Esztergom és Vidéke, 1923

1923-02-04 / 10.szám

boldogabb, a nemzeti újjászületés érdekében ugy gazdálkodni, hogy a birtokában levő gazdasági erők és tényezők a leggyümölcsözőbben használtassanak ki. Minden városát szerető polgár gonddal és szeretettel igyekszik megtalálni azokat a módokat és eszközöket, melyekkel a város jövedelmeit szaporíthatja az adózók teherviselőképességének tönkretétele nélkül. A városokat, ebben a munkában, államhatalomnak nemcsak kötelessége segíteni, hanem egyúttal keresnie kell azokat a törvényes rendelkezéseket is, amelyekkel a városokon segíteni lehet. A kormányt minden kétséget kizáróan ez vezeti azon munkájában, amellyel a városok háztartásáról törvényt szándékozik alkottatni. Segíteni, istápolni akarja a városokat. Jobban és hathatósabban akar gondoskodni, amint azt a múltban tette. Az előjelek s az eddigi rendelkezések azonban azt engedik sejtetni, hogy a segítségben alig lesz köszönet, hogy ezek a városok háztartását válságba fogják dönteni, hogy itt is a csődhöz fogunk közeledni. Már pedig amint a politikai csőd is csak akkor lett teljes, amikor a forradalom törvényhatóságok és városok önkormányzatába a néptörvények trójai lovával lopatott be; ugy a magyar nemzet gazdasági csődje is akkor lesz teljes és végzetes, amikor a városok csődjét felülről épitik ki. Esztergom város háztartásában a ma is már közel hatvan millió korona személyi szükségletnek az állam részéről való nem vállalása és annak a városi polgárokra valá áthárítása nemcsak hogy a várost anyagi válságba döntheti,Jhanem alkalmas arra, hogy a helyi közigazgatást alapjaiban bontsa meg s egyben a városi polgárokban a város iránti áldozatkészséget lazitsa. Önkénytelenül is felvetődhetik az a kérdés, hogy a városi polgár mi módon kerülhet abba a helyzetbe, hogy maga tartsa el — esetleg saját vagyoni romjain is keresztül — azt a igazgatást, mely az állam érdekeit szolgálja s azokat az intézményeket és alkotásokat, melyeket a város polgárain kivül esetleg anyagi hozzájárulás nélkül is mindenki használhat s amelyek a nagy egyetemes nemzeti és állami életnek integráns részei. Nehéz válságos időket élünk. Nem tudjuk, hogy mivel végződik a ma, hogy mit hoz a holnap. A legjobbak, a legkiválóbbak, a legmunkásabbak se tudják talán, hogy mi a jó mi a hasznos, mi az alkalmas az ügyek vezetésénél. De én mégis bizom, hiszek sorsunk jobbra fordulásán. Türelem, munka, áldozat, megértés, szeretet vezessen bennünket. Aki hivatást érez magában, azt ma ne szégyelje, mert annak megfelelni kötelesség, attól huzakodni házaárulás. Aki szereti otthonát, városát, faját és nemzetét, az ma álljon ki a gátra. Hacsak egy rőzse-vessző is az, amit a piszkos, rohanó ár ellen hozni tud, azt is adja rögtön ide. A sok-sok vesszőből lesz a gát, amin megtörik a hullám s ami mögött termékeny élet fakad. Lapozzuic szeretettel a magyar törvénykönyvet, olvassuk megértéssel a magyar történelmet s akkor a magyar városok minden bajjal, gonddal és veszéllyel meg fognak küzdeni. Az a nemzet alkotó és fenntartó erő, az az állambölcsesség, mely a múltban a városok istápolásában, szeretetében nyilvánult, mely. a városokat, a nemzeti erő és műveltség középpontjaivá emelte, mely a váró sokat történelmi rendeltetéssel ruház ta fel^a mai gyászos időkben is él és itt van közöttünk, mert a magyar élni akar, mert tör hetetlenül bizik a feltámadás magasztos ünnepélyének eljövetelében. Meghívó. A HELYBELI IZR, IFJÚSÁG f. hó 4-én d. u. 4 órakor a „Fürdő" nagytermében PETŐFI ÜNNEPÉLYT rendez, melyre a város nagyérdemű közönségét ezúton tisztelettel meghívja a Rendezőség. Belépődíj nincs! Hivatalos rész. m 6621 ai. 663 kgy. 1922. szám. Tárgy: A küzigazgatási bizottság tagjainak megválasztása. Végbatározat: Tekintettel arra, hogy a bizottsági tagok megbízatása lejárt és megbízatásuknak ujabbi meghosszabbítása a törvényhatósági bizottság gyökeres megváltozása folytán célszerűtlennek mutatkozik, a vármegye közönsége a bizottság újbóli megalakítását illetve az összes tagok újbóli megválasztását határozza el. A megválasztandó 10 bizottsági tag megbízatása 2 (kettő) év. (1923.—1924) A megejtett szavazás eredményéhez képest: 1. Bleszl Ferenc, 2. Draxler Alajos, 3. dr. Fehér Gyula, 4. dr. Lepold Antal, 5. Mátéffy Viktor, 6. Nádler István, 7. Schmidt Sándor, 8. Tóth János, 9. dr. Vásárhelyi Zoltán, 10 dr. Wipplinger Ödön, törvényhatósági bizottsági tag urak a közigazgatási bizottságba megválasztattak. Erről a megválasztott tag urak valamint a nyilvántartásba vétel végett a vármegyei főjegyző értesíttetnek, s a Vm. Hiv. Lapban közzétenni rendeltetik avval, hogy jogában áll ellene bárkinek a megjelenést követő 8 naptól számított 15 napon belül a vm. alispánjánál benyújtandó és a m. kir. Belügyminiszter úrhoz intézendő felebbezéssel élni. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizottságának 1922. évi december hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlésében. Kiadta: Dr. Frey s. k. vm. főjegyző. 6436 ai. 715 kgy. 1922. szám. Tárgy: Cziglényi Gyula állami tanító budafoki lakos kérelme édes anyja özv. Cziglényi Lajosné volt vm. nyugdíjas temetési költségeinek fedezésére temetési segély iránt. Határozat. Esztergom vm. törvényhatósági bizottsága figyelembe véve azon méltánylandó körülményt, hogy az elhalt Özv. Cziglényi Lajosné a volt vm. nyugdíjas gyógykezelési és temetési köitségeit kérelmező, mint szerény fizetésből élő közalkalmazott (állami tanító) viselte, a számlával igazolt tetemes kiadások némi fedezésére a vm. rendelkezési alap jövedelméhez képest ezen alap terhére, Cziglényi Gyula állami tanító budafoki lakos részére kormányhatósági jóváhagyástól feltételezetten 2000 kor. azaz Kettőezer korona segélyt megszavaz. Mely határozatát a törvényhatósági bizottság a vm. alispánjával, a számvevőségi kirendeltséggel és kérelmezővel 2 drb. csatolmányának visszaadása mellett írásban közölni, egyben mint közérdekű határozatott a Vm. Hiv. Lapban azzal rendeli meghirdetni, hogy jogában áll ellene bárkinek a megjelenés utáni 8 ik naptól számitett lő nap alatt a vármegye alispánjánál benyújtandó és a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz intézendő felebbezéssel élni, jogerő után pedig kormányhatósági jóváhagyásra felterjeszteni rendeli. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizottságának 1922. evi december hó 30. napján tartott rendkívüli közgyűtésében. Kiadta: Reviczky s. k. v vm. II. főjegyző. HÍREK, Farsangi naptár. Febr. 4-én Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött táncestélye a Magyar Királyban. „ 8-án Kereskedők hangversennyel egybekötött táncestélye a Fürdőben. „ 10-én Hajós Egylet táncestélye a Kaszinó helyiségeiben. „ 10-én M. kir. állami altisztek és hasonló közalkalmazottak szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdő Szállodában. „ 10-én Szenttamás-Vízivárosi Kath. Polgári Kör házi batyubálja. , 12-én MÁV segédtisztek táncestélye a Fürdőben. Dr Czobor Imre főispán tegnap, szombaton a vármegye székhelyére érkezett. Hymen, özv. dr. Török Lászlóné egyetlen leányát Vilmikét Kiskunfélegyházáról eljegyezte dr. Gavik Ferenc orvos Budapest. — Perneczky Mancika és Bélágyi Ferenc jegyesek. — Csenke István Dorog-Augusztaaknai bánya társ. tanitó eljegyezte Király Bözsikét Esztergomból. Halálozás. Spondalungai lovag Metz Rudolf ni. kir. honvédszázados január hó 31-én a háborúban szerzett sorvasztó betegség után életének 32 ik évében elhunyt. Beszentelése pénteken délelőtt volt a belvárosi temetőkápolnában, honnan Piliscsabára szállították és ott helyezték örök nyugalomra. Spondalungai lovag Metz Rudolf ny. altábornagy fiát gyászolja az elhunytban. — Id. Kiss István jómódú belvárosi gazdálkodó, ki sok éven át volt városi képviselő, életének 91-ik évében elhunyt. Temetése pénteken délután volt nagy részvét mellett. Adomány. Molnár Sándor építészmérnök a dorogi munkásifjak könyvtára javára 3000 K adományozott. Egy szép estély, Esztergom közönsége mindenkor hozzá volt szokva, hogy az egyesületek által rendezett műkedvelői előadások a legmesszebbmenő igényeket is kielégítsék. A Turista Egyesület által rendezett estély ezúttal nemcsak hogy felülmulta az igényeket, hanem enyenesen méglepetésszámba ment. A Nemzeti Színház két volt kiváló tagja, Pintér Imre és neje Parlagi Kornélia oly magas színvonalú előadással kedveskedett a közönségnek, hogy teljesen magukkal ragadták azt és még hosszú idő múlva is, mint kedves emléket fogja emlegetni. A művészpártól nem búcsúzunk el, csak annyit mondunk, többszöri viszontlátásra! Kubányi Manci és Zelenyák Ferenc finom duettje szinte kedves illattal töltötte be a terem levegőjét. Brilli Anci, Vitái Irmi, Sas Gyula és Jedlicska István eleven mozgékonysággal, színpadi teljes otthoniassággal adtak elő egy pompás vígjátékot, melynek kiváló sikerét még az is növeli, hogy a budapesti művészek után játszották. Homor Imrének tőle megszokott humorral tartott felolvasása végig legderüsebb hangulatban tartotta a nagyszámú közönséget. Ifj. Büchner Antal által vezetett Turista Dalárda már eddig elért nagy sikereit ismét eggyel gyára

4 pitotta Sajnosán nélkülöztük a helyben állomásozó tisztikart, amelynek tagjai nyolc napos bajtársi gyász miatt nem vehettek részt ezen valóban finom és mindvégig művészi színvonalon álló estélyen. Petőfi ünnepély Dorogon. A társ. elemi- és iparostanonc isk. tanulóifjúsága Petőfi Sándor dicső emlékének hódolva, a nagy közönség részére január hó 27-én irodalmi ünnepélyt tartott, melyen az egész bányatisztikar, a szülők és a tanügybarátai közül igen sokan megjelentek, Az önkéntes adakozás, mely egyrészt az Eötvös alapra, másrészt az ifjúsági könyvtár javára fordittatik 11.344 korona volt. A Kereskedelmi Társulat e hó 5-én este 9 órakor a Fürdő szállodai egyesületi helyiségében, az adóügyek tárgyában értekezletet fog tartani. Az elnökség. Iparosaink és kereskedőink a pénzügyminiszternél. Iparosaink és kereskedőink küldöttsége f. évi január 31-én Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő vezetésével — kikhez a dorogiak 10 tagu küldöttsége is csatlakozott — a blokk-rendszer felfüggesztése érdekében a pénzügyminiszternél jártak. A pénzügyminiszter ter helyett — ki más irányú elfoglaltsága miatt a küldöttséget nem fogadhatta — Vargha államtitkár hallgatta meg az érdekeltségek panaszát s azt magáévá téve a blokk-rendszer ideiglenes felfüggesatését Esztergom város és vármegye területére meg is igérte. Hangsúlyozta, hogy ezek után bizik az adózó polgárok becsületességében, akik nem akarják az államkincstárt megkárosítani, mert visszaélés esetéén a visszaélőkkel szemben kérlelhetetlenül életbe fogják léptetni a blokkrendszert. A könyvvezetésre vonatkozólag pedig megjegyezte, hogy egyelőre csak egy könyvet vezessenek iparosaink, amelyből, a bevétel és a kiadás magállapitható legyen. Az iparosok sérelmeit Sztahovits Jenő ipt. elnök, a kereskedőkét pedig Marosi Ferenc a kereskedők, társulatának elnöke terjesztették, az államtitkár elé. Kiránduló és nyaralóhely. Esztergomnak nincs kirándulóhelye, a mióta elestünk Kovácspataktól. Hiszszük és bizunk benne, hogy vissza fogjuk kapni Kovácspatakot, de a közlekedés drágasága miatt akkor sem fogja teljesen célját szolgáthatni. A M. T. E. Esztergomi Osztálya, a mely elsősorban idegenforgalmat akar Esztergomnak biztosítani, azzal a tervvel íogialkozik, hogy a Vaskapumenedékházat kibővítve nyaralóhelylyé teszi. Erről különben bővebben fogunk irni annak idején. Orvosi hir. Dr. Ürbán István klinikai orvos, fog- és szájspeciálista rendelését újra megkezdte Hévvizutca 18. szám alatt. A MESE álarcosbálja. A farsang sikerült mulatságai közé sorolhatjuk a csütörtöki MESE álarcos bált. A közönség mulattatására beígért mókák nem maradtak el s igy az álarcosok mindvégig vígságos hangulatban táncoltak a kitűnő zenekar talpa lávalóira. Említést érdemel a hét rendező, kik eszkimó álarcban halálra nevettették a közönséget. Kitűnt közülük eredeti mozdulataival és mókáival egy mindvégig ismeretlenül maradó sportember, kinek tréfáin nevetéssel betelni nem lehetett. A maszkkreációk többé-kevésbé sikerültek voltak. Legszebb és legizlésesebb volt a 18. számét viselő leány Mefisztó maszkja, mi dijat is nyert. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat folyó hő l-én a városházán dr. Molnár Szulpic főgimn. igazgató, ügyv. elnök elnöklete alatt választmányi ülést tartott, amelyen örvendetesen vették tudomásul, hogy a társulat újjáalakítása céljából kibocsájtott felhívás nem maradt hatástalan, eddig dr. Antóny Béla polgármester, Schmidt Sándor bányafőtanácsos, Serédi Dénes főgimn. tanár és" Bayer Ágoston festő alapító * tagokul, többen pedig rendes tagokul jelentkeztek. A jelent