Esztergom és Vidéke, 1923

1923-03-15 / 21.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. ^Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 720 K, félévre . 360 K. negyedévre 180 K, egy hóra . 60 K. Egyes szám ára: hétköznap 10 korona, vasárnap 15 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Polgártársak! Ismét ünnepét üljük a nagy idők emlékének, a nemzeti ujjáébredés fenséges napjának: 1848. március idusának. Nyugaton győzelmi lakomát ülnek a trianoni vérebek, a megcsonkított, meggyalázott s az ezeréves magyar göröngy kétharmadától megfosztott és bilincsekbe vert Hungária pedig ünnepét üli ama nap évfordulójának, melyen szétpattant a rablánc s először tündöklött fel a magyar szabadság napja. A magyar könyv, a magyar vér, a magyar hűség és becsület örökemlékű napjai után hitvány, áruló ellenségeink nem elégedtek meg megcsonkításunkkal és megyalázásunkkal, hanem a közelmúltban meg akarták tiltani még azt is, hogy a maradék magyarság feljajduljon, ha elalélt testét a hullarablók korbácsa marcangolja, belénk akarták fojtani rekedt jajszavunkat, lábbal tiport ősi alkotmányunk után legszentebb polgári jogainkat, a gyülekezési és szólásszabadságot akarták elrabolni tőlünk, azt a szabadságot, melynek születését ma ünnepeljük, melyért a márciusi ifjak háromnegyed századdal ezelőtt ifju életüket áldozták. Március idusán kiáltsuk oda a bámész nagyvilágba, hogy van még a magyarban erő és akarat, mely bizni és remélni tud, de ha üt az óra, melyben sikra kell szállni a haza elnyomóival szemben a megaláztatásnak e keserves napjaiban is meg fogja mutatni, hogy nem hiába voltak félistenei 1848-ban s a Doberdó és a lengyel sik tömegsírjaiban álmodó névtelen hősök nem hiába áldozták életüket a legszentebbért — a hazáért. Ma egyetlen vigaszunk és erősségünk a dicső mult, annak megbecsülése és szeretete, melyből egy szebb és boldogabb jövő reménységét meríthetjük, az az mult, melynek egyik legdrágább gyöngyét, 1848. március idusát ma ünnepelni kétszeres kötelességünk. Esztergom szab. kir. város közönsége hagyományos szokásához híven ezidén is elzarándokol a 48 as hősök sírjához és hódolattal adózik emlékük előtt. Az ünnepség sorrendje a következő: Március 15-én, csütörtökön d. e. 9 órakor a városi kegyúri plébániatemplomban ünnepies istentisztelet, melyet Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő, prépost-plébános mond. Délután a Honvéd-temetőbe vonulunk s e célból d. u. 2 órakor a Széchenyi-téren gyülekezünk. Az intézetek ifjúsága saját zászlói alatt, a nagyközönség pedig a város zászlójának elővitele mellett pontban fél 3 órakor indul az ünnepély színhelyére. Az ünnepség sorrendje: 1. Himnusz. 2. Alkalmi beszéd, mondja Jakobi Gábor főgimn. VIII. oszt. tanuló. 3. Petőfi: Nemzeti dal, szavalja Vályi István főreálisk. VIII. oszt. tanuló. 4. Bajza-Révfi: Sóhajtás, énekli az érs. tanítóképző énekkara. 5. Acél József: Emlékezés a szabadságharcra, szavalja Nyári József IV. é. tanítójelölt. 6. Ünnepi beszéd, mondja Fenyves Kálmán. 7. Ima, mondja Perger Lajos, SzentgyÖrgymező esp.-plébánosa. 8. Szózat. Kedvezőtlen idő (eső vagy sár) esetén az ünnepség a vármegyeház nagytermében fog lefolyni. Este fél 7 órakor a helybeli érs. tanítóképző intézet előadása a Kaszinóban. Előadják Nagy Miklós: „Pécsi diákok,, c. 4. felvonásos regényes drámáját. Este- fél 9 órakor pedig a Magyar Király vendéglőben a Polgári Egyesület tartja összejövetelét, melyen az ünnepi beszédet Nádler István tantónőképző intézeti igazgató mondja. Mind az istentiszteletre, mind a délutáni ünnepségre a város tiszti-) karát, képviselőtestületét, egyesületeit, intézeteit s az egész hazafias közönséget tisztelettel meghívom, a háztulajdonosokat pedig felkérem, hogyJ házaikat az ünnep napján nemzeti] zászlóval feldíszíteni szíveskedjenek. Esztergom, 1923. március 10. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. HÍREK. Kérelem vidéki előfizetőinkhez. Tiszteletter kérjük hátralékos vidéki előfizetőinket, hogy a mai számunkhoz mellékelt utalvány lapon hátralékos előfizetési dijaikat küldjék be kiadóhivatalunkhoz, nehogy lapunk további küldése nehézségekbe ütközzön. Lollok Lénárd f. Az esztergomi főkáptalannak gyásza van. Lollok Lénárd prelátus-kanonok, barsi főesperes, c. prépost, aranymisés áldozár szombaton délután 5 órakor, életének 75 ik évében elhunyt. A megboldogult főpap már régebbi idő óta betegeskedett s ezért a társadalmi életben tevékeny részt nem vehetett. Nagyszombatban volt főgimnáziumi tanár, honnan Budapestre ment segédlelkésznek. 1890-ben bu dapest-lipótvárosi plébánosa választották. 1905-ben nevezték ki esztergomi kanonokká s egyúttal a közp. szeminárium rektorává. Később pedig a bécsi Pazmaneum rektori állást töltötte be. Temetése hétfőn délelőtt volt a Bazilikából. A szertartást dr. Kohl Medárd felszentelt püspök végezte. Orvosi hir. Dr. Horeczky Géza kórházi alorvos magánbetegek részére rendeléseit megkezdte. Rendel d. u. 2—3-ig egyelőre a Simorkórházi lakásán. Telefon 11. A munka halottja. Vasárnap este halt meg 68 éves korában idb. Böhm István kosárfonómester, városunk iparosságának egyik régi tagja, ki egész életét folytonos becsületes munkában töltötte el. Temetése kedden d. u. 4 órakor ment végbe a belvárosi temetőkápolnából őszinte részvét mellett. Tanügyi hir. Kerényi Rezső és Högye Margit áll. tanítókat a kultuszminiszter a sárisápi áll. iskolához helyezte át. Ruiszl József tanítót pedig ugyanezen iskolánál egy évi időtartamra helyettesítéssel bizta meg. — A tokodi iskolaszék a két megüresedett tanítói állást Osztás Imre és Újvári István oki. tanítókkal töltötte be. Petőfi ünnepély az érseki nőnevelő intézetben. Március 10-én és 11-én d. u. 6 órakor felemelő s tanulságos ünnepi előadást tartottak a vizivárosi irg. nővérek által vezetett tanitónőképezde, a női polgári és elemi iskolák együttes kara. Az egész est Petőfi halhatatlan emlékének volt szentelve, akinek lánglelke, izzó hazaszeretete ünnepies költészetének egyszerű, de magas szárnyalása immár születésének 100. évfordulóján meghóeitotta az egész világot. Helyesen fejezte ki az ünnepi szónok Nádler István tanitónőképezdei igazgató, hogy Petőfi nem volt világforradalmár, internacionális, vagy hazájára törő demokrata, mert művészetét is, lelkét is az anyaföld, az édes magyar haza, az „én nemzetem" szereteté nek, imádatának szent hevülete tartotta távol a haza ellenségeitől; műveiben fel-feltörő „világszabadság" alatt a magyar szent szabadulást értette a bécsi járom alul, — kifejezéseinek horderőt, tetteinek igaz megpecsételást ad: a segesvári jeltelen hant, a dicső halál. — Énnek a gondolatmenetnek volt kifejezője az annepély, melynek fénypontja Nádler István igazgató „Diadalmas Petőfi" c. színműve volt. Az allegorikus képekből álló kis színmű „Petőfi örökéletű érzelmeit és gondolatait" kristályos tömörséggel vetítette megkapó festői képekben a nézők elé. Tökéletesen megfelelt ugy a költő nagy emlékének, mint az abból a mába sarjadó szenttüzü irredentizmus szolgálatának. A darabban szereplő növendékek egytől egyik-hálás tolmácsolói voltak a szerzőnek kedves előadásukkal és hibátlan szereptudással. A jelenetek közti szünetekben egy-egy zongora szám szórakoztatott. Sok tapsqt kapott Rottár Mária I. é. t. j. „Nem, nem'soha" c. irredenta dal énekéért. Ravasz Vilma I. é. £ j. monológjával nevetésre fűszerezte a kedélyeket, dicséretet érdemel kedves előadásáért. Szkalka Anna II. é. t. j. „Petőfi Hortobágyon" szavalata, mit zongorán kisért Heinrich Rózsi I. é. t. j., nagy tetszést aratott. Nádler István magas szárnyalású ünnepi beszéde után az intézeti énekkar Petőfi dalokat énekelt. A közönség melegen ünnepelte a szerzővel együtt az előadókat a kedves ünnepélyért. Halálozás. Mariska Berta Melánia, a helybeli Szent Anna-zárdai irgalmas nővérek főnöknője f. hó 13 án elhunyt. Csak rövid ideig működött városunkban, de ezen pár hónap alatt is műveltségével és finom lelkületével megnyerte a szülők bizalmát. Most készült szerzetesi fogadalma 50. évfordulójának megülésére s e helyett a nagy útra kellett elindulnia. Temetése pénteken fél 5 órakor lesz a belvárosi temetőben, a szenmise lelkiüdvéért ugyanazon napon reggel 8 órakor tartatik a kerektemplomban. Szerzetestársain kivül az Etter és Meszéna családok rokonukat gyászolják az elhunytban. A Kath. Kör vasárnapi előadása a főgimnázium dísztermében fényesen sikerült. Az érdeklődő közönség teljesen megtöltötte ez alkalommal a nagy dísztermet, s a legnagyobb megelégedéssel távozott onnan. A matiné fénypontja dr. Krüger előadása volt a keresztény hitről, a faji politikáról és a nemzeti hadseregről. Az előadót a közönség többször zajos ovációban részesítette. Gyönyörű volt Büchner Antal legújabb zeneszerzeményének előadása. Büchner Petőfi „Hazáról" cimű költeményét zenésítette meg. A darabot Büchner Antalné és özv. Magyarász Béláné énekelték Büchner Antal zongora, dr. Raymann János cselló és Thomas Károly hegedű kísérete mellett. Kedves volt Ticserics Ilonka szavalata, majd pedig Jedlicska Pál művészi zongorajátékával gyönyörködtette a közönséget. A matiné végén dr. Antóny Béla, a Kör elnöke mondott köszönetet dr. Krüger Aladárnak és a többi szereplőknek. A legközelebbi matiné f. hó 18-án, vasárnap d. u. 6 órakor lesz. Dr. Pröhle Vilmos egyetemi tanár, kiváló tudós, szombaton Esztergomba érkezett és itt a Széchenyi Kaszinó dísztermében előadást tartott a turánizmusról. Sajnos nem nagyszámú közönség egybegyültével