Esztergom és Vidéke, 1923

1923-12-02 / 95.szám

XLV. évfolyam 95. szám KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ Vasárnap, 1923. december 2. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. A hív. rész szerk : Főmunkatárs : FEKETE BEZSŐ VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési árak ; egy évre 1800) K, félévre 9000 K, negyed évre 4500 K, egy hóra 1500 K. Egyes szám ára: hétköznap 200 K, vasárnap 250 K. — Kéziratot nem adunk vissza. E lap egyik nemrégi számában hosszabb cikk foglalkozott a szociál­demokráciával, mint olyannal, amely nem termel és igy csak nyomort idéz elő. Hogy mennyi veszedelmet rejt magában ez a nemzetközileg szerve­zett párt, már volt alkalmunk saját bőrünkön tapasztalni és fényes bizony­ságát adja ennek most Németország, ahol óriási erőfeszítéssel egy blokkba akarják tömöríteni az összes polgári pártokat. Ott már rájöttek arra, hogy Németországot az antant sajtoló politi­kája mellett a nemzetközi szociál­demokraták és testvéreik a kommu­nisták tették tönkre. Nézzük meg, mi történik nálunk. Egyes, magukat liberális elvűeknek valló politikusok állandóan kacérkod­nak a szociáldemokratákkal. Tele kiabálják a világot, hogy azok, akik a nemzetre veszedelmesnek látják ezt a pártot, — rémképeket látnak. Pedig nincs igazuk. Ámbár Európa- szerte letünőben van ezen nemzet­közi szervezet, nálunk erős virágzás nak indult, mert a polgári elem tunya, torzsalkodó, széthúzó, egymást meg­érteni nem akaró. Hogy egy kis összehasonlitást tegyek a nemzetközi szociáldemokrata tábor és a polgári elem között, felsorakoztatok néhány példát városunkból. A Széchenyi Ka­szinó küzd a mindennapi életért. Bér­házban lakik, alig bir fűteni, tehát tengődik. A Katholikus Körnek van ugyan háza, de adóssága is van. Bútorzata rozoga, nem bir újjat sze­rezni. A Belvárosi Olvasókör nem bir székeket venni és tagjai sokalják a tagsági dijat. A Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör tengődik, mint vala­mikor Toldy Miklós lova. A Kath. Legényegyletnek nincs saját otthona, csak véletlenségből van fedél alatt. A Turista Egylet vendéglőben kénytelen tanyázni és amellett fuldoklik az adósságban. Napközi Otthon, diák­asztalok, árvaházak stb. mind, mind csak vacillál. És most t. polgári elem, tátsd el a szádat csodálkozásodban, süsd le a szemed szégyenletedben, verd a melledet bűnbánatodban, mert a helybeli Szociáldemokrata Epitő- munkások Szakszervezete 25—32 milliót kínál házért, hogy otthona legyen. Állítólag 60 millióig is el­mennek a vételárban. Feltételezzük, hogy annak a pénznek a gyökere nem ágazik szét Oroszország televé- nyében. Ez a pénz ismét, sajat ere­jükből ered, tehát mutatja áldozat- készségüket, erejüket, a polgári elem erőtlenségét. És ez a félelmetes. Ezt figyeljék meg azok a jó urak, akik csak mosolyognak minden veszedelem felett. Ne nézzék elegáns éttermek ablakain keresztül a világot. Ne a gyorsvonat elsőosztály kényelmes párnáin ülve vonultassák el szemeik előtt a világ azt a részét, amely ne­kik tetszik. Üljenek be egy munkás­vonat harmadik osztályába. Menjenek az emberek közé és megfogják látni, hogy mi van ott. De ezt ne csak politikát űző urak tegyék meg, ha­nem nyissa ki minden magyar ember a szemét, tömörüljön, hozzon áldoza­tot, mert bőrére megy a játék. Te­kintsen a közelmúltra vissza és meg­fogja látni tunyaságának, léhaságá­nak megérdemlett jövőjét. A „Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyesület^ esztergomi fiókja decem­ber hó 8-án és 9-én a vármegyeház nagytermében karácsonyi vásárt ren­dez. Aki ott vásárol, jót tesz, sok könnyet törni le és emellett olcsób­ban vásárol, mint bárhol. A gyermekvédelem Esztergomban u. A gyermekvédelemmel szorosan összefüggő iskolamulasztást is gyen­gén veszik nálunk. Akárhány szülőnek előbbre való az állatja, vagy lári-fári magándolga, mint gyermekének az iskola, vagy a templom látogatása. Ha valamire otthon vigyázni kell, vagy el kell valahová valakit sza- lasztani, hát előráncigáija az isko­lás gyerekét s az iskola vagy temp lom elmarad. Mikor számonkérjük a gyerektől a mulasztás okát, bizony sokszor halljuk eme indokolást, mint exkuzációt elhangzani. A szülőket bírságoló vagy elzáró megtorlás már nem elég. Ki kellene a gyermekét visszatartó szülőt pellengérezni azzal, hogy a hatóság hirlapilag, vagy do­bolás útján hozza nyilvánosságra a büntetést. Ahol a mulasztásokat, az iskolakerülést lazán veszik és a so kát mulasztó gyerek elmaradottsága dacára átcsúszik a. felsőbb osztályba, ott vérszemet kapnak a gyereket visszatartó szülők, fittyet hánynak a tanító fenyegetésének s a mulasztás elmérgesedik. Amint komolyan és szigorúan veszik a mulasztásokat, a mulasztások fokozatosan esni fog­nak. Azelőtt iskolaév elején, városi rendelettel tanítóink jártak körül s szorították be a be nem iratkozott iskolaköteles gyereket s akkor ke­vesebb is volt Esztergomban az is­kolán kívül álló iskolaköteles gyer­mek. Sajnos, ez a praktikus intéz­kedés pár éve szünetel. Az elemi iskola súlyát s tekinté­lyét emelni nemcsak alapvető kultur­feladat, hanem gyermekvédelmi mun­ka is. A nevelői munkával, az is­kola szellemével, az iskola mintegy beilleszkedik a gyermekvédelem mun­kakörébe. Ennek a munkásságnak kettős azután a feladata. Első fela­dat a nevelő munka, az egyéni hi­bák gyógyítása, amelyet a züllésnek kitett gyermek a romlott környezet, a rósz otthoni nevelés, a bűnözésre való kényszer hatása alatt felszív magába és az iskolába is magával hozza. — Második feladat maga a tényleges tanítási munka, a züllésnek kitett gyermek egyénisé­géhez mért tanítási methodikával. Amely városban nagy a munkás­elem, abban az iskolakerületben a gyermekvédelmi munkára nagyon is rátermett, erős szociális pedagógiá val kell a iskolának rendelkeznie. Angliában az iskolai helyi vezetők végrehajtói a gyermekvédelem isko­lai rendelkezésének. Úgyszólván a mentők szerepét töltik be, intenzive foglalkoznak gyermekvédelmi ügyek­kel s az egyénenként való foglalko­zás a súlypontja ennek a munkának. Azért ilyen iskolában előnyös, ha a létszám leszállított. Esztergomban első sorban, mivel Szenttamás a munkásnegyede a vá­rosnak, a szenttamási elemi iskola tartozik ebbe az iskolai kategóriába. Bar amint én látom, a kapu- s a szentgyörgymezői iskola szintén rá szorul a preventív gyermekvédelmi munkakörre. Az államkincstár érde­kében az alapvető kulturfrontot lesze­relő redukciós népoktatási rendelkezés csonkította meg fejlődésében a szent­tamási iskolát (Budapest mellett az egész országban csak Esztergomban történt a városok között ily reduk­ció), amit egy meg nem értő s a szenttamási iskola nagy horderejű szociális érdekét lekicsinylő helyi in­tézkedés csak súlyosbított a mentő nevelés nagy kárára Ha nem tör­ténnének olyan, a kerületi iskola rendszer céljával ellentétes utasítá­sok, hogy bárki oda iratkozhatik, ahová akar, beutatlhatók lettek vol­na a más iskolábajáró Szenttamáson lakó gyermekek, s igy az iskola le- taksalasa s igazságtalan leszólása se jutott volna annyira előtérbe. Sőt ta­lán a redukciót is, legalább egye­lőre, elkerülhettük volna. Amint egyházi, közigazgatási stb. tekintet­ben mindenki a saját kerületébe tar­tozik, úgy a kerületbeli iskolaköteles ifjúságnak is saját kerületbeli iskolá­jában van a helye, másként nincs célja a külön kerületi iskolának. És ha nem tellett volna ki igy sem a létszám, még mindig mód volt intéz­kedni, hogy más kerületbeli, a lét­számot fölösen megütő iskolából ki vételes átutalás történjék. Közelebb különben, a szenttamási iskola nívójára vonatkozólag névsorral fo­gok szolgálni, mely igazolni fogja, hogy a szenttamási iskolából kike­rült gyermekek közül csak az utóbbi két évtizedben mennyien mentek kö­zépiskolába s megállva helyöket, érettségiztek. Ez is bizonyítani fogja, hogy mennyire célzatos s rósz in- dulatu az egyes esetek után általá­nosító (mintha más iskolában nem lennének vásott gyerekek) ama irány­zat, mely iskola és iskola között el­sőbbségi, „városi“, stb. különbsége­ket állit fel üres rátartiságból, mintha Szenttamás nem lenne szintén vá­rosi iskola, mintha Szenttamás nem lenne a város integráns része, mintha a szenttamási gyerekektől másokat óvni kellene, s a többi isko­lában csupa mintagyerekek lennének. Épen a napokban hozta egyik fővárosi lap, hogy ifjúkori bűnösök már az intelligens osztálybeli gyermekek kö­zül is kerülnek ki s ezeknél is indo- dokolt a gyermekvédelmi preventív nevelés. (Vége köv.) Keményfy K. Dániel. á tanítóság és a jegyzői kar bekapcsolódása a gazdasági életbe. Magyarország megcsonkítsa és az ezzel járó katasztrofális gazdasági állapotok kell hogy arra kényszerítse­nek minden becsületessen gondolkozó magyar polgárt, miképen kellene, mi­képen tudná segíteni, újjáépíteni sze­rencsétlen hazánkat. Épen ezért mun­kába keli hogy álljon minden épkéz­láb ember, aki csak a legcsekélyebb vonatkozásban is akár a maga szű- kebb körében, akár pedig hivatalos működése közben az ország közálla­potain segíteni akar. Ebből a szem­pontból rendkívül nagy hivatás vár a lelkes és önfeláldozó magyar közigaz­gatási tisztviselői karra és főleg a tanítóságra. Ennek a két tekintélyes társadalmi rétegnek gazdasági bekap­csolódását segíti elő egy fővárosi pénzintézet, amely nemes, altruiszti- kus tendenciát igyekszik a mai kon­junkturális gondolkodásba vinni és ennek a két társadalmi rétegnek a morális hatalmas tőkéjét a közjavára gazdasági szempontból értékesíteni. A Tanítói Bank és Kereskedelmi Rt. (Budapest Baross-utca 59.) rövid fennállása óta már számos igen élet­képes és megfelelő jövedelmezőséget Ígérő ipari és kereskedelmi vállalko­zást von érdekkörébe, részint mint alapitó, részint nagyobbtételű részvé­nyek átvételével. Az intézet igazgató­saga helyes körültekintéssel azokat Egy világtalan ifjú története 6 felv. A világhírű SVENSKA filmgyár tü- „ÜvAuluuU neményes alkotása szombat és vasárnap, december hó 1-én és 2-án K0B0N&-M0ZGÖBAN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom