Esztergom és Vidéke, 1923

1923-03-18 / 22.szám

674. ai. 159. kgy. szám. Tárgy : Az esztergommegyei közs. és körjegyzők egyesületének kérelme a közs. körjegyzők hivatalos műkö­dési dijairól és magánmunkálatairól alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában. Vóghatározat. Esztergom vármegye törvényható­sági bizottsága az állandó választ­mány javaslatának elfogadásával az Esztergom vármegyei községi és kör­jegyzők ugy is mint anyakönyvve­zetők részére egyes hivatalos műkö­désért engedélyezett dijakról, vala­mint az általuk végezhető magán­munkálatokról ad 7467. ai. 675. kgy. 1911. sz a. alkotott és a m. kir. Belügyminiszter 121405—912. sz. iratában foglalt hozzáadással jóvá­hagyott szabályrendelet 2. ás 3. íj­ainak módosítását elhatározza, s a módosítást a következőkben esz­közli : 2. §. 1—8. pont változatlan. Magánfelek érdekében teljesített hivatalos működésért, kivévén azo­kat, melyekért járó díjmérték a fen­álló törvények és rendeletekben meg van állapítva, a következő dij szed hető: 1. Magáncélokra szolgáló községi bizonyítványért 50 korona. 2. Elöljárósági becsű és értékle­velekért : 1—100 koronáig 10 kor. 100—500 „ 20 „ 500—1000 „ 30 ^ 1000—2000 „ 40 „ 2000—5000 „ 50 ff 5000—50000 „ 100 n 50000—100000 ff 150 „ 100000—250000 „ 200 „ 250000 koronán felül 250 „ 3. Adóbizonyítvány okért (az 1883. XL1V. tc. 96. §-ában részletezett eseteket kivéve) 50 kor. 4. Aláírások hitelesítése 20 kor., kivéve a függelékben említett ese­teket. 5. Pénzintézeti váltók összes alá­írásánál hitelesítés, ha a váltó ér­téke 100 koronánál nagyobb 20 kor. 6. Árverési jegyzőkönyvekért 200 koronától 1000 koronáig 40 korona, 1000 koronán felül minden 1000 ko­rona után 10 korona, amely összeg azonban 500 koronánál magasabb nem lehet. 7. Kataszteri birtokívek lemásolá­sáért a 69957—1897. sz. pm. ren­delet alapján ivenkint 50 kor. 8. Kataszteri birtokivek hitelesítése 42752—1892. és 69957—1892. sz. pm. rendelet alapján 20 kor. 9. A 129000—1902. b. m. gyám­ügyi ügyv. szab. 28. §-a értelmében eszközölt leltározásért ugyanolyan dij jár, mint a hagyatéki leltározásért mindenkor megállapított dijak. 10. A hagyatéki leltárak másola­táért 954465—895. b. m. rendelet alapján ivenkint 40 korona. II. magánmunkálatokért szedhető dijakról. 3. §. A magánfelek érdekében tel­jesített magánmunkálatokért, ame­lyekkel a községi, illetve körjegyzők csak annyiba foglalkozhatnak, ameny­nyiben őket hivatalos kötelességeik teljesítésében nem akadályozza, (Ü. Sz. 84. §-e) a következő dijak szed­hetők ; A) DÍJSZABÁS. 1. Az 1898. évi II. az 1899. évi XLI. és XL1I., továbbá 1890 XXVIII. XXIX. tc. alapján bármely munkás szerződés elkészítéséért akkor, ha 10-nél kevesebb munkás irja alá a szerződést 100 korona, ha 10*nél több, de 25-nél kevesebb munkás irja alá 150 korona, ha 25-nél több de 50-nél kevesebb munkás irja alá 200 korona, ha 50-nél több munkás irja alá 300 korona. Ha a szerződés megírásakor az, hogy hány munkás lesz szerződtetve, meg nem tudható, ebben az esetben a szerződés elkészítéséért 250 ko­rona jár. 2. Szolgálati szerződésekért cselé­dek, iparostanoncok és segédek gyári munkások szolgálati szerződéseért 50 korona. 3. Vállalkozó szerződésekért a ki­kötött összeget véve alapul továbbá 4. Adásvételi szerződés ugy ingó mint ingatlanoknál, (ideértve a csere­szerződéseket is) vételárat véve ala­pul, valamint a bérleti és haszon­bérleti szerződésekért az évi bérösz­szeget véve alapul, a következő di­jak számithatók : 200 koronáig 10 kor. 200 -400 30 , 40C—1000 ff 50 „ 1000—2000 „ 75 . 2000—4000 „ 100 , 4000—10000 „ 200 „ 10000 koronán felül minden meg­kezdett 1000 kor. 20 kor., azonban 10000 koronánál magasabb összeg fel nem számítható. 5 Adóslevelekért, kötelezettségek fenállását elismerő egyéb nyilatkoza­tok, engedményezések, kezesség, vál­lalások, biztosítási okiratok, pénzösz­szegekről szóló egyezségek, végren deletek s általában minden egyoldalú akaratnyilvánítást tartalmazó egyéb okiratok kiállításáért: 300 koronáig 10 kor 300—600 20 ff 600—1600 ff 40 . 1600—4000 „ 60 4000—10000 „ 200 }, 10000 keronán felül minden meg­kezdett 2000 korona után 20 ko­rona, azonban 5000 koronánál ma­gasabb összeg fel nem számitható. 6. Változatlan marad. 7. Vázrajzokért parcellánként, azaz az első birtokrészlet után 100 kor., mindén további birtokrészlet után 20 korona. 8. Osztályos egyezségért a meg­osztás alá kerülő vagyontárgy értéke után az 1. példányért az adásvételi szerződéseknél megállapított dijak fi­zetendők, a II. és többi példányo­kért ezen dijak fele jár. 9. Telekkönyvi kérvényekért 1000 koronáig 50 kor., ezenfelül 20 kor. 10. Kérvényekért: katonai felszó iamlási, kivételes nősülési, házasság engedély iránti, házassági akadály alóli felmentés, iparengedély, italmé­rési engedély, táncengedély elyerése iránti kérvényekért 200 korona. Min­den egyéb kérvényekért 100 kor. 11. Halálesetfelvételi iv magán­ügyben 50 korona. 12. írásbeli fellebbezés elkészíté­seért ivenkint 150 kor. 13. Másolatokért oldalankint 25 korona. 14. Felzetekért darabonkint 10 korona. 15. Magánlevelek borítékkal együtt megírásáért darabonként 30 korona. 16. Meghatalmazásokért irott íven 50 kor., nyomtatott íven 30 kor. 17. Utalványok, szállítólevelek, v. más postai űrlapok kitöltéseért da­rabonkint 10 kor. 18. Egyszerű nyugtékért (kivéve a községi elöljáróknak és alkalma zottaknak a községi pénztárból járó illetményeiről készítendő nyugtákat, melyekért dij nem szedhető), 1000 koronáig 20 korona, ezenfelül 50 korona. 19. írástudó gyámok és gondno­kok részére a 128000—902 bm. sz. gyámügyi ügyv. szab. 205. §-ában emiitett jelentőlap s a 212. § ban emiitett kimutatás elkészítéseért (ki­véve a függelék A) pontjában emlí­tett esetet) 40 korona. írástudatlan gyámok és gondnokok részére a munkálatok hivatalból díjtalanul ké­szítendők. 20. Ha a munkálat a jegyző hi­báján kivül abban marad, a dij fele jár. 21. Olyan munkálatok elkészíté­seért, amelyekben az ügylet tárgyá­nak értéke meghatározva nincs s az érték egyéb adatokból sem állapit­ható meg, a munkadíj oldalankint 50 korona. 22. Mindenütt, hol a dij az irat terjedelméhez van szabva, az oldal, amelyen az irat végződik, egésznek számít. A) PÓTDÍJ. A jelen szabályrendelet 2. §-ában felemiitett azon munkálatok után, a melyekért szedhető dijak csak sza­bályrendeletben állapíttattak meg, va­lamint a 3. §-ban felsorolt munkála­tok után a következő esetben az alább részletezett pótdíjak szedhetők : 1. Ha a munkálat a megbízó fél kérelmére nem a jegyzői hivatalban, hanem a megbízó fél lakásán készít­tetik, a megállapított dijak kétszerese szedhető. 2. Ha a munkálat a megbízó fél kifejezett kívánságára délután 8 órá tói délelőtt 8 óráig végzendő, a meg­állapított dijak négyszerese szed­hető. 3. Ha a munkálat a körjegyzőség­hez tartozó községben, de nem a jegyző székhelyén készíttetik, ameny­nyiben a körjegyző a munkálat tel­jesítése végett a fél kifejezett kérel­mére jelent meg a községben avagy a jegyző székhelyén, de a község­től 1 kilométernél távolabbi helyen vagy a munkálatnak helyszínén való való elkészítése a dolog természeté nél fogva szükséges (pl. végrende­let, birtokmegosztás) a meghatáro­zott dijakon felül az állami tisztvi­selők VII—XI. fizetési osztálya sze­rinti napidíj illeti meg. A megye területén kivül eső meg­bízások esetén készkiadás megtéríté­sén kivül a napidíj kétszerese jár. A fentiek szerint módosított sza­bályrendelet csak addig marad ér­vényben, mig azt a viszonyok meg­okolttá teszik, s ezért megbízza a törvényhatósági bizottság a vármegye alispánját, hogy szükség esetén ezen dijaknak változó viszonyokhoz ké­pest leendő felemelése vagy mérsék­lése iránt előterjesztéssel éljen a tör­vényhatósági bizottsághoz. Végül kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy ezen felemelt dijak felebbezésre való tekintet és a m. kir. Belügyminiszter úr formaszerű jó­váhagyásának bevárása nélkül f. évi március 1-től szedhetők. Ezen véghatározat jóváhagyás vé­gett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Mely véghatározatát a törvényha­tósági bizottság a vármegye alispán­jával, az esztergomi járás főszolga­bírójával, az esztergommegyei köz ségi és körjegyzők egyesületének el­nökségével közölni és a V. H. L.­ban közzétenni rendeli oly megjegy­zéssel, hogy jogában áll ellene bár­kinek a közzététel 8 ik napjától szá­mított 15 napon belül a vármegye alispánjánál benyújtandó és a m. kir, belügyminiszter úrnak címzett felebbezéssel élni. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizottság 1923. évi február hó 27-ik napján tartott ren­des közgyűlésében. Kiadta • Dr. Frey s. k. vm. főjegyző. 322 ai. 90 kgy. 1923. szám. Tárgy: A felső oktatásügyi egye­sület által a magyar főiskolák tudo­mányos munkájának biztosítására alakult bizottság kérelme anyagi tá­mogatás iránt. Határozat. Esztergom vm. törvényhatósági bizottsága fenti kulturális cél előmoz­dítása érdekében — bár csekély anyagi tehetőséggel — a vm. hadi­jótékonysági pótadó terhére a m. kir. belügyminiszter ur jóváhagyásától fel­tételezetten kérelmező bizottság ré­szére 3000 koronát azaz Háromezer koronát megszavaz. Mely határozatát a törvényhatóság a vm. alispánjával, a számvevőségi kirendeltséggel és kérvényezővel írás­ban közölni s egyben mint közérde­kűt a Vm. Hiv. Lapban a megjele­nés követő 8-ik naptól számított 15 nap alatti felebbezési jogra való figyelmeztetéssel meghirdetni, jogerő után pedig kormányhatósági jóvá­hagyásra felterjeszteni rendeli. Kelt Esztergomban, a vm. törvény­hatósági bizottsága által 1923. évi február 27-ik napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. 218 ai. 89 kgy. 1923. szám. Tárgy: Klein Ede volt községi jegyző, piszkei lakos kérelme se­gély iránt Határozat: Esztergom vm. törvényhatósági bizottsága tekintettel fent nevezett kérvényében felhozott méltánylást érdemlő okokra kérelmező munka­képtelen, beteg voltára s igen nehéz megélhetési viszonyaira a m. kir. munka- és népjóléti miniszter ur jóvá­hagyásától feltételezetten a vm. ren­delkezési alap terhére Klein Ede piszkei lakosnak 1000 kor. azaz Egyezer koronát megszavaz. Mely határozatát a törvényhatóság a vm. alispánjával, a számvevőségi kirendeltséggel és kérelmezővel írás­ban közölni, s egyben mint közérde­kűt a Vm. Hiv. Lapban azzal rendeli közzétenni, hogy ellene a megjelenés utáni 8-ik naptól számitott 15 nap alatti felebbezésnek van helye, jogerő után pedig kormányhatósági jóváha­gyásra felterjeszteni rendeli. Kelt Esztergomban, a vm. törvény­hatósági bizottságának 1923. évi február hó 27-én tartott rendes köz­gyűlésében. Kiadta: Reviczky, s. k. vm. II. főjegyző. 4541—922. szám. Körözvény. Az esztergomi járás valamennyi köz­ségi elöljáróságának és csendőrőr­sének. Fogarasi Julianna annavölgyi szü­letésű házi cseléd bejelentette, hogy szolgálati cselédkönyvét, mely hiva­talom által 1922. évben 44. szám alatt állíttatott ki, ismeretien módon elvesztette. Ezen elveszett cseléd­könyv körözését és feltalálás esetén megsemmisítését elrendelem. Esztergom, 1923. január 22-én. Maros s. k. tb. főszolgabiré,

Next

/
Oldalképek
Tartalom