Esztergom és Vidéke, 1923

1923-08-19 / 65.szám

XLV. évfolyam 65. szám. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21 hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 4800 K, félévre . 2400 K. negyedévre1200 K, egy hóra. 400 K. Egyes szám ára: hétköznap 40 korona, vasárnap 80 kor Kéziratot nem adunk vissza. A kisipar és kiskereskedelem helyzete. A nagyközönség felületes. Vélt, vagy igazi sérelmeit rendesen azoknak a nyakába varrja, kik a sérelmezett ügyben vele közvetlen kapcsolatban állnak. Adórendszerünk hiányait áz adóbehajtó közegekre. Igy jártak a kisiparosok és kiskereskedők is, kik most szinte összeolvadnak a valutasiberek és a közönség kettős malomköve között-A fogyasztó csak azt látja, hogy a kisiparos és a kiskereskedő szinte óránként emeli az árakat, igy elkeseredésének minden dühét ezek ellen fordítja. Azt már csak kevesen látják, hogy ezek is ugyanannak a viharnak az áldozatai, mely a tőzsdén keresztül mindenkit elragad, aki nem gazember. A drágaságot annál kevésbbé szabad a kisiparos és kiskereskedő nyakába sózni, mert közgazdasági értelemben véve nem is drágasági hullám az elnyeléssel tenyegető áradat, hanem a XX. század egyik legnagyobb rablásának, Magyarország kifosztásának szemeink előtt történő lezajlása. A drágaság csak jelentkezési forma, látszat, amely csal. A lényeg az, hogy koronánk esése ezeknek a modern rablóknak a kezében ellenálhatatlan mágnes, mellyel egyforma ügyességgel ellopják a munkás zsebéből a bért, a kisiparostól a tisztességes hasznot, a termelőtől az árút. ők eleve tudják már, hogy a „korona okvetlenül esni fog", nyíltabban beszélve, tesznek róla, hogy feltétlenül lel elé essék. És eleve valorizálják áruban, valutában, devizában, értékpapírban pénzüket — azt a pénzt, amit hitel alakjában valorizálatlanul a Jegyintézettől kapnak. Mikor aztán koronánk bukott egy nagyot, mi- is kénytelenek vagyunk emelni munkánk bérét, hogy legalább annyi értéket kapjunk, mint a koronarontó spekuláció fázisában. Ez azonban nekünk csak veszteség és nem nyereség, mert közben a koronarontó spekuláció láthatatlan tolvaja belenyúl a zsebünkbe, a tárcánkba és jól elzárt fiókunkba és anélkül, hogy védekezhetnénk ellene, minduntalan elemeli pénzünk értékének, vásárlóerejének jókora részét És ez ellen nincs büntető paragrafus, még Nagy Emil sem talált fel ilyet. Védelemért, megtorlásért nem szaladhatunk a rendőrségre, legfeljebb a sóhivatalhoz, akarom mondani: a kormányhoz, amely búnak eresztve fejét, hitetlen Tamásként bámulja a folyton ismétlődő „átértékelési művelet" szemkápráztató mutatványait. Nagy dolgok ezek, szinte szédülünk bele. Segi'eni rajta nem a kisiparosnak és kiskereskedőnek a feladata, ők csak azt tehetik, amit mindenki: úsznak az árral. Némelyik már félholtan, mások lélekvesztőn vagy csónakon teszik meg az utat, de mindnyájan egyformán remegnek a spekuláció tengerének piszkos hullámaitól. Közben a tőzsdén tovább tombol a vihar, a Rettenetes Hossz mindent elsepréssel fenyegető szele. Ki tudja hol áll meg, kit hová sodor? Nem tölgyek vagyunk, senyvedt kis fűszál köztünk a leghatalmasabb, a legerősebb is, csak egymáshoz simulva menekülhetünk meg. Ha még széjjelebb hullunk, az olyan széthullás lesz, hogy maga az Isten se rakhat többet össze bennünket és se kis-ántánt, se nagy-ántánt meg nem menthet bennünket, ha magunk fojtogatjuk meg egymást. Ha egymásba nem fogódzunk, válogatás nélkül elvisz az ördög vöröset, fehéret, kisiparost, kisgazdát, kiskereskedőt s nem is várat magára sokáig csak az első téli hónapig. A közvágóhíd új köntösben. Közvetlen a világháború kitörése előtt a város hatósága nagy költségelőirányzattal hozzáfogott a kor kívánalmainak megfelelő berendezésű közvágóhíd építéséhez. Sajnos azonban a nagy világégés, ugy mint sok más haladásnak, ennek is útjába állott és megállt a munka. Azóta az idő viszontagságának és a roszlelkű emberek romboló kezének kitéve, felkiáltó jelként állanak a megkezdett puszta falak a szentgyörgymezői dunaparton. A város közönsége állandóan foglalkozott azzal, hogy miképen volna befejezhető a megkezdett munka. A terv megvalósítását a nehéz viszonyok és pénzünk értékének folytonos romlása azonban megakadályozták. Végre a hatóság módot keresett és talált a kérdésnek részben való megoldására. Elhatározta ugyanis, hogy a régi vágóhíd faköpönyegét tégla falakkal cseréli ki, felhasználván ehhez a félbenmaradt falépitmények egy részének lebontásával nyerendő tégla anyagot. A terv testet öltött és ma már készen áll — habár csak nagyobb állatok vágására berendezett — az egészségügy követelményeinek megfelelő berendezésű közvágóhíd, úgy, hogyha néhány napon belül a gépgyár a vasszerkezettel is elkészül, rövidesen átadható lesz rendeltetésének. A szép kivitelű építmény Bádi György helybeli kőműves mester szakavato-t munkáját dicséri, amelyért néki a város hatósága ál!al kiküldött bizottság az épület átvétele alkalmával elismerését fejezte ki. A megújított épülettel azonban az ügy még koránt sem nyert befejezést, mert a sertésvágóhidat még mindig nélkülözni vagyunk kénytelenek. Remélhető azonban, hogy á viszonyok javultával a kérdés végleges megoldást nyer. Ugy értesültünk, hogy egy fővárosi érdekeltség a még megmaradt épűletfalakat a telekkel együtt megakarja vásárolni a várostól gyártelep céljára. Nagyon üdvös volna, ha á terv sikerülne, mert egy gyár létesülése a város, de különösen Szentgyörgymező városrész fejlődését nagyban elősegítené. (H.) Uj póstatarífa. Folyó hó 13-tól a postán új tarifa lépett életbe, melynek főbb tételei a következők: Levél helyben 100, távolsági forgalomban 200, Ausztriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Németországba, Olaszországba és Romániába 350, egyéb külföldre 500 korona. Levelezőlap helyben 50, távolsági forgalomban 100, a fent jelzett államokba 220, egyéb külföldre 500 korona. Nyomtatvány és árúminta 50 grammonkint belföldre 20, külföldre 100 korona. Díjminimum az árúmintánál belföldre 100, külföldre 200 korona. Ajánlásidij helyben 100, távolsági forgalomban 200, külföldre 500 korona. Expressdij belföldre 500 korona. Postautalvány belföldre 25.000 Kig 200, 50.000 K-ig 400, 100.000 K-ig 800 ós ezenfelül 100.000 K-ként még 400 K. Egy-egy utalvánnyal 1,000.000 K küldhető. Értéklevél dija belföldre 1,000.000 K-ig 1000 K, ezenfelül 500,000 Kként még 150 K. Csomagdij 1, 5, 10, 15 és 20 kilogrammig 50 km. távolságra 250, 300. 500, 700 és 900 K. Távirat szódija belföldre 60, Ausztriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába és Romániába 200, Németországba és Lengyelországba 300 K, a többi külföldi viszonylatban az aranyfrankban megállapított szódijak, 1 aranyfrank 3000 K arány szerint számittatnak. Telefon évi előfizetési dija vidéken 162,000 K. A helyi beszélgetés dija helyben 100 K, a távolsági beszélgetés dija 25 kilométerig 1000 K, 50 km-ig 2000 K, 200 km-ig 3000 K, 200 km-en felül 3600 K, I Telefon "Távirat, | w

r

mm A hercegprímás megrótta a budavári plébánost. Budapest. Csernoch János dr. bíboros-hercegprímás tudvalevően sürgős vizsgálatot indított a budavári Mátyás-templom filmbotránya ügyében. A vizsgálat eredményeként a hercegprímás Nemes Antal címzetes püspök, plébánoshoz szigorú hangú levelet intézett, amelyben megállapítja, hogy a plébános a filmfelvétel ügyében felületesen és gondatlanul járt el és kötelességmulasztást is követett el, ezért főpásztori roszalását fejezte ki és megrovásban részesítette. Komárom vármegye sorsa. Budapest.A nemzetgyűlés együttes bizottságai letárgyalták és módosításokkal elfogadták a tisztviselői létszámapasztásról és a csonkavármegyék egyesítéséről szóló törvényjavaslatot. Több varmegye egyesítését elfogadták, másokét, igy Komárom vármegye ügyét is függőben tartották, mig az érdekelt - megyék vezetősége a miniszterelnöknek, a küldöttségeknek adott válasza értelmében kimutatja, hogy az egyesítéssel az államkincstár nem ért el megtakarítást. Komáromban most dolgoznak a számszerű bizonyítékok összeállításán. A pápai nuncius egy milliót adott az inségakcióra. Budapest. Schioppa Lőrinc pápai nuncius meleghangú levél kíséretében Vass József népjóléti miniszternek egymillió koronát küldött a középosztály nagy ínségének enyhítésére. A német kommnnisták sztrájkra izgatnak. Berlin. A sztrájk némleg kiélesedett, amennyiben a közúti vasutakon kivül az autóbusz közlekedés is szünetel. A villamossági művek munkásai legnagyobb részében sztrájkolnak. A gázművek alkalmazottai is egy üzem kivételével sztrájkba léptek. Berlin nagyipari üzemeiben legnagyobbrészt engedelmeskedtek a kommunisták sztrájkra való felhívásának. Attól tartanak, hogy a dolgozni akaró munkásokat a radikálisok erőszakkal fogják kiemelni műhelyükből. A szociáldemokraták szakszervezeti épületeiket védelmi állapotba helyezték a kommunisták támadásai ellen.