Esztergom és Vidéke, 1924

1924-01-13 / 4.szám

ESZTERGOM VÁRMEGYE HIVATALOS LAPIA. MEGJELENIK UHRDES VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Zászlóbontás alkalmából. Irta: dr. Antóny Béla polgármester. Mátéffy Viktor Esztergom szab. kir. város nemzetgyűlési képviselője ma beszámolót tart. Ezt az alkalmat politikai elvbarátai ünneppé avatják az által, hogy a keresztény pártoknak a Ker. Gazda­sági Pártban való egyesítését a ma­gyar választó közönséggel közvetle­nül először itt Esztergomban közlik. A magyar hitben, a szebb jövőben 1919. óta annyira csallódott lelkünk reménységgel, bizalommal tekint a nap felé, mint amely az annyi felé szakadt és önmagával már-már meg­hasonlott keresztény nemzeti társa dalmát egy táborba óhajtja egyesíteni, hogy végre egyek legyünk lélekben, akarásban, tettben és a szebb és boldogabb magyar jövendő hitében. Egyek legyünk talán az utolsó órá­ban s ne szalasszuk el a még kinál kozó alkalmat, mert minden jelenség nemcsak idebent a csonkaországban, hanem annak határain túl is véresen figyelmeztet arra, hogy egy ujabb összeomlás, egy ujabb borzalmas és rémületes megpróbáltatás várakozik reánk. Hittel, bizalommal és szeretettel köszöntjük az érkezőket a keresz­ténység székvárosában, az ezeréves magyar állami gondolat mohlepte bástyái között, a magyar katholiciz­mus Bibornok Hercegprímásának székvárosában, melynek ős-falairól az államalkotó képességnek, bölcses­ségnek és erőnek patinája biztatóan ragyog feléjük. Nem kérünk mi pontokban lefek­tetett programmot, amely a törvény és rendelet alkotásának egy ujabb bo­nyolult és hosszú sorozatát jelentené, csak azt kérjük, hogy ezt a mate­rialista, csak a jólét után szaladó nemzetet emeljék ki az anyagias­ságnak abból a fertőjéből, amely már eddig is annyi gyászt, könnyet, nyo­mort hozott nekünk. Emeljék ezt a nemzetet eszményi magaslatra, Öntsenek ebbe a nemzetbe a jó, a szép, a nemes, az áldozat­készség, a türelem, a munka, a meg becsülés, a szeretet iránt fogékony lelket, hogy az üszköket képes legyen eltakarítani és meginduljon az újjá­születésnek, az újjáépítésnek az a nagy, az a magasztos utja, mely az integer Magyarország felé vezet, mely a magyar lelkeknek ugy a kunyhó­ban, mint a palotában békét, meg­elégedést és nyugalmat jelent. Törekvésük, céjuk arra irányuljon, de ez legyen programjuk is, hogy ebben az országban a munkának, a tudásnak becsülete legyen és szűn­jön meg minden válaszfal, amely a magyart a magyartól elválasztja, mindenkiben, aki itt él és becsülettel dolgozik testvért lássunk, aki ép ugy részese a jelen nyomorának, mint ré­szese lesz majd a bekövetkezendő boldogabb és szebb jövőnek. Mi esztergomiak még azt kérjük, hogy a megalakult Keresztény Gaz­dasági Párt a történeti múltból és erkölcsi erőkből fakadó ama törek­vését a város közönségének, hogy a tőle elvett törvényhatósági jogot visz­szakapja, minden erejével támogassa és istápolja. A történeti múltnak megbecsülése, a mult intézményeinek szeretete és kibővítése, a teljesebb önkormány­zati élet minden pártnak, amely er­kölcsi alapon áll, csak erőssége, vára lehet és a trianoni béke által a tör­téneti hivatásától erőszakosan elsza­kított és a bolsevizmus által nem­zeti múltjában és jelenében megcsú­folt magyar nemzetnek különösen szüksége van ezekre az erkölcsi erőkre, hogy feléledhessen, munká­hoz láthasson és végül feltámadjon. A sok kívánni és kérni valók kö­zül még csak azt az egyet kérjük, hogy biztosítsák a lelkek szabadsá­gát és a választások tisztaságát. Az a magyar lélek, amely 1848— 1849 ben az áldozatkészségnek, a kőtelességtudásnak, a hazafiúi sze­retetnek soha el nem múló példáját adta, mely előtt a magyar nemzet egysége, a magyar államiság kiépí­tése szentség volt, ma is itt él kö­zöttünk, a magyar nép millióinak ma is osztatlan tulajdona. S ha mégis szomorú, aggódó lé­lekkel latjuk a magyar léleknek fá­sultságát, a magyar áldozatkészség­nek hiányát, azt sokszor ott keres­sük, hogy amikor évtizedeken ke resztül a magyar népnek nemzeti felbuzdulása, nemzeti lelkesedése ál­dozatkészséggel a választóurna mellé lépett, azt szurony, erőszak és a vesztegetések korrupciója dermesz­tette, fagyasztotta meg. Az a magyar lélek, amely nem­zeti ideálokért, erkölcsi értékekért a december—januári fagyban 30—40 kilométerre gyalogolt, éjszakákat töl­tött Isten szabad ege alatt csak azért, hogy ideáljáért leszavazhasson, az ma is nemzeti tulajdon, ezt ismét ki­csalni és azután megbecsülni, sze­retni a legszebb feladat és ennek a feladatnak, ennek a hivatásnak tel­jesítése sohase fog Károlyi-forradal­mat és koramunborzalmakat hozni ránk, hanem elfogja hozni a magyar lelkeknek feltámadását, a magyar erőknek összefogását, a magyar jö­vendőnek kiépítését. Erkölcsi erőknek, értékeknek le­gyen csak letéteményese az ujonan alakult párt, s akkor diadalmas küz­delmének egy nemzet dicsőséges fel­támadása lesz a jutalma. Választások előtt. Komárom-Esztergom ideiglenesen egyesitett vármegyében több hiányzó törvényhatósági bizottsági tag helyett ujakat választanak e hó folyamán. Alig lett közhirrétéve a választás, megindultak a jelölések pártok, cso­portok, társadalmi rétegek szerint, mert ezek e tág keretek sem birnak mindenkit kielégíteni, — önmagukat is jelölik egyesek, akikben sehogy fem fér el, az ambíció, vagy hogy még jobban jelöljük meg — akar­nokság. Személyes kultuszt nem űzünk, pártlap sem vagyunk, még kevésbé toljuk egyes csoportok, vagy társa­dalmi osztályok szekerét. Kötelessé­günknek tartjuk azonban figyelmez­tetni a választókat, hogy mint min­den, úgy ennél a választásnál is fon­tolják meg jól, hogy szavazatukat kire adják. Milyen felfogású az illető, meg van-e benne a garancia arra, hogy nem fog ingadozó, ide-oda csapkodó megyei politikát űzni, van-e benne annyi önállóság, függetlenség, hogy esetleg a hatalommal szemben is a vármegye érdekeiért száll maj­dan síkra. Látszólag kicsi, csekélységnek lát­szik a törvényhatósági bizottsági tag­ság. Pedig nem az, mert ezen a tes­tületen nyugszik a vármegye, amely­nek önkormányzata pedig alkotmány­ságunk egyik sarokköve. A várme­gyék ellentállása, vagy támogatása, már sokszor védte meg alkotmány­ban biztosított országjogokat, vagy erősíthette a kormányt felfelé. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a törvényhatósági bizottsági tagok tuda­tában vannak kötelességüknek és kellő értelmi fokon állanak. A legutóbb lezajlott keserű emlékű időkben tapasztalhattuk, hogy mit eredményezett a kellő tudással nem biró emberek munkája. Kapkodás, rendszertelenség jellemezte minden ténykedésüket és végre saját tudat­lanságuk buktatta meg őket, miután talán akaratukon kivül is rengeteg kárt okoztak az országnak. — Ezért vigyázzunk! A forradalmak nagyon sok ember­ben szabadította fel önmaga iránti túlbecslést. Csak itt, városunkban is láthattuk, hogy a város értelmes, higgadt, megértő képviselőtestülete helyébe kik kerültek a „Nemzeti Tanács"-ba és milyen intézkedéseik voltak. Később azután még furcsább dolgok történtek, amikor minden értel­met nélkülöző emberek kormányozták az országot, vármegyét és várost. Ezek az emberek mind el voltak ön­magukkal telve, nem törődtek a má­sok, az értelmesebbek véleményével — önjelöltek, önválasztottak voltak. Az ilyen önjelöltekre, vagy érdek­csoportok által jelölt emberekre szük­sége a közérdeknek nincs. Tartsák tehát szem előtt a választók, hogy csak olyan férfira adják szavazatu­kat, aki törhetlenül keresztény és nemzeti alapon áll és annak érvényt is tud szerezni. J-Telefon-Távirat. Sok a farkas a Kárpátokban. Prága. A Kárpátok egész terüle­tén az erős hideg következtében a farkasveszedelém szokatlan arányo­kat öltött. A falkák garázdálkodásá­nak eddig már tiz emberélet esett áldozatul. A veszedelemnek katona­ság igénybevételével szándékoznak véget vetni. A kisantant hadseregét francia ellenőrzés alá tették. London, A francia vezérkar át­veszi a kisantant valamennyi hadse­regéhek ellenőrzését. E hadseregek közös vezérkara francia ellenőrzés mellett Prágából gyakorolná tevé­kenységét. Románok bezárják a magyar iskolákat. Bukarest. Anghelescu közokta­tásügyi miniszter legutóbb ismét öt magyar felekezeti iskola bezárását rendelte el. Ezek a nagyváradi zsidó líceum, az oklándi, vargyasi és ho­moródszentmártoni unitárius és a lö­vétei luteránus iskolák. Földrengés Norvégiában. Krisztiánia. Norvégia délkeleti ré­szén közvetlen a svéd határ közelé­ben ujabb földrengés történt. A föld­rengés sok házat romba döntött. A csehek vonakodnak vissza­adni a három magyar falnt. Prága. A határkiigazitó bizottság által Magyarországnak visszaítélt há­rom magyar falut a csehszlovák kor­mány mindaddig nem üríti ki és nem engedi át Magyarországnak, mig a két jegyzőkönyv aláírása meg nem történt s igy az átengedés formasá­gainak eleget nem tettek. A talv. rész szerk: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ VITAL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési árak: egy évre 24000 K, félévre 12000 K, negyed­évre 6000 K, egy hóra 2000 K. Egyes szám ára: hétköznap 250 K, vasárnap 300 K. — Kéziratot nem adunk vissza. Maeterlinck klasszikus színmüve filmen 2 rész. 8 felv. Bemutatja jan. 12-én és 13-án, szombat és vasárnap a Mindkét rész egyszerre lesz bemutatva. MONNA VANNA Ne mulassza el megtekinteni! | Korona Mozgó. I Ne mulassza el megtekinteni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom