Esztergom és Vidéke, 1923

1923-08-02 / 60.szám

XLV. évfolyam 60 szám. KeFÖSZtéliy QMIgyílF SlffÖ. Csütörtök, 1923. augusztus 2. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető köz­lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre. 4800 K, félévre . 2400 K. negyedévre1200 K, egy hóra. 400 K. Egyes szám ára: hétköznap 40 korona, vasárnap 80 kor Kéziratot nem adunk vissza. Sztrájk. Ebben a lerombolt, ezer gazdasági nehézséggel küzdő világban, amikor tisztességes munkából is mesterség nyomorúságosan megélni; bűn, orv­támadás a gazdasági élet ellen a ter­melést megakadályozó sztrájk. Mi, akik teljesen szociális alapon állunk és a legnagyobb méltánylással vagyunk a magyar munkásság iránt, megbotránkoztunk azon a viselkedé­sen, amilyet a munkásság egy része tanúsított és tanúsít még ma is parancsszóra. Amikor az építő mun­kásságnak az a része is abban hagyja a munkát, amelynek jogos igényeit kielégítik, nem tekinthetjük másnak sztrájkukat, mint a szociáldemokrata szakszervezetek hatalmi kérdésének a szervezet tagjai vak eszközei. A; szociáldemokrata szakszervezetek tag­jai azzal szoktak dicsekedni, hogy ők öntudatos, érdekeiket képviselni tudó, nemzeti alapon álló munkások. Na­gyon csodálkozunk azon, hogy nem látják, mennyire öntudatlanok, meny­nyire nem tudják jól felfogott érde­keiket képviselni és mennyire nem állanak nemzeti alapon. öntudatlanok azért, mert szakszer­vezeti parancsra, akkor is sztrájkba léptek, amikor a kért órabéren felül még 5%-kai többet kaptak. Tehát parancsra hagyták abba a munkát mások kedvéért, mások parancsára. Kárt okoztak önmaguknak és család­jaiknak másokért, idegen, általuk nem ismert, rejtett célokért. Nem tudják képviselni saját anyagi érdekeiket, mert, akkor előzőleg tárgyalásokat kellett volna folytatniuk munkaadóik­kal, akik bizonyára megadták volna azt az órabért, melyet megadnak most, amikor a szakszeryeze i önkény minden munkásnak több 10.000 koro­nányi kárt okozott, melyet a mai ne­héz viszonyok között pótolni egyetlen egy sztrájkoló munkás sem lesz ké­pes. Mert kérdezzük, ha most kétheti sztrájk után megkapják óradíjul a főzőliszt árát, nem fog az felemész­tődni a napi élelmezésnél? Honnét fogja pótolni a 14—16 elveszitett munkanapot ? Nemzeti alapon pedig nem állanak azért, mert akkor nem gördítenének akadályokat a gazdasági fejlődés elé és nem állanának azok szolgálatában, akik fajuk, eddigi viselkedésük, poli­tikai szereplésüknél fogva soha nem­zeti alapon nem állottak. Nemzeti alapon nem állhatnak azok, akik a háromszínű zászló helyett a forradalmi vörös zászló alá sorakoztatták a mun­kásságot Nem állhatnak nemzeti ala­pon azok az emberek, akik fegyvert nyomtak az egyébként szorgos mun­kás kezébe, hogy fegyverrel is védje, támogassa a nemzetközi, hazát nem ismerő kommunizmust. Ilyen embe­rekből áll a szociáldemokrata párt vezetőségének zöme és ezek kezében játékszer az a néhány aki nem ilyen. Mi, akik összetudjuk állítani az egyes mozzanatokat, arra az ered­ményre jutottunk, hogy a szociálde mokrata párt az ő szakszevezeteivel sorozatos gyengítő munkát végez a magyar gazoaságLelet ellen. Figyel­jük meg jól, hői itt, holott, hol ez+a szakszervezet, vagy ennek helyi cso­portja, hol amaz, de folytonosan sztrájkol. Valahol mindég van sztrájk, aminek pedig nem más a célja, mint gazda­sági kárt okozni épen most, amikor minden gazgasági szervünk amúgy is félelmetesen beteg. Ez harc a tőkés társadalom ellen és bármint is tagad­ják útegyengetése a kommunizmus­nak. Nálunk azonban még más is, amit csupa kíméletből a félreveze­tett munkásság iránt nem óhajtunk fejtegetni. Ilyen emberek, ilyen célok szolgála­tában áll munkásaink egy része és be kötött szemmel engedi magát vezetni olyan örvényen, melynek ha látná végcélját, maga is megborzadna. Ss...i. I Telefon-Távirat. IP mm w m ni Csődök és fizetésképtelenségek Csehszlovákiában. Prága. Az állami statisztikai hi­vatal kimutatása szerint júniusban Csehszlovákiában 72 csődöt nyitot­tak. Az aktívák 53 ' tisztázott eset ben 11*3 millió sokolt, a passivák pedig 28*5 millió sokolt tettek ki. Ugyanebben az időszakban 213 bí­róságon kivüli egyezségi eljárás in­dult, ezek közül 213 esetben 120*5 millió sokolt tettek ki az aktívák a 2218 millió sokol passzívával szem­ben­Elárverezik Eugénia császárnő ruháit. London. Christie hires árverési termében árverésre állították ki Eu­génia volt francia császárnő ruháit, csipkéit és gyönyörű prémjeit. Majd­nem minden darabnak történelme is van. Bár a ruhák már rég kimentek a divatból, a francia nők mindent meg akarnak venni az árverésen. A románok lefoglalják a refor­mátus templomokat. Kolozsvár. A román kormány a marosszentimrei református templo­mot és paplakot a görögkeletuegyház részére lefoglalta az egyházközség birtokával együtt. Ugyancsak bezár­ták a bukaresti református templo­mot is a paplakkal együtt, mert a helyiségekre a királyi testőrségnek van szüksége. Az ébredők győztek a ceglédi választáson. Cegléd. Cegléden vasárnap a tel­jes csendben lezajlott választáson 1496 abszolút szótöbbséggel képvi­selővé választották Lendvay Istvánt, az Ébredő Magyarok jelöltjét Pálfy Dániel kormánypárti, Dinich Vidor pártonkívüli ellenzéki jelöltekkel szem­ben. I HIREK. I Palkovics László alispán sza­badságáról visszatért és hivatali mű ködését újból megkezdte. Schmidt Sándor bányaügyi fő­tanácsos. Schmidt Sándor m. kir. főbányatanácsost, a dorogi bánya agilis igazgatóját ujabb magas ki­tüntetés érte. A kormányzó úr őfő­méltósága a hazai szénbányaművelés és termelés fejlesztése körül szerzett érdemei "elismeréséül a m. kir. bá­nyaügyi főtanácsosi cimet adomá­nyozta. Ezen ujabb kitüntetéséhez őszintén gratulálunk I Halálozás. Begovits Gyuláné sz. Pénzes Ilona f. hó 28 án életének 25. évében hosszas szenvedés után elhunyt. Adományok. Kovács Jenő, Noll Gyula és Sprincz Alajos (Tokod­Altáró) a vaskapui menedékház költ­ségeire 500—500 koronát, J. J. pe­dig a Turista Dalárda zászlószente­lése alkalmából a dalárda hangjegy­beszerzési alapjára 1000 koronát ado­mányoztak. Országos atlétikai verseny Do­rogon. A Dorogi Atlétikai Club f. évi augusztus hó 15-én Dorogon sa­ját versenypályáján délután 2 órai kezdettel országos vándordíj as atlé­tikai versenyt rendez a következő versenyszámokkal: 1. 400 m. síkfu­tás. 2. 1500 m. síkfutás. 3. sulydo­bás. 4. Rúdugrás. 5. 400 m. síkfu­tás. 6. Olimpiai staféta. 7. Gerelyve­tés. 8. Hármasugrás. 9. 110 m. gát­futás. 10. 5000 m. síkfutás hand. 11. Diszkoszvetés. 12. 800 m. sík­futás. 13. 3000 m. gyaloglás. 14. 100 m. síkfutás. 15. Magasugrás. 16. Távolugrás. Családias kerti összejövetel a Kath. Körben. Az Esztergomi Kath. Kör f. hó 2-én csütörtökön délután 6 órakor tekézéssel egybekött csalá­dias kerti összejövetelt rendez, ame­lyen a kör m. t. tagjait, családjait és vendégeit szívesen látja a rende­zőség. Búcsú Vizivároson. Szt. Ignác oktáva alatti vasárnap, e hó 5-én lesz a vizivárosi plébánia templom bú­csúja ünnepélyesen megtartva. Szom­baton a 6 órai litánia előtt vizszen­telés lesz, Szt. Ignác ritusa szerint. A főistentisztelet vasárnap fél 11 óra­kor ünnepi prédikációval kezdődik, melyet segédlettel ünnepi mise követ. Délután 4 órakor litánia. Temetés. Nagy részvéttel folyt le Csenke Margitka temetése mult hó 28-án a belvárosi temetőkápolnából. A gyászszertartást Mátéfty Viktor prépost-plébános végezte fényes papi segédlettel. Szokatlanul nagyszámú gyászoló közönség vette körül a szebbnél-szebb koszorúk és virág­csokrok özönével borított ravatalt. inig a legjobb darabokat láthatja: Csütörtökön: Vasárnap: Dupla vagy semmi. évig, használja fel ezt a pár napot Pénteken: Szombaton; MORFIUM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom