Esztergom és Vidéke, 1923

1923-08-19 / 65.szám

XLV. évfolyam 65. szám. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21 hova a lap szellemi részét illető köz­lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 4800 K, félévre . 2400 K. negyedévre1200 K, egy hóra. 400 K. Egyes szám ára: hétköznap 40 korona, vasárnap 80 kor Kéziratot nem adunk vissza. A kisipar és kiskereske­delem helyzete. A nagyközönség felületes. Vélt, vagy igazi sérelmeit rendesen azoknak a nyakába varrja, kik a sérelmezett ügyben vele közvetlen kapcsolatban állnak. Adórendszerünk hiányait áz adóbehajtó közegekre. Igy jártak a kis­iparosok és kiskereskedők is, kik most szinte összeolvadnak a valutasiberek és a közönség kettős malomköve kö­zött-A fogyasztó csak azt látja, hogy a kisiparos és a kiskereskedő szinte órán­ként emeli az árakat, igy elkeseredésé­nek minden dühét ezek ellen fordítja. Azt már csak kevesen látják, hogy ezek is ugyanannak a viharnak az áldozatai, mely a tőzsdén keresztül mindenkit elragad, aki nem gazember. A drágaságot annál kevésbbé sza­bad a kisiparos és kiskereskedő nya­kába sózni, mert közgazdasági érte­lemben véve nem is drágasági hullám az elnyeléssel tenyegető áradat, hanem a XX. század egyik legnagyobb rab­lásának, Magyarország kifosztásának szemeink előtt történő lezajlása. A drágaság csak jelentkezési forma, látszat, amely csal. A lényeg az, hogy koronánk esése ezeknek a modern rablóknak a kezében ellenálhatatlan mágnes, mellyel egyforma ügyesség­gel ellopják a munkás zsebéből a bért, a kisiparostól a tisztességes hasznot, a termelőtől az árút. ők eleve tudják már, hogy a „korona okvetlenül esni fog", nyíltabban be­szélve, tesznek róla, hogy feltétlenül lel elé essék. És eleve valorizálják áruban, valutában, devizában, érték­papírban pénzüket — azt a pénzt, amit hitel alakjában valorizálatlanul a Jegyintézettől kapnak. Mikor aztán koronánk bukott egy nagyot, mi- is kénytelenek vagyunk emelni mun­kánk bérét, hogy legalább annyi ér­téket kapjunk, mint a koronarontó spekuláció fázisában. Ez azonban nekünk csak veszteség és nem nyere­ség, mert közben a koronarontó spe­kuláció láthatatlan tolvaja belenyúl a zsebünkbe, a tárcánkba és jól elzárt fiókunkba és anélkül, hogy védekez­hetnénk ellene, minduntalan elemeli pénzünk értékének, vásárlóerejének jókora részét És ez ellen nincs bün­tető paragrafus, még Nagy Emil sem talált fel ilyet. Védelemért, megtorlás­ért nem szaladhatunk a rendőrségre, legfeljebb a sóhivatalhoz, akarom mondani: a kormányhoz, amely bú­nak eresztve fejét, hitetlen Tamásként bámulja a folyton ismétlődő „átérté­kelési művelet" szemkápráztató mu­tatványait. Nagy dolgok ezek, szinte szédülünk bele. Segi'eni rajta nem a kisiparos­nak és kiskereskedőnek a feladata, ők csak azt tehetik, amit mindenki: úsz­nak az árral. Némelyik már félholtan, mások lélekvesztőn vagy csónakon teszik meg az utat, de mindnyájan egyformán remegnek a spekuláció tengerének piszkos hullámaitól. Közben a tőzsdén tovább tombol a vihar, a Rettenetes Hossz mindent el­sepréssel fenyegető szele. Ki tudja hol áll meg, kit hová sodor? Nem tölgyek vagyunk, senyvedt kis fűszál köztünk a leghatalmasabb, a legerősebb is, csak egymáshoz simulva menekülhetünk meg. Ha még széjjelebb hullunk, az olyan széthullás lesz, hogy maga az Isten se rakhat többet össze bennün­ket és se kis-ántánt, se nagy-ántánt meg nem menthet bennünket, ha ma­gunk fojtogatjuk meg egymást. Ha egymásba nem fogódzunk, válogatás nélkül elvisz az ördög vöröset, fehéret, kisiparost, kisgazdát, kiskereskedőt s nem is várat magára sokáig csak az első téli hónapig. A közvágóhíd új kön­tösben. Közvetlen a világháború kitörése előtt a város hatósága nagy költség­előirányzattal hozzáfogott a kor kí­vánalmainak megfelelő berendezésű közvágóhíd építéséhez. Sajnos azon­ban a nagy világégés, ugy mint sok más haladásnak, ennek is útjába állott és megállt a munka. Azóta az idő viszontagságának és a roszlelkű emberek romboló kezének kitéve, fel­kiáltó jelként állanak a megkezdett puszta falak a szentgyörgymezői du­naparton. A város közönsége állandóan fog­lalkozott azzal, hogy miképen volna befejezhető a megkezdett munka. A terv megvalósítását a nehéz viszo­nyok és pénzünk értékének folyto­nos romlása azonban megakadályoz­ták. Végre a hatóság módot keresett és talált a kérdésnek részben való megoldására. Elhatározta ugyanis, hogy a régi vágóhíd faköpönyegét tégla falakkal cseréli ki, felhasznál­ván ehhez a félbenmaradt falépitmé­nyek egy részének lebontásával nye­rendő tégla anyagot. A terv testet öltött és ma már ké­szen áll — habár csak nagyobb ál­latok vágására berendezett — az egészségügy követelményeinek meg­felelő berendezésű közvágóhíd, úgy, hogyha néhány napon belül a gép­gyár a vasszerkezettel is elkészül, rö­videsen átadható lesz rendeltetésének. A szép kivitelű építmény Bádi György helybeli kőműves mester szakavato-t munkáját dicséri, ame­lyért néki a város hatósága ál!al ki­küldött bizottság az épület átvétele alkalmával elismerését fejezte ki. A megújított épülettel azonban az ügy még koránt sem nyert befeje­zést, mert a sertésvágóhidat még mindig nélkülözni vagyunk kényte­lenek. Remélhető azonban, hogy á viszonyok javultával a kérdés vég­leges megoldást nyer. Ugy értesültünk, hogy egy fővá­rosi érdekeltség a még megmaradt épűletfalakat a telekkel együtt meg­akarja vásárolni a várostól gyárte­lep céljára. Nagyon üdvös volna, ha á terv sikerülne, mert egy gyár lé­tesülése a város, de különösen Szent­györgymező városrész fejlődését nagy­ban elősegítené. (H.) Uj póstatarífa. Folyó hó 13-tól a postán új tarifa lépett életbe, melynek főbb tételei a következők: Levél helyben 100, távolsági for­galomban 200, Ausztriába, Csehszlo­vákiába, Lengyelországba, Németor­szágba, Olaszországba és Romániába 350, egyéb külföldre 500 korona. Levelezőlap helyben 50, távol­sági forgalomban 100, a fent jelzett államokba 220, egyéb külföldre 500 korona. Nyomtatvány és árúminta 50 grammonkint belföldre 20, külföldre 100 korona. Díjminimum az árúmin­tánál belföldre 100, külföldre 200 korona. Ajánlásidij helyben 100, távol­sági forgalomban 200, külföldre 500 korona. Expressdij belföldre 500 korona. Postautalvány belföldre 25.000 Kig 200, 50.000 K-ig 400, 100.000 K-ig 800 ós ezenfelül 100.000 K-ként még 400 K. Egy-egy utalvánnyal 1,000.000 K küldhető. Értéklevél dija belföldre 1,000.000 K-ig 1000 K, ezenfelül 500,000 K­ként még 150 K. Csomagdij 1, 5, 10, 15 és 20 kilogrammig 50 km. távolságra 250, 300. 500, 700 és 900 K. Távirat szódija belföldre 60, Ausz­triába, Csehszlovákiába, Jugoszláviá­ba és Romániába 200, Németországba és Lengyelországba 300 K, a többi külföldi viszonylatban az aranyfrank­ban megállapított szódijak, 1 arany­frank 3000 K arány szerint számit­tatnak. Telefon évi előfizetési dija vidé­ken 162,000 K. A helyi beszélgetés dija helyben 100 K, a távolsági be­szélgetés dija 25 kilométerig 1000 K, 50 km-ig 2000 K, 200 km-ig 3000 K, 200 km-en felül 3600 K, I Telefon "Távirat, | w r mm A hercegprímás megrótta a budavári plébánost. Budapest. Csernoch János dr. bí­boros-hercegprímás tudvalevően sür­gős vizsgálatot indított a budavári Mátyás-templom filmbotránya ügyé­ben. A vizsgálat eredményeként a hercegprímás Nemes Antal címzetes püspök, plébánoshoz szigorú hangú levelet intézett, amelyben megálla­pítja, hogy a plébános a filmfelvé­tel ügyében felületesen és gondatla­nul járt el és kötelességmulasztást is követett el, ezért főpásztori rosza­lását fejezte ki és megrovásban része­sítette. Komárom vármegye sorsa. Budapest.A nemzetgyűlés együt­tes bizottságai letárgyalták és módo­sításokkal elfogadták a tisztviselői létszámapasztásról és a csonkavár­megyék egyesítéséről szóló törvény­javaslatot. Több varmegye egyesíté­sét elfogadták, másokét, igy Komá­rom vármegye ügyét is függőben tartották, mig az érdekelt - megyék vezetősége a miniszterelnöknek, a küldöttségeknek adott válasza értel­mében kimutatja, hogy az egyesítés­sel az államkincstár nem ért el meg­takarítást. Komáromban most dol­goznak a számszerű bizonyítékok összeállításán. A pápai nuncius egy milliót adott az inségakcióra. Budapest. Schioppa Lőrinc pápai nuncius meleghangú levél kíséreté­ben Vass József népjóléti miniszter­nek egymillió koronát küldött a kö­zéposztály nagy ínségének enyhíté­sére. A német kommnnisták sztrájkra izgatnak. Berlin. A sztrájk némleg kiélese­dett, amennyiben a közúti vasutakon kivül az autóbusz közlekedés is szü­netel. A villamossági művek munká­sai legnagyobb részében sztrájkolnak. A gázművek alkalmazottai is egy üzem kivételével sztrájkba léptek. Berlin nagyipari üzemeiben legna­gyobbrészt engedelmeskedtek a kom­munisták sztrájkra való felhívásának. Attól tartanak, hogy a dolgozni akaró munkásokat a radikálisok erőszak­kal fogják kiemelni műhelyükből. A szociáldemokraták szakszervezeti épü­leteiket védelmi állapotba helyezték a kommunisták támadásai ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom