Esztergom és Vidéke, 1923

1923-09-16 / 73.szám

XLV. évfolyam 73 szára. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21 hova a lap szellemi részét illető köz* lemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár: egy hóra 800 korona. Egyes szám ára: hétköznap 100 kor., vasárnap 150 kor Kéziratot nem adunk vissza. Vigyázzunk. Bethlen tehát már tárgyalt Benessel. Miként folyt le ez a tárgyalás, természetesen nem tudhatjuk. Megnyugvással olvassuk azonban azt a jelentést, hogy a megbeszélés külföldi kölcsönügyünket előbbre vitte s hogy ha miniszterelnökünk nem is a pénzzel zsebében tér haza, azonban a sikerre való biztató kilátást hozhatja magával. Az ügy ilyen kedvezően alakuló stádiumában sem szabad azonban illúziókra adni a fejünket s a köteles óvatosság egy pillanatra sem tévesztendő szem elől. Erre figyelmeztet különösen a cseh sajtó magatartása, amely Benes legyezgető nyilatkozataival egyidejűleg és szakadatlanul szitja ellenünk a külföld hangulatát. A szándék nyilvánvaló. A kölcsön feltételeit ellenségeink természetesen a maguk szája ize és érdekei szerint s a mi lehető erős megkötöttségünk kierőszakolásával szeretnék megállapítani. Az ilyen sajtóakció pedig alkalmas arra, hogy ezt az ellenséges törekvést hathatósan alátámassza. Az óvatosság azonban más szempontból is rendkivüli módón kívánatos. Ne adjunk állandóan anyagot arra, hogy az ellenünk folyó propaganda mindig belföldről szolgáltatott adatok erejével bizonyíthassa támadásának a jogosultságát. Ott van annak a szocialista képviselőnek a beszéde, mely a nemzetgyűlésen a csendőrség és vámőrség nagy létszáma miatt panaszkodott. Az a képviselő jól tudja, de pártérdekből lelkiismeretlenül elhallgatja, hogy a háborús következmények, kommunizmus, belsőforradalmak, gazdasági leromlás után, mint Európában mindenütt, nálunk is és különösen nálunk legyőzötteknél fokozottabb biztonsági intézkedésekre van szükség. Annál inkább, mert a békebeli katonai erő már nem áll rendelkezésre, a csendőrség maga kell, hogy ellásson minden közbiztonsági feladatot. Ugyanigy vagyunk a vámőrséggel. A békében egyedül déli határunk egy része volt idegen határvonal, a többi nagyrésze a közös vámterületi monarchiában volt. Most köröskörül idegen országokkal vagyunk szomszédosak, tehát a békebelinél sokkal nagyobb vámőrségre van szükség. Igy is alig tudunk védekezni a csempész dühhel szemben ... Kétségbeejtő ez a saját magunk ellen való áskálódás, ami itt a határainkon áelül folyik s amit aztán ellenségeink természetesen kisasználnak ellenünk. Vigyázzunk minden szavunkra, amikor akad lelkiismeret len magyar, aki durván érdekeinkbe gázol, ha másként nem megy, hát forrasszuk torkába az ilyen tudatos hazaárulást Hiszen igy, ahogyan most csináljuk, mi vágjuk a fát magunk alatt! Szénárak. A fogyasztó közönség soha sem tudja mire ébred fel reggel, milyen áremeléssel lepik meg, illetve nyúlnak egész szemérmetlenül a zsebébe. Ma már egész joggal mondhatjuk, hogy mindenki úgy tesz, ahogyan akar, vagyis úgy nyúzza, uzsorázza a másikat, ahogy tág lelkiismerete engedi. Ha ezek a nyilvános rablások olyan árucikkeknél történnek, amelyek nem feltétlenül szükségesek, mint lukszus kiadást könyvelnénk el, de fel kell emelni szavunkat akkor, amikor mindennapi szükségletről van szó. Ilyen közszükségleti és mindenkit közelről érdeklő cikk a szén. Talán senki sem fogja kétségbe vonni, hogy a szénnek a kenyér mellé való sorozása nem túlzott állítás és mint ilyennek a kenyérrel együtt az államhatalommal kellene leszállítani az árát. A két közszükségleti cikk között azonban mégis van némi különbség. Amig a kenyérmagvak tekintélyes részét kis emberek termelik, addig a szenet kizárólag nagytőke és mondjuk, jól jövedelmező nagytőke bocsájtja a fogyasztók rendelkezésére. És most, ebben az időben volna indokolt, hogy a nagytőke a nagy megpróbáltatás után teljesítsen szociális missziót a széntermelés terén. Közvetlen szemünk előtt folyik á széntermelés és eléggé ismerjük annak minden fázisát. Látjuk, hogy hatalmas kolóniák emelkednek szinte városszerüen, hirtelen a kisajátított talajon. Helyest Munkaalkalmat adnak ezer és ezer embernek, de a teljesitett munka árát oly rövid időre osztották be, hogy a szénfogyasztó közönség dereka beleroppan, a zsebe kiürül és keserűséggel telik meg a lelke. Talán be lehetett volna hosszabb időre is osztani az építési kiadások amortizációját, ami feltétlenül maga után vonná a szénárának csökkenését, de természetesen ehhez a nagytőke lelkiismeretére volna szükség, ami nincs, nem volt és nem is lesz állami kényszer nélkül. Mindent, úgy a szén árát is szociális szempontból biráljuk el. Szociális bírálatunk pedig két irányban terjed ki. Az első, amire pedig nagyon nagy súlyt fektetünk, ez az érzelmi szempont. Egész röviden csak ennyit: zimankós téli időben, hiányos ruházkodás és táplálkozás mellett nyirkos szobában pihenni ki a napi munkát a 18 ezer koronás széntől hideg kályha mellett. A hideg nemcsak a testet, hanem a lelket is csigázza, melyet azután oly könnyű a lelkiismeretlen gazoknak vörösre hevíteni, vagy ha magasabb az intelligencia, elégedetlenné tenni, aminek megint csak az állam adja meg az árát, mert jogosan elégedetlen ember munkája nem hoz az állami életnek hasznot. Ezt lássa meg a nagytőke és ha meglátni nem akarja, van az államnak hatalma hozzá, hogy kényszerítse eme veszedelmes nyomorúság'meglátására* A másik szociális szempont gazdasági irányú, mely ha nem is oly fenyegető mint az előbbi, de szintén nagyon fontos, mert kihat gazdasági életünk minden mozzanatára. Ezzel is röviden végzünk mert hisz felesleges bőven magyarázni a szén magas árának hatását. A falusi kovács, a gyár, a gőzmalom, a vonat, a villamvilágitás, a szénnel fűtött műhely, mind drágítanak a drága szén miatt. Amikor ilyen okozatok vannak, akkor tekintet nélkül a bányarészvényesek érzékenységére, pénzvágyára, telhetetlenségére, erélyes kézzel kell belenyúlni a szénkérdésbe és vagy törvényesen megszabni az alacsonyabb árakat, kitolni 80—100 évre a befektetett tőke amortizációját, vagy pedig állami kezelésbe venni az összes szénbányákat. Sm... i. Telefon -Távirat. Téres tüntetések Drezdában. Drezda. A forradalmi munkástanács tagjai be akartak nyomulni a városházára. A rendőrség, melyet a tüntetők kővel dobáltak meg, kénytelen volt fegyverét használni. Öten meghaltak és mintegy ötvenen megsebesültek. Koronázás Jugoszláviában. Belgrád. Sándor szerb király és Mária királyné koronázása az eddigi megállapodás szerint tavasszal lesz. Az koronázási ünnepre az előkészületek már országszerte folynak. Diákzavargások Zágrábban. Zágráb.;:A szerb trónörökös születése alkalmából a szerb nacionalista diákok csütörtökön este tüntető körmenetben éltették a szerb királyi párt ós a trónörököst. A város egyik részében szembekerült a tüntető körmenet a horvát nacionalista diákok nagyobb csoportjával, kik a horvát köztársaságot és Radicsot éltették. Emiatt azután valóságos harc fejlődött ki a diákok között, mibe később a rendőrség is beavatkozott. A diákság ekkor együttesen megtámadták a rendőröket s eközben Gallovich rendőrfelügyelőt lelőtték, mire a rendőrök sortüzet adtak a diákokra, kik közül négyen azonnal meghaltak és tizennyolcan megsebesültek. Tömeges halotthamvasztás Japánban. London. A tokiói városi hatóság eddig 24,240 holttestet szedetett öszsze a főváros utcáin, de a romok alatt még sok ezer holttetem van és megfertőzi levegőt a nagy hőségben. A kormány elrendelte, hogy a holttesteket tömegesen kell elhamvasztani, mert félő, hogy pestis fog kiütni. Naponta körülbelül 4000 holttestet égetnek el Haniában, ahová társzekereken szállítják a földrengés áldozatait. Romanelli ezredes kitüntetése. Róma. Az olasz király Romanelli ezredesnek a „Santo Mauricioe Lazaro" rend, Hensler kapitánynak és Salm hadnagynak, kik Romanelli ezredes mellé voltak beosztva, a „Corona d

'Italia" rend lovagkeresztjét adományozta a kommunizmus alatt Magyarországon kifejtett működésükért. A japán flotta nagy vesztesége. London, A földrengés pusztításai következtében a japán hadiflotta lényegesen csökkent és az erőviszonyok egészen megváltoztak a Csendes-Óceánon. Elpusztult az „Aki" nevű 19.000 tonnás sorhajó, valamint a 15.000 tonnás „Mikasa". Ezenkívül még öt nagyobb hadihajó esett a pusztításnak áldozatul. Szegeden 150 láncost fogtak el. Szeged. A szegedi piac egyike volt a legolcsóbbaknak az egész országban, azért ide özönlöttek a láncosok s pár hét alatt az árakat fölverték. A szegedi rendőrség, hogy ezt továbbra megakadályozza, szombaton reggel körülzárta a piacot és a vasúti állomás környékét. A rajtütés óriási megrökönyödést okozott különösen a vasutasok körében, kik hanyat-homlok menekültek, otthagyva drágán beszerzett portékáikat. 150 láncost, majdnem kivétel nélkül vasutast és egyéb tisztviselői kedvezményes jeggyel utazó vidéki lakost tereltek be a városházára. Nyolc hatalmas szekéren hozták utánnuk a lefoglalt élelmiszereket, mélyeket a rendőrség nyomban elárverezett és az összegyűlt pénzt beszolgáltatta az uzsorabiróságnak.