Esztergom és Vidéke, 1923

1923-01-14 / 4.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21 hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Az új kereseti adó. Az 1920. évben kivetett III. o. kereseti adó 3 éves ciklusa lejárt, gondoskodni kellett tehát az 1923. évtől kezdve a folytatólagos adó kivetéséről. A törvényhozás azonban — elfogadván a pénzügyminiszter programját — adóztatásunk terén uj adót állapított meg, amely magában egyesíti az I., III. és IV. o. kereseti adókat, a tőkekamat- és járadékadót, az általános jövedelmi pótadót és az országos betegápolási pótadót. Olvasóközönségünk tájékoztatására az uj adótörvényt a következőkben ismertetjük: 1. Az uj adót fizetni fogják mindazok, akik eddig a fentebb felsorolt és megszüntetett adókat is fizették, vagyis ezen adó részesei a kereskedők, iparosok, gyárosok, gyógyszerészek, orvosok, ügyvédek, mérnökök valamint az összes alkalmazottak; mindazok, akik eddig kamatjövedelmek után tőkekamatadót fizettek, akik járadékot élveznek, végül az Összes haszonbérlők (földbérlők). Ezen adó elsősorban adópótléknak terveztetett, de a megejtett próba-, számítások inkább azt igazolják, hogy hozadéki adóról van szó. Nem is lehet más, mert olyan adók helyébe lép, amelynek eddig is lényeges részét képezték az egyenes adóknak, másrészt az a körülmény is, hogy az egész kereseti adó a városi pénztárt fogja illetni, hozadéki jellege mellett tanúskodik. 2. Lényeges újítása az általános kereseti adónak az összes alkalmazottakra való kiterjesztése. Eddig az volt a helyzet, hogy e hasonló fizetésű köz- és magánalkalmazottak közül csak a köztisztviselő adózott, a mágánalkalmazott ellenben nem, vagy csak akkor, ha valamely társulatnál volt alkalmazva. Az uj törvény szerint a munkaadó szavatol az alkalmazott adójáért. Érdeke tehát az összes segéderőket (irodista, üzletvezető, segéd, stb.); alkalmazó munkaadónak, hogy afszükséges bejelentések és befizetések által elejét vegye a kellemetlenségeknek. Hogy mennyi adót vonjon le a munkaadó az alkalmazottjától, a hivatalos hirdetésekből kivehető. Megjegyezzük, hogy az adó alapjához nemcsak a készpénzilletmény, henem a természetbeni ellátás (lakás, élelmezés stb.) becsértéke is hozzászámítandó. 3. Az adóbevételnek nagyobb részét képezi azonban az iparosok, kereskedők stb. kereseti adója. Minthogy a III. o. kereseti adó megszűnt és vele együtt az általános jövedelmi, az országos betegápolási pótadó és az erre nehezedő községi pótadó is, világos, hogy ha semmivel többet nem, de annyit mindenesetre ma is fizetnie kell egy idetartozó adózónak, mint a megszüntetett adók voltak. Eddig 100 korona kereseti adónál a következő teher volt: egyenes adó .... 100 K 35% ált. jöv. pótadó . 35 „ 20% orsz. betegápolási pótadó 20 „ közs. pótadó 150—200 200 „ összesen: 355 K Minthogy a tőrvénnyel szemben a gyakorlatban nem érvényesült sohasem a tiszta 10%-os III. o. adókulcs, hanem 1—2%-os, a jelzett fenti példa 10.000 korona jövedelemnek felel meg, vagyis eddig 10.000 K adóalap után összadókiadás volt 355 korona. Az uj adóteher sem lehet ennél kevesebb, mert tudjuk, hogy 1920. év óta a kiadási és bevételi tételek lényegesen emelkedtek s az adó tételnek is követnie kell az árhullámzást és mert a közpénztárak irányában fellépett igények is lényegesen megnagyobbodtak. 4. Az uj törvény szerint az adókulcs 5%; nagyobb szükségletek esetén 10%. Érdekes, hogy mig az 1922. évi XXI. tc. 1. §. értelmében a törvényhozás már kimondotta, hogy a 10.000 K-n aluli jövedelmet jövedelem adó alól mentesiteni kell, addig ezen 5 %-os kereseti-adónál adómentes létminimum nincs, tehát a legkisebb jövedelem is fizet a városnak 5% kereseti adót. Ha egy 100.000 koronás kisjövedelmű kisiparos (kiskereskedő) adóalapját vesszük alapul, akkor ez a kisiparos fog fizetni 5000 korona községi adót (állami adót egyáltalán nem), némi vármegyei adót s mintegy 20—30% útadót. A fentebbi példa nyomán állapítsuk meg vájjon sok-e ez? 1920-ban — 3 évvel ezelőtt — 100.000 K alap után kellett fizetni 3550 koronát akkor, amikor pénzünk jóval 70 fölött állt, ma pénzünk 20-n áll, nagyobb számokkal beszélünk, kell majd ugyanazon alap után 5000 K-t fizetni. Kétségtelen, hogy itt adóemelésről nincs szó, hanem a tényleges (coniuncturális) helyzet megkövetelte köztér hek igazságos megosztásáról. Hangsúlyozzuk, hogy a tényleges helyzetről van szó, Mert az kétségtelen, hogy az ország irányában ujabban is olyan igényeket támasztottak (a külföld), amelyeket csak az állami bevételek emelésével lehetett egyidőre elodázni. Kétségtelen az is, hogy a buzaföldadó behozatatával a föld már meghozta az ő áldozatát, s igy kell, hogy a többször forgó tőke is hasonlóképpeu emelje fel adóját, már csak annak tudatában is, hogy adófillérei közvetlenül a városi pénztárt ületen dők. 5. A kiadott végr. utasítás kissé nehézkes és kányelmetlen intézkedéseket tartalmay. így például elrendelte az általános könyvvezetést aszerint, amint valaki kisebb vagy nagyobb iparos vagy kereskedő stb. egy vagy több könyvet kell vezetnie, amibe szépen bele kell irnia bevételeit és kiadásait, mert másként felbecsülik a jövedelmet. Ezenkívül minden évben februárbán bevallást kell adni az elmúlt évben elért jövedelemről. (Egy éven aluli uj üzletek adója nem lesz kivetve.) A munkaadók már most januárban tartoznak bejelentést tenni alkalmazottsikról, minden hónap 15-éig be kell fizetniök az alkalmazottaktól befont adókat a városi pénztárba. A végrehajtási utasítás még nem tekinthető véglegesnék, mert amint értesülünk — különösen a könyvvezetés eltörlése miatt — még a képviselők körében is mozgalom észlelhető. Bővebb felvilágosítással a városi adóhivatal hirdetményei szolgálnak. Hivatalos rész. • 131—922. szab. okt. szám. Felhívás valamennyi népműveléssel foglalkozó társadalmi egyesülethez. Az utóbbi éveknek egymásra torlódott szomorubbnál-szomorubb eseményei nemcsak gazdasági téren, hanem művelődési és erkölcsi tekintetben is kedvezőtlen változásokat okoztak a magyar nép lelkében. Szomorú tapasztalat az, hogy a nemzet nagyjai iránt való kegyelet s a nemzeti közösségbe tartozás érzése nem eléggé mely a magyar nép lelkében. Kívánatos tehát, hogy minden alkalom felhasználtassék a nemzeti öntudat kialakítására és pedig nem csak az iskolai oktatás keretében, hanem a népműveléssel foglalkozó társadalmi egyesületek keretében is. Ezért azzal a kéréssel fordulunk valamennyi népműveléssel foglalkozó társadalmi egyesülethez, hogy Petőfi Sándor és Madách Imre születésének századik évfordulóját mindenütt, ahol a felnőtt lakosság számára előadásokat, tanfolyamokat tartanak s ahol egyébként is megvan rá a lehetőség, egyElőfizetési árak: egy évre. 600 K, félévre . 300 K. negyedévre 150 K, egy hóra . 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 korona, vasárnap 8 korona. Kéziratot nem adunk vissza. egy előadás, vagy emlékünnepély keretében üljék meg. A közeli múltban elhunyt Gárdonyi Géza, az egyszerű magyar nép fiá, a magyar népéletnek alapos ismerője s lelki világának művészi rajzolója is rászolgált a népnek minél szélesebb keretben megnyilvánuló hálás kegyeletére. Kérjük valamennyi népműveléssel foglalkozó társadalmi egyesület vezetőségét szíveskedjenek oda hatni, hogy a három nagy Írónak emlékére és ismertetése végett tartandó előadások, emlékünnepélyek minél bensőségesebbek legyenek, hogy ne csak szavakban és szólamokban maradjon meg nagyjaink dicsőséges emléke a nép körében, hanem hogy az írók műveiben kifejezésre jutó érzések és gondolatok mindinkább lelki kinccsé váljanak minél szélesebb körben. Egyúttal kérjük a társadalmi egyesületek tek vezetőségét, hogy Petőfi Sándor, Madách Imre és Gárdonyi Géza nagyjainkról tartott avagy tartandó előadásokat és ünnepélyeket statistikai nyilvántartás szempontjából Esztergom vm. Iskolánkivüli Népművelési Bízott, ságával közölni szíveskedjenek. Bodnár György Palkovics László Novágh Gyula ügyv. elnök. elnök. titkár. MOZAIK. Irja: Lynkeus, Gondoljunk rá. Ha idegen vetődik Észtergomba, nem lehetetlen, hogy meg ne szállja az a hangulat, mi olykor tölti meg e benyomások iránt érzékeny kedélyt, ha Így a letűnt korszakok klasszikus és jellegében gazdag maradandó emlékeivel dicsekedő bármely külföldi város ódon utcáin kóborolva, a mult szellemeit érzi jelen a mában. Látjuk, százszor elmegyünk a szent emlékek előtt és talán eszünkbe sem jut múltja. Állj meg a kétszázados városháza előtt, állj meg a zárdánál a bérci kereszt alatt, mi fölött első nagy királyunk vára állt, amannak a jellege, ennek emléke meg fog és érzed, idegen vagy te. itt, mert még talán eszedbe sem jutott ugy ezek, mint más ilyen emlék előtt, a múltba ragadva gondolataiddal, megállni. A sziget. Ha Német-, Farancia-, országokban lenne eldugva Esztergom a maga mostani pompáival, költők serege énekelte volna meg szépségét. A szép fekvésű sziget sokéves fái, festői, vizbe omló rekettyéi hány festő ecsetjét ihlették volna maradandó alkkotásra. És mi nem «vagyunk méltók rá. Vajon gondolf-e erre valaki ? Elhanyagoljuk, mert profán A hírneves besztercebányai KIÜS LiJO§ cigányprímás a teljes zenekarával hangversenyez esténkint a Központi Kávéházban, hol pontos és előzékeny kiszolgálásról, valamint elsőrendű italokról KARDOS VIDOR, a kávéház tulajdonosa gondoskodik.