Esztergom és Vidéke, 1923

1923-02-11 / 12.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1923 február 11. gandát rajta keresztül. És hova szé­dült lendületes karriérje ? Ennek fej­tegetésével ma könyvet lehetne írni, anélkül, hogy akármelyik filmdarabot végleg lebunkóznánk a morális itélő- szék előtte. A legelső „humoros, 200 méterétől a mai Chaplin burleszkig, mind felviditásunkra készült. A halálra unt detektív és ehhez hasonló rém­drámák finisei az igazság és a tör­vények mindenkori diadalát örökítik. A lagymalag szerelmi históriák és drámák még a legnagyobb frivolitá- sokon keresztül is a tiszta, eszményi érzelmek diadalával végződnek. Igen, de ez mind csak a szükséges vég, ám a darab veleje maga a történés és az okozatok sokszor oly badar láncolata jobban magával ragadja, nagyobb hatással van a nézőre, mint maga a megszokott kis befejezés. Ugylátszik, ma már nem elégíti ki a tömeget egy-egy romantikus darab, festői tájak, vidékek szemléltető ismer­tetése ; ma koponya-, lábtörés és halál kell a maga igazában a néző­nek, mert túl lát már a film ártatlan trükkjein. Én azt hiszem, nem a közön­ség hanem a filmgyár ijjazza oda az igényeket. Az üzlet, a konkurrencia az, mi a filmet eltéríti eredeti hivatá­sától, hogy idegeinket felzaklassa, fel­ingerelje néhány negyedórára, ahelyett, hogy ezidő alatt nemesebbet, szebbet és nagyobbat propagálna. Szertelen, tobzódó ifjúkorát éli ma a film, vagy korai öregségét. * Ha a színház a kultúra temploma, úgy a mozi a kápolnája, mi az előbbi hivatására emelkedik oly helyen, hol színház nincs. Bár a mozi-műveltség messze elmarad a nemes irodalmi- és színházi műveltségtől, de mindenesetre fentebb áll a kabarék, operettszinhá- zak nivójáná1, ha ott válogatott, iga­zán irodalmi értékű filmek kerülnek csak előadásra, még ha talán az üz­let rovására is. Megérthetjük tehát, mily kulturális kérdés egy mozi veze­tése minálunk. iiini i n ír i mtni mnvTan-^n- -'HHinTrnifTnMnniiirnr-^. n Hivatalos rész.-.naws.-v9OK9ft«Gra«űiaH08MftMCB^^ WP 869—1923. szám. Hirdetmény. A keresk. m. kir. miniszter urnák 1923. évi január hó 18-án 91707—1922.—II. számú megjelenésétől napjainkig. Téves, hogy Goethe Faustjának köszönheti kialakulását, bár elvitathatatlan, hogy transcedentális vonatkozásaiban nem lenne valalamennyire rokon vele. Ha Madách előbb él, úgy ő Írja meg nagy művét és Goethe az ő Faustját. Két különböző felfogású és érzelmű lángszellem összevillanása rokon gondolatokban, mi művüket nagyon kis részben párhuzamba vonja. S mig Faust, a meddő tudós élet után az Ördöggel paktumra lép, hogy vén- ségét ifjúsággal csereije fel az elsza­lasztott gyönyörök könnyelmű élveze­téért a sátán védszárnya alatt, tönkre téve azt, ki megizleltette vele a kéjt; némi lelkifurdalás után egész* vigari megy át dagályos allegóriák egész során, hogy tisztes Öregségében a humanismus ormáról a menybe tér­jen : addig Madách az elsőember, Ádámrnal életi végig fenséges elő- adásu történelmi és jós képekben a bizonytalanságban reszkető emberi élet céltalan célját. Mit Byron az ő „Manfréd“-, „Kain“- és „Transfor- matio“- műveiben elég bizonytalanul — de a lángelme bélyegével — kerül­get, azt Madách Az Ember Tragé­diájában fényesen megoldja. Ez egy műve felér az említettek sorával. Még rendeletével a bpest-eszéki állami közút 8.1—2 km. szakaszán egy 6.0 m. nyílású vasbeton hid és a csatlakozó följárók építése ren­deltetett el. A fentemlitett építkezés biztosítása céljá­ból az 1923. évi február hó 26-ik napjának d. 0. 10 Órájára a budapesti m. kir. allam- építészeti hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy az építési munkák végrehajtásánál elvállalá­sára vonatkozó egységárai szabályszerűen kiállított, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban elhelyezett ajánlataikat a budapesti m. kir. államépitészeti hivatalhoz címezve „Ajánlat a bpest-eszéki áll. közút 8.1—2 km. szakaszán lévő hid és csatlakozó feljárók újjáépítésére“ felirattal ellátva nyújtandók be. Az ajánlkozó­kat felhívom, hogy ajánlataikat a kitűzött nap d. e. 10 órájáig a nevezett hivatalhoz annyi­val inkább igyekezzenek közvetlenül beadni, vagy posta utján beküldeni mivel a későbben érkezett vagy fenti kellékekkel nem biró aján­latok tárgyaltatni nem fognak. Az ajánlatokhoz az általános feltételekben előirt, az ajánlati költségvetés végösszege 5°/*- ának megfelelő bánatpénznek a IV. kér. m. kir. állampénztárnál történt letételét igazoló pénztári nyugta csatolandó. Az ajánlatok a budapesti m. kir. államépitészeti hivatalnál 1923. évi február hó 26-án d. e. 10 órakor fognak felbontatni, az ajánlatok felbontásá­nál az ajánlattevők, vagy képviselői jelen lehetnek. Az ajánlatok felett 6 hét alatt fog döntés történni, amely ideig az ajánlattevők ajánla­taikkal kötelezettségben maradnak. A pályázók, akik a budapesti m. kir. állam­épitészeti hivatallal még összeköttetésben nem állottak, tartoznak szállító képességüket és megbízhatóságukat az illetékes kereskedelmi és iparkamarával igazoltatni. A keresk. m. kir. miniszter ur fentartja magának a jogot, hogy az ajánlatok közül az ajánlott árakra való tekintet nélkül választ­hat. A szóbanforgó munkálatokra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek az ajánlati mintával együtt a budapesti m. kir. államépitészeti hivatalnál a rendes hivatalos órákban naponként megtekinthetők és aján­lati minta és ajánlati költségvetés nyomtat­vány ugyanott beszerezhető. Budapest, 1923. január 26. H. kir- államépitészeti hivatal Budapest. Farsangi naptár. Febr. 11-én Polgári Egyesület műsoros tánc­estélye a Magyar Királyban. „ 11-én Szentgyörgymezei Kath. Olvasó­kör házibálja. M 12 én Katholikus Kör műsoros farsangi estélye saját helyiségében. „ 12-én MÁV segédtisztek táncestélye a Fürdőben. „ 13-án Táncpróbabál a Fürdő Szálloda nagytermében. idő kell, hogy ez bizonyittassék a világirodalomnak. Az ős kérdés, hogy miért élünk, mi a rendeltetésünk, életcélunk, sorsunk, izgatja a minden­kori „Embert“ Ádám személyében ; felelet, a történelmi sorrendben elő­tűnő egyes jelenetek. Nagy eszmék javáért, az emberi közösségért, a tömegért harcol s mindig az buktatja el. Az utolsó színben áll világosan ; az ember küzd és küzdelme céltalan. De ez nem lehet megoldás. Nagy gondolatokért, eszmékért küzdő em­berek, bár buknak, törekvésük ered ményes, mert azok által az Emberi­ség folyton tökéletesbittetik, noha hálátlan azok iránt, kik érte küzdenek. De ez a nagyoknak végzete nem tévesztendő össze Lucifer, az ős legenda végzetével; kinek örök bün- hődése, hogy mit rontani vágy, az szép és nemes csirája legyen, s har­cában szüntelen bukjon. A bárom főangyal végszava ujj- mutatás a létküzdelem és cél alap jaira: Eszme, Erő, Jóság. S végen az Ur szózata az emberiségnek meg­mutatja az örök utat, mely hozzá az egvedüli célhoz vezet: „Ember, küzdj és bízva bizzá!“. Gidófalvi Tibor. Dr. Czobor Imre főispán szom­baton a vármegye székhelyére érke­zett kétnapi tartózkodásra. Kinevezés. A Kormányzó úr ő Főméltósága a m. kir. földmive- lésügyi miniszter előterjesztésére Vaszary Gyula uradalmi jószágfelü­gyelőt m. kir. gazdasági tanácsossá vezte ki. Házasság. Özv. Kopcsányi Jó- zsefné varrónő és Fehér György órás és ékszerész mester e hó 4-én házasságot kötötek. Halálozás. Mohos Béla asztalos f. hó 8-án hosszas szenvedés után életének 25-ik évében elhunyt. Szentségimádás Vízivároson. A közel félszázados farsangvégi en­gesztelő szentségimádási nagy ájta- tosság vasárnap, hétfőn és kedden lesz megtartva a vízivárosi plébánia templomban. Szentségkitétel mind a három nap reggel 6—11-ig, betétei este 6 órakor. Reggel 6 órakor sz misék. Szent beszéd naponkint 5 órakor délután. Az ünnepi szentbe­szédeket P. Böle Konrád budapesti domonkosrendi prior, dr. Szabó Ven­del pápai kamarás, nagyváradi főis­kolai tanár s Keményffy Kálmán plébános fogják mondani. Műsoros estély a Polgári Egye­sületben. Ma, vasárnap este 8 óra­kor tartja a Polgári Egyesület terí­tett asztalok mellett műsoros esté­lyét a Magyar Király nagytermében. A műsor elsőrangú s a szereplők városunk legkiválóbb műkedvelői lesz­nek. A kedélyesnek és jósikerűnek Ígérkező estélyre belépődíj nincs s azon csak meghívottak és azok ál­tal bevezetett vendégek vehetnek részt. Követésreméltó példa. A mai nehéz világban különösen megkapó önzetlenségről tanúskodik Kádár Gyula nyug. várm. számvevő elha­tározása, mellyel az Esztergom-vidéki Régészeti és Tört. Társulat alapitó tagja lett. „Csekély nyugdijából, napi élelméből szakított el, neki nagy összeget: 1000 koronát; egy hóna­pig megkoplalja, ruháját nem javít­tathatja, de szívesen teszi, hogy ha zafias őseit követve hazafias célra áldozzon.“ A derék öreg úr szerény­sége talán tiltakozott volna, ha tudja, hogy e néhány sor nyomtatásban megjelenik; mégis közzétesszük ab­ban a reményben, hogy akik sokkal könnyebben tehetik, szintén megem­lékeznek a múzeumot fenntarió, a hazai múltat őrző és kutató egyesü­letről és tagul jelentkeznek dr. Mol­nár Szulpic ügyv. igazgatónál, Sinka Ferenc Pál és dr. Dobrovich Ágoston múzeumőröknél vagy dr. Balogh Albin titkárnál. (Rendes tagság 50, alapitó tagság 1000 K). A hölgyközönség figyelmébe! Ezennel felhívom a háziipar iránt ér­deklődők figyelmét a „Move Háziipar Szövetkezet“ városunkban való léte sítésére, melyet egyesületünk financi- roz, állandó kenyérkeresetet jelent. A továbbiak megbeszélése és a ter­vezet ismertetése céljából felkérem a hölgyeket, hogy f. hó 14 én szer­dán d. u 4 órakor a megyeházán minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. Andrássy Mária, a „Move h. nőcsoport“ vezetője. A kereskedők táncmulatsága. Kereskedő világunk reprezentánsai, közéletünk nevesebbjei és a helyőr­ség tisztikarának szép számban meg­jelent tagjainak összessége igen in­tim és barátságos hangulatban élvezte az estét csütörtökön. A győri kato­nai zenekar megérdemelte azt a sok tapsot, mit egy-egy élvezetes zene­szám után kapott, még pedig sűrűn mert l evés szünetekkel ők hangver senyezték végig a bált. A cigányokra alig került sor. A táncot Schmidt Sándorné, dr. Szomor Aurélné és Marosi Ferencná védnöknők kezdték meg, amely azután folyt fáradhatat­lanul egész a hajnali órákig. Az igen szépen és ízlésesen díszített terem s a jókedv jegyében lefolyt mulatság az idei farsang egyik legkimagaslóbb eseménye volt. Könyvelési tanfolyam. A Keres kedelmi Társulat könyvelési esti tan­folyamát — kizárólag csakis tagjai részére — lehetőleg már a jövő hé­ten megkezdi. Tandíj 450 korona. Beiratkozni lehet Tatarek József tár­sulati titkárnál. Bál a szentgyörgymezői kör­ben. A Szentgyörgymezői Kath. Ol­vasókör ma, vasárnap este tartja utolsó farsangi bálját saját helyisé­gében. Kezdete este 8 órakor. Belé­pődíj 130 kor. Felhívás a Kereskedelmi Tár­sulat tagjaihoz! Folyó évi február hó 13-án délelőtt 10 órakor a város­ház közgyűlési termében, 1923. ja­nuár 1-én életbe lépett általános ke­reseti adóról dr. Máiy János m. kir. pénzügyigazg. tanácsos úr értekez­letet tart, amelyre a társulat tagjai saját érdekükben is, ezennel meg­hivatnak. Marosi Ferenc társ. elnök. Schenk Jenő a világhírű akarat erőátviteli művész f. hó 19 én a Korona kávéházban szenzációsnak ígérkező előadást tart. Legutóbb Pes­ten a Vigadóban rendezett csodála­tos estét, hol a közönség nagy ová­cióban részesitette. Produkciói az orvosi körökben nagy feltűnést keltett. Az Esztergom-szentgyörgyme- zői Kath. Olvasókör vezetősége felkéri tagjait, hogy f. hó 11-én va­sárnap d. u. 3 órakor jelenjenek meg a kör helyiségében fontos köz­érdekű dolgok megbeszélése végett. Az Esztergomi Behozatali és Kiviteli Rt. legútóbb tartott igazgató- sági ülésében alaptőkéjének 12 millió koronára leendő felemelését határozta el, amely műveletet azonban egyelőre csupán felerészben, vagyis 6 millió koronára hajtja végre. Ä vállalatnak folytonos fejlődése ugyanis szüksé­gessé teszi, hogy nagyobb forgalmá­nak megfelelő tőke álljon rendelke­zésre. A nekünk bemutatott tőke­emelési tervezet szerint minden régi részvény után két darab uj, bemuta­tóra szóló részvényt ad ki a társaság egyenként 1000 K névérték és ugyan­ilyen összeg befizetése mellett s csu­pán nyomtatvány és bélyegköltségre szed be ezenfelül részvényenként 80 koronát. Figyelembe véve, hogy az elmúlt évre 10% osztalékot fizetett e vállalat, az uj részvényjegyzés is jó befekietesnek ígérkezik. A Behoza­tali Rt. fejlődése az Esztergomi Takarékpénztár támogatására veze­tendő vissza, mert gyors és méltá­nyos hitelekkel mindenkor előmozdi tóttá ezen leanyintézetenek terjesz­kedését. De a vidéki kereskedők sem voltak már kénytelenk a draga vasúti költségek mellett a fővarosba utazni, miután Esztergomban is úgyszólván minden, ugyanolyan árak mellett be szerezhető. Ezért látjuk mi is szíve­sen, ha vállalkozásaink törekvéset siker kiséri, mert ezek nélkül üzleti életünk vérkeringése már bizonyara megbénult volna. Most még csak az volna kívánatos, hogy néhány jól prosperáló nagyobb iparvállalat is létesüljön Esztergomban, mert csakis ez esetben volna remélhető, hogy városunk gazdasági élete egészséges és közhasznú mederbe terelődik. Már ismét Solymár. Esztergom budapesti vonalon utazók mikor Solymárhoz közelednek, keresztet vetnek magukra. Solymáron ritka

Next

/
Oldalképek
Tartalom