi cserkészek tá­borozása. A főgimnáziumi „Holló" cserkészek táborukat a velencei tó partján, a vendégszerető Meszleny Pál volt esztergomi főispán birto­kán ütötték fel s kérik a szülőket és ismerősöket, hogy leveleiket a következő cimre küldjék: „14-es Holló Cserkészek tábora Kápolnás­nyék, Fehérmegye." A táborhoz u. i. a kápolnásnyéki posta közelebb van, mint a velencei. Leány-magántanulók figyel­mébe ! A főreáliskola igazgatósága ezúton értesíti az érdekelt szülőket, hogy a tanker, kir. főigazgatóság rendelkezése szerint a főreáliskola V. osztályába csak olyan VI. polgári is­kolai osztályt végzett leánytanulók kaphatnak beiratási engedélyt, akik szeptember 5-ig a szabályszerű kü­lönbözeti vizsgálatot letették. Kerti mulatság. Az esztergomi ipartestület házalapja javára ma, va­sárnap saját helyiségében (Kossuth u. 40.) díjtekézéssel, szinÍ3lőadás és tánccal egybekötött zártkörű kerti mulatságot rendez. A díjtekézés kez­dete d. u. 2 órakor. A három legjobb dobó értékes jutalomban részesül. A színielőadás kezdete d. u. 7 órakor. Szinre karul (Mikszáth—Harsányi) „A vén gazember". Előadják a Kath. Legényegylet műkedvelői. Belépődíj: személyjegy 10,000, családjegy (3 sze­mély) 20.000 korona. A múzeum a szünidőben zárva marad. Újból való megnyitása Szent István ünnepén lesz. Kik akarnak diákokat? Akik a jövő tanévben gimnazista diákot óhaj­tanak tartani, szíveskedjenek e szán­dékukat lehetőleg a föltételek jelzé­sével levélben vagy személyesen e héten bejelenteni dr. Balogh Albin bencés tanárnál. (Bencés székház). Az alsó ripáriai telektulajdono­sokat felkérem, hogy f. hó 6.-án vasárnap d. e. fél 12 órakor, a ker­tek őrzésének megbeszélése céljából, a Deák F. u. elemi iskola II. osztá­lyában megjelenni szíveskedjenek. Dr. Szabó Emil s. k. biz. elnök. Rendőrség figyelmébe! A város­ban már évek óta ismerik az eszelős Terkát. Egyik másik házhoz vizet hord. Ez rendben volna, de az már nincs, hogy ezt a félkegyelmű leányt lépten-nyomon csúfolják, mire az olyan gyalázatos, botránykoztató ki­fejezéseket használ, hogy felnőtt fér­fiak is belepirulnak. Mivel az utcán fiatal leányok is járnak, meg nem en­gedhető, hogy egy félbolond ocsmány trágárságokat kiabáljon. Azt hisszük van rá mód, hogy az ilyen eszelősek valahol elhelyezést nyerjenek, ahol senki nem ingerli őket. Budapest — Esztergom. Váro­sunk holmi nagyobb faluval pl. Do­roggal, sok mindenben nem veheti fel a versenyt. Itt van tőszomszéd­ságunkban Budapest világváros és most ezzel vette fel a versenyt. A fogyasztó közönség keserűségére győztesen is került ki, meri: messze magamögött hagyta Budapestet min­den élelmi, sőt más cikkekben is. Esztergom ma Magyarország legdrá­gább városa. A tisztviselői kölcsönök. A pénz­ügyminiszter a pénzintézeti központ által kölcsönben részesítendő közal­kalmazottak körét kiterjesztette a vármegyei alkalmazottakra, valamint a honvédség, csendőrség, vámőrség és folyamőrség rangosztályba soro­zott alkalmazottaira, ezek is csak abban az esetben kaphatnak kölcsönt, ha legalább 9 félévet meghaladó be­számitható szolgálati idejük van. Minden este „lambó" országos hírű női tambnra zenekar hangversenyez a -HÁROM SZERECSEN" vendéglő kerthelyiségében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom