Esztergom és Vidéke, 1923

1923-02-15 / 13.szám

Esztergom Tármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21 hova a lap szellemi részét illető köz­lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési arak: egy évre. 720 K. félévre . 360 K. negyedévre 180 K, egy hóra. 60 K. Egyes szám éra: hétköznap 10 korona, vasárnap 15 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Hamvazó szerda. (Sz. i.) A katholikus egyház a böjt kezdetét hamvazással kezdi, emlékeztetvén mindenkit rá, hogy egyszer be fog következni a halál és jó lesz a lélekre is gondolni. A hivők el is mennek a hamvazásra az átmulatott farsang után, de hogy vájjon gondolnak e hamu jelentősé­gére, ki tudná azt megmondani? A magyar nemzet két forradalom őrületes farsangját járta végig, elpré­dálta, eltáncolta mindenét, sőt még annál is többet. Oda dobta ellentállás nélkül a Hazát prédául, mert hisz akkor az egész világ volt a haza, amelyből azután milyen kis darabka maradt meg nekünk és mekkora nagy nyomorúsággal! És még ezt a nagy nyomorúsággal agyonterhelt kis da­rabka földet is irigylik tőlünk azok, akik ezeréves országunknak legna­gyobb részét rabolták el tőlünk. Lép­ten nyomon megszállással fenyeget­nek, mert irigységüknél nagyobb a félelmük. Ennyi tengernyi baj mellett min­denkinek el kellene mennie a hamu­hoz, hogy a halál gondolatán keresz­tül eljusson a feltámadás magasztos eszméjéhez, amelyért dolgozni, nél­külözni, szenvedni, de főleg össze­tartani kell. És vájjon tesszük e mindezt ? Dehogy tesszük 1 Munka helyett mulatunk. Nélkülözés, takaré­kosság helyett száz és százezrek lukullusi lakomákon tobzódnak és az összetartás helyett marakszunk. Nem­zetközi eszme kisért lépten nyomon. Sokan, jobb ügyhöz méltó buzgalom­mal azokért szállanak sikra, akik a felfordulást és az annak nyomába lépő nyomorúságot előidézték. Mások a meglevő általános szegénységet fokozzák az árak folytonos emelésé­vel. Igy megy az általános romlás fokozatos láncolata az egész vonalon. Előszeretettel huzatjuk egykori hatalmas szövetségesünk nemzeti dalát: a Wacht am Rheint, de men­tesen a német nemzeti gondolat, cselekvéstől. A francia erőszak egybe forrasztotta a német nemzetet. A Ruhr vidékének megszállása arra késztette a más vidéken dolgozó német munkásokat, hogy naponta egy órával többet dolgozzanak a hiány pótlására. Nálunk, örökös sztrájkkal fenyegetődznek, pedig az ország kétharmadánál több van meg­szállás alatt. Hintsünk hamut a fejünkre, verjük mellünket, de a bűnbánat mellett dolgozzunk az integer Magyar­országért. 1 — 1923. kb. szám. Tárgy: Az 1923. évben tartandó közigaz­gatási bizottsági ülések határnapjának meg­állapítása. Határozat: Esztergom vm. közigazgatási bizottsága az 1923. évben megtartandó rendes havi ülé­seinek határidejét az év minden havának harmadik péntekjén délelőtt 10 órában álla­pítja meg. Ehhez képest az ülések a következő napo­kon fognak megtartatni: Január 19, február 16, március 16, április 20, május 18, június 15, július 20, augusz­tus 17, szeptember 21, október 19, november 16, december 21. Mely határozat az összes bizottsági tagok­kal közöltetik. ^Esztergom, 1923. január 6. Palkovics s. k. alispán h. elnök. 84—1923. szám. Tárgy : A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter urnák 75.156—922. VIII. sz. kör­rendelete a hadigondozó népirodák meg­szüntetése tárgyában. Rendelet. Esztergom szab. kir. város polgármesterének az esztergomi járás főszolgabírójának és valamennyi község elöljáróságának. Tudomásulvétel és közhirrététel végett közlöm, hogy a m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszter ur a fenthivatkozott rendele­tével 1922. évi december hó 31-ével a hadi­gondozó népirodák működését megszüntette, illetve a művégtagjavitás szétpontositásánál reájuk bizott feladatoknak 1923. évi január hó 1-től kezdődőleg való teljesitését a szék­helyükön lévő népgondozó kirendeltségek hatáskörébe utalta. Esztergom, 1923. január 9. alispán helyett: Dr. Frey s. k. vm. főjegyző. ad. 3823 ai. 468 kgy. 1921. szám. Tárgy: A folyó évben megtartott mén­vizsgálat alkalmával felmerült költségek megtérítése. Véghatározat. Esztergom vm. törvényhatósági bizottsága f. év tavaszán megtartott maganmén vizsga­latok alkalmával felmerült 1875 korona kia­dásból a 400 korona összegben befolyt vizs­gálati dijak felhasználása után fennmaradt 1475 korona költséget a vármegye állategész­ségügyi ebadóalap terhére megállapítja annak az alispán 636 — 1921. sz. rendeletével fenti alapból történt kiutalványozását tudomá­sul veszi. Miről a vm. alispánját és a vm. szám­vevőségi kirendeltséget értesiti s egyben a véghatározatot, mint közérdekűt a Vm. Hiv. Lapban közzétenni rendeli azzal, hogy jelen határozat ellen jogukban áll a meg nem elé­gedő feleknek a közzététel napját követő sáptól számított 8 nap utáni 15 nap alatt a vm. alispánjánál benyújtandó s a m. kir. belügyminiszter úrhoz cimzendő felebbezés­sel élni. Kelt Esztergomban, a vármegye törvény­hatósági bizottságának 1921. évi augusztus 31-én megtartott rendes közgyűléséből, Kiadta: Zsiga s. k. vm. II. aljegyző Dr. Czobor Imre főispán ma, csütörtökön a vármegye székhelyére érkezik. Esküvő. Szathmáry Kornél déli vasúti felügyelő folyó hó 15-én fél 1 órakor vezeti oltárhoz özv. Staniek Gézáné, m. kir. adóhivatali ellenőr özvegyének leányát, Gizikét. Eljegyzés. Meszes Gyula hajó­gépész f. hó 11-én tartotta eljegyzé­sét Szabó Mancikával Szegeden. Gyászhír. Pauer Károly kőhid­gyarmati esperes-plébánost súlyos csapás érte édesatyja Pauer Lipót nyug. kántor-főtanító halálával. A megboldogultat, ki 69 éves volt, az egész környék általános részvéte mellett helyezték örök nyugalomra. Esztergom-járási jegyzők gyű­lése. F. hó 12-én az esztergom­járási jegyzői kar értekezletet tartott az őket érdeklő ügyek közös meg­beszélése végett. Ezen gyűlésen töl­tötték be Bajts György bajóti jegyző lemondásával megüresedett pénztá rosi állást. Ezen állásra egyhangúlag Kelemen Ferenc nyergesújfalui jegy zőt választották meg. Ugyanekkor búcsúztak el Fenyves Kálmán járási számvevőtől, ki az egész járásban általános közszeretetben állott és en­nek jeléül egy gyönyörű albumot nyújtottak át neki, mely az eszter­gomi járás jegyzői- és segédjegyzői­nek arcképeit foglalja magában. Dombay-alap. A Kath. Kör tagjai Dombay Nárcisz emlékére, aki hosszú éveken át titkárja volt a körnek, jótékonycélu alapítványt óhajtanak tenni. Eddig már nagyon csinos összeg gyűlt össze. Helyreigazítás. Vasárnapi szá­munkban megjelent Madách Imre tanulmányába egy sajnálatos sajtó­hiba tévedt. Ugyanis a „Bánk Bán" irója nem Katona Mihály, hanem Katona József volt. Az Esztergomi Kath. Kör hét fői táncestélye, amint az előre lát­ható volt, fényesen sikerült. Nagy­számú és előkelő közönség hallgatta végig a rövid, de kedves műsort, melynek egyes számait Sas Gyula konferálta be igen ügyesen. Nagy tetszést keltettek Gérecz Géza dalai, akit Zsiga Annuska kisért zongorán. Majd Bencze Győző szavalta el „Fel­támadunk" cimű irredenta költeményt nagy hatással. Megérdemelt sikere volt Bérezi Lászlónak, aki Künda Károly zongorakiséretével adta elő Hubay cremonai hegedűsét, ame­lyet a közönség nagy élvezettel hall­gató'! és meg is újrázott. Nagyon szép volt Vodicska Anny zongora­száma, melyet kiváló technikával és tudással adott elő. Osztatlan sikert arattak Zelenyák Ferenc {gyönyörű székely dalai is. Végül Jedlicska István zongorakiséretével Szapory Gyula adott elő humoros kuplékat. Kitűnő előadásával nagy derültséget keltett s kapott is érte sok tapsot. Ezután elkezdődött a tánc. A hangulat ki­tűnő volt s a közönség mindvégig igen jól érezte magát és hálás lehet a kör agilis vezetőinek kitűnő ren­dezésért, akik ilyen kellemes estét szereztek nekik. Polgári Egyesület farsangi es­télye. Farsang utolsó vasárnapján rendezte farsangi estélyét a Polgári Egyesület. A polgári, közélet közsze­retetnek örvendő zászlóvivőin kivül képviselve volt társadalmunk minden osztálya. A bizalmas és családias jellegű bált igen értékes kis előadás előzte meg, mi megérdemli, hogy tüzetesebben foglalkozunk minden egyes számával. Bevezetőnek igen jó volt Sas Gyula humoros felolva­sása, min végig kacagás volt. Brill. Ancy és Jedlicska István dialógja 1 őszinte tetszést aratott. Zelenyák Fe­rencet iskolázott hangú értékes irre­denta számaiért többször lámpák^elé tapsolták ujrázásra. Duplán megér­demelte a kapott sok tapsot. Egy kis felvonásos következett ezután. A szereplők: Paczolay Bözsike, Mis. kolczy Bözsike, Merényi Gyula, Ne­messzeghy Gyula ós Oláh János. Különös sikert arattak Paczolay Bö­zsi szobacica és Oláh János egy inas szerepében, ki majd elfelejttette velünk, hogy ő Odobrina bácsi leg­kitűnőbb kreálója műkedvelői szín­padon. Nagy sikert aratott még Sas Gyulának egy tréfás és egy komoly tárgyú szavalata. Az estélyt komikus kupiéival Szapori Gyula zárta be. ő róla nem kell bővebben Írnunk. Kitűnő volt most is. Teritett aszta­lé k mellett mulatott előadás alatt a közönség; azután még vigasságo­sabb tánc következett, mit az öregek is oly rugalmasan jártak, mint va­laha fiatalságuk idején. A barátság, jókedv és családiasság jegyében le­folyt bál a kora reggeli órákig el­tartott. Közszolgálati alkalmazottak fi­gyelmébe. A kedvezményes áru vászon és ruhaszövet kiváltási határ­ideje február hó 20-án lejár. Akinek vászon vagy ruhaszövet utalványa van e napig feltétlenül váltsa ki, mert az utalványok e nap után ér­vényüket vesztik. A Kaszinó műsoros táncestélye, mely szombaton zajlott le, minden tekintetben fényesen sikerült. A ki­próbált műkedvelő-gárda nagyszerűen adta a „Mariié nénje" cimű 3 felvo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom