Esztergom és Vidéke, 1923
1923-09-08 / 71.szám
XLV. évfolyam 71. szám. KereSZtény magyar Sajtó. vasárnap, 1923. szeptember 8 Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21 hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár: egy hóra 800 korona. Egyes szám ára: hétköznap 100 kor., vasárnap 150 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Magyar Sphynx. Afrika forró, sivár, homokján rejtelmes tekintettel, merőn néz a távolba, letűnt évezredek tanuja a Sphynx. Dermedt kőarcának másai évszázadokon keresztül fürkészték kíváncsi tudós szemek, hogy felfedezzék, milyen gondolat is hozta létre ezt a rejtelmes kinézésű torzszüleményt. Minden rejtélynek nyitjára jönnek idővel, igy e nagy titok nem maradt örök titok. A magyar közélet sivár homokjából félelmesen komoly arccal szemünk láttára nőtt ki a mi különlegesen magyar Sphynxünk, a drágaság, melynek vizsgálódásában rájövünk arra, hogy ennek megoldása és megfejtése a rejtélyek rejtélye, mert csodálatos tekintete leperzsel minden sarjadó, üde fűszálat, mely e sivár homokon kinőni készül és megakadályozza, hogy e beláthatatlan sivatagban megszülessen az első oázis. Az ezer koronás fekete kenyér — melyből napjainkban sok százezernek még jóllakásig sem telik — a legnagyobb rejtély, a mi specialitásunk, a kizárólagosan búzatermő és fehér kenyeret adó magyar földnek a rejtélye. A hús, amely a magyar füvön nőtt állat húsából szabnak, oly távol esett tőlünk, hogy maholnap távcsővön keresztül vizsgálva sem fogjuk megtalálni. Ez a Kánaán, melyet ezer évvel ezelőtt tejjel, mézzel folyó országnak ismert a honfoglaló magyar, ma a nincstelenség, a szomorúság országa lett. Ugyan ki lesz az, megszületet-e már az a Hérosz, aki szét tudja majd vágni ennek, az irtózatos szörnynek a fejét és megfejti borzalmas titkát? Oktatásügyünk és az iskolareform. Fontos és régen vajúdó kérdésben fog a kormány törvénytervezetet terjeszteni a parlament elé. A magyar oktatásügy igen fontos állomáshoz jut el azzal a javaslattal, amely a középiskolák reformjáról szól és amely rendezi az alsófoku oktatást is, különös tekintettel a falusi és tanyai osztatlan elemi iskoláknál. Ezek az osztatlan iskolák teljesen elavult intézményekké váltak ugyanis és egyáltalán nem felelnek meg a magyar oktatásügy követelményeinek. Könnyen elképzelhető, hogy nem lehet eredményes az az oktatás, melyet egy tanerő kénytelen nyújtani 100, 200 sőt némely tanyai iskolában még több különböző osztályt végző gyerekeknek. De ettől eltekintve egészségi szempontból is milyen hátrányosak a következményei, hogy egy tanteremben száz és még több gyermek összeszorul. Sok tekintetben oka ez az állapot annak, hogy Magyarországon még mindig aránytalanul nagy az analfabéták száma. Ennek a szomorú állapotnak a megszüntetését célozza a kultuszminiszter javaslata, amely valószínűleg őszre kerül tárgyalás alá. Tervezve van uj iskolák vagy legalább ujabb iskolatermek építése. Természetes, hogy ilyen megvalósítandó tervek mellett a most aktuális állami tisztviselői redukció nem vonatkozhatik a tantestületre, különösen nem a férfltanerőkre, kiknek ügyét különben is revízió alá veszi a kultuszminiszter. Ezzel a revízió javaslattal még egy fontos újítást is szándékoznak hozni, amellyel módot kívánnak nyújtani-a falu gyermekeinek arra, hogy magukat tanulmányaikban minden zökkenés nélkül továbbképezhessék. Azok részére tehát, akik a középfokú iskolák bármelyikébe átlépni akarnak a harmadik elemi sikeres befejezése után előkészítő osztályt nyitnak meg a negyedik elemi helyett. Az előkészítő egy évig tart, ami után felvételi vizsga nélkül léphetni át a középiskolába. A negyedik elemit végzetteknél ellenben továbbra is tenn fog állni a felvételi vizsga kötelezettsége. Ezekkel a reformtervekkel kapcsolatban a tanárok — kiknek helyzete már husz év óta nincs rendezve — erélyes mozgalmat indítottak státuszuk azonnali rendezése ügyében. Valószínűleg e hóban országos kongresszust is tartanak ebben az ügyben. Bizonyosnak tartjuk, hogy a miniszter kénytelen lesz reformterveivel kapcsolatban a tanárok és tanitók státuszát is rendezni. Hisszük ha megvalósulnak ezek a tervek, hanyatlóban levő alsófoku oktatásunk újra fellendül és a tanszemélyzet életstandartja is arra a színvonalra emelkedik, melyet fontos kulturmissziót teljesítő foglalkozásuknál fogva méltán meg is érdemel. Rokkant katonák nj illetményei. A legutóbbi minisztertanács elfogadta dr. Vass József népjóléti miniszter nagy körültekintéssel készült tervezetét a világháborúban rokkant katonák uj járadékának megállapításáról. Az uj rokkant évi illetmények a következők: 100 százalékos rokkantaké: tisztek altisztek közlegények Régi illctm. üj illetm. 9600 960.000 7200 720.000 4800 480.000 75—99 e /o-os rokkantaké tisztek altisztek közlegények 8400 420.000 6300 315.000 4200 210.000 50—74%-os rokkantaké: tisztek altisztek közlegények 4800 144.000 3600 108.000 2400 72.000 25—49% os rokkantaké tisztek altisztek közlegények 2400 48.000 1800 36.000 1200 24.000 A hadiözvegyek járuléka : tiszti özvegy 4800 96.000 altiszti „ 3600 73.000 közlegényi „ 2400 48.000 Apátlan hadiárvák után az özvegy anya pótléka: tiszti félárva 960 19.200 altiszti „ 720 14.000 közlegény „ 600 12.000 Apátlan-anyátlan hadiárvák pótléka: tiszti teljes árva 1800 72.000 altiszti „ közlegényi „ 1200 960 48.000 38.000 Ugyanilyen mértékben, tehát húszszorosára emelték a felmenő ágbeli rokonok és szülőtlen testvérek részére járó eddigi 960 és 1800 korona összeget is. ÉL I Telefon "Távirat, | Szigetek tűntek el a földrengéstől Japánban. Newyork. A japán földrengés következtében Bonin-Archipelagos szígetcsoport, mely Japántól 800 kilométernyire volt, több ezer lakójával együtt elpusztult. A sziget-csoport teljesen eltűnt a tenger szinéről. Tokio és Yokohama még mindig lángokban áll. London. Tokio és Yokohama még mindig a tűz martaléka. Kedden ismét erős földlökések voltak, melyek a még épen maradt házak százait semmisítették meg. A katonaság a holttestek ezreit az égő házakba dobják, hogy az esetleges járványok fellépését megakadályozzák. A lakosság a szabadban táboroz. Az élelmezés is nagyon nehéz, mert a tűzvész ós a földrengés kétmillió tonna rizst pusztított el. 500,000 ember és 300,000 ház pusztult el Japánban. London. A japán földrengés sokkal több emberéletbe került, mint az első hirek jelezték. A legutóbbi jelentések szerint 500,000 emberre tehető az áldozatok száma és körülbelül 300,000 ház pusztult el. Japán újjáépítéséhez egymilliárd font sterling lenne szükséges. A földrengés megsemmisiteite Japán nagyhatalmi áliását. London. A tokiói katasztrófa méretei még nem bontakoztak ki teljesen, annyi azonban már megállapítható, hogy ennél nagyobb és hatalmasabb szerencsétlenség még nem érte az emberiséget. Japánt olyan katasztrófa érte, amely megsemmisíti a hatalmas ázsiai birodalomnak legnagyobb erőit és hosszú időre visszaveti fejlődésében a szigetországot. Japán egy fél évszázad alatt járt végig legalább akkora utat, mint amilyen a nyugati nagyhatalmak több mint négy évszázados útja volt. Most romokban hever több mint kétmilliós lakosságú Tokio, romokban hever Japán legmodernebb városa Yokohama és rombadőlt még több más város. Rombadőltek Japán legmodernebb gyárai is, maguk alá temetve fölszerelésüket és megsemmisült Japán friss szerzésű ipari apparátusának nagy része. Az a Japán, mely állandóan háborúra készült az Egyesült Államok ellen, jó időre nincs többé. Az új Japán nem nagyhatalom többé, hanem semleges állam, azért, mert politikai kedvtelésekre nem lesznek gazdasági fölöslegei. Japán nagyhatalmi állásának bázisa nem volt egészen szilárd: egyetlen nagyhatalom sem költötte el az állami bevételek akkora százalékát a hadseregre és tengerészetre, mint Japán. Szent László király szobrát leszedték a románok. Nagyvárad. Szent László király szobrát, mely Nagyvárad legszebb terét díszítette, lebontották a románok s helyébe I. Károly román király szobrát fogják tenni. A magyarság kérelmére a románok a szobrot nem rombolták szét, hanem megengedte, hogy gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök rezidenciájában helyezhesse el, megtiltották azonban, hogy annak leleplezése Ünnepélyes formában történjék. Mai szám ára 150 korona.
