Esztergom és Vidéke, 1923

1923-07-22 / 57.szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

192«. julius 22

S most mikor Komárom és Komárom vármegyének az összeolvasztás ellen kifejtett nagy mozgalmát nézzük, lehetetlen, hogy ugyanakkor midőn elitéljük ezt, egy kevés igazat ne adjunk nekik. Komárom és Komárom vármegye nem szűnik meg lenni még e súlyos közigazgatási operáció után sem. Komárom törvényhatósági jellege megmaradt mindene megmarad. A vármegyék közös dolgai lesznek innen intézendők. A csonka-megyék egyesítésével csak egy cél lebeg a kormány előtt, a takarékosság. Megszüntetni ezen a vonalon a nagy adminisztráció költségeinek nagy részét, ami azt jelenti, hogy innen is- onnan is el lesznek bocsájtva az egyesülés után feleslegesnek mutatkozó eddigi adminisztrációs erők, s e létszám apasztással számbavehető megtakarítás lesz elérhető. így véli az állam.

Amikor Komárom oly nagy tevékenységet fejt ki az összekapcsolás ellen, ugyanakkor tálán Esztergom is megtehetné azt ettől való félelmében. De itt az utolsó válasz utón meg kell hajolnunk a szükség előtt, az állam érdeke előtt. Ez másként nem lehet.

Egyébként a história kedvéért nem érdektelen Komárom vármegye mozgalmával foglalkozni. A két törvény- hatóság (a város és a megye) rendkívüli közgyűlésen foglalt állást a múlt héten az összekapcsolási terv ellen. Elhatározták, hogy a létszám apasztással kapcsolatos terv ellen felirattal tiltakoznak a kormányzónál, a nemzetgyűlésnél, a bel- és pénzügyminisztériumoknál, s ezt monstre depuíáció nyújtja majd át. A javaslatot végzetesnek látják és bizonyosak abban, hogy aki tervezte, nem ismeri a két vármegye földrajzi fekvését, gazdasági és közlekedési viszonyait.(?) Egy indítványra egyhangúlag kimondják, amennyiben a javaslat törvényerőre emelkedik, ja. megye összes bizottsági tagjai lemondanak, mert az uj székhely távoli volta miatt kötetességüknek nem tehetnek becsületesen eleget.

Az elhatározást gyors tett követte. Kedden délelőtt nagyszámú küldöttség kereste feb gróf Bethlen István miniszterelnököt és Rakovszky belügyminisztert és a memorandumot átnyújtotta, melyben a vármegye székhelyének meghagyását és Komárom város törvényhatósági jellegének fenntartását kérik. A miniszterelnök válaszában röviden kifejtette álláspontját e tervre vonatkozón. Tudja és faj neki, hogy mély gyökerű történelmi tradíciók sértetnek meg ezzel és oly érzelmi momentumok, melyeket ok- nélkül semmilyen kormánynak nem szabad sértenie, de az ország egyik legfőbb kötelessége lebeg szeme előtt, a takarékosság. Magyarországnak a tradíciók feladása árán is élnie kell. Fájdalommal, nem szívesen, de kény- telenségből teszik ezt. S amennyiben igaz lenne az az állításuk és bebizo nyitják, hogy ezáltal egyszerűsítés és megtakarítás nem érhető el, úgy örömmel veszi vissza az intézkedést, ő elvileg megmarad mellette, mig be bizonyosodik, hogy elérhető e az összekapcsolással az a cél, amit szem előtt tartanak. Rakovszky István belügyminiszter válaszolt-ezután. Rámutatott arra, hogy helytelen Komárom város és vármegye megszűnéséről beszélni, mert az uj vármegyéknek közös nevük és közös közigazgatásuk lesz.

Sokat nem teszünk e tényékhez. A miniszterelnök válaszából kitetszik, hogy meggondolt, józan fontolás után szánta a kormány magát erre a kényszerítő lépésre. Az ország egyetemes érdeke az életképtelen és aránytalanul nagy adminisztrációs költségeket kívánó csonkavármegyék egyesítése, s igy Komárom és Esztergom megyéké is.

Ez nem jelenti azt, hogy mindenbe belenyugodtunk, felejtettünk. Komárom Komárom vármegye, Esztergom szintén az lesz egykor. Hisszük és e hitünkben nem rendit meg semmi. Addig is a sivár lehetőségek útját kell járnunk és beletörődnünk a most még változhatatlanba.

Értesülésünk szerint az összeol- vasztási terv legközelebb düllőre jut és az összekapcsolása a két megyé nek megtörténik.

(os. t. or.)

Amateur evezősverseny Esztergomban.

Már több lapszámunkban irtunk arról, hogy a Magyar Évezős Szövetség ma, vasárnap rendezi városunkban amateur evezős versenyét.

A verseny nagysikerűnek és igen látványosnak Ígérkezik, mert csonka hazánk legjobb evezős egyletei vesznek részt a versenyben. És pedig ■ a Győri Csónakázó Egylet, a Move Váczi Sportegylet Evezős Osztálya, a Győri Torna Egylet Evezős Osztálya, „Neptun“ Evezős Egylet, „Pannónia“ Evezős Club, Nemzeti Hajós Egylet, „Duna“ Evezős Egylet, Magyar Atlétikai Club Evezős Osztálya és a Move Esztergomi Hajós Egylet.

A verseny a Duna folyam Move Sporttelep és a prímás palota közötti szakaszán fog lefolyni, melynek hosz- szúsága 2000 méter. Az indulás a Move Sporttelep fürdőháza fölött 140 méternyire történik s a cél prímás palota alatt kb. 200 méternyire van. Az induló versenyző egylet neve, az egyes versenyszám lefolyásának érdekes mozzanata, valamint a győztes és helyezett egylet neve szócsővel lesz kihirdetve. A győztes egylet zászlója az árbocra felhuzatik.

A verseny délután fél 5 órakor kezdődik. A verseny számok a kö vetkezők :

I. Négyevezős verseny kormányossal, legjobb hajóknak. A győztes csapat Esztergom szab. kir. város tiszteletdijat kapja, öt emlékérem pedig a győztes csapatnak.

II. Egyes verseny legjobb hajókkal. A győztes egylete az esztergomi pénzintézetek tiszteletdiját, a gy őztes evezős pedig emlékérmet kap.

III. Négyevezős verseny kormányossal, palánkos hajóknak. A győztes egylet az esztergomi hölgyek tiszteletdiját, a győztes csapat pedig őt emlékérmet kap.

IV. Kettős párevezős verseny kor mányos nélkül, palánkos hajóknak. A győztes egylet az Esztergom Szászvári Kőszénbánya Rt. tiszteletdiját, a győztesek pedig két emlékérmet kapnak.

V. Nyolcevezős verseny kormányossal, legjobb hajóknak. A győztes csapat a Move országos elnökségének tiszteletdiját, a győztes csapat pedig kilenc emlékérmet kap.

VI. Kettős párevezős verseny legjobb hajóknak. A győztes egylet a hercegprímás tiszteletdiját, a győztes evezősök pedig két emlékérmet kapnak.

Személyi hir. Dr. Vargha Gyula nyug. kereskedelmi államtitkár, a Kisfaludy és Petőfi Társaságok másodelnöke, a nagynevű költő és tudós. a mai napon rokoni látogatásra Esztergomba érkezett.

Zászlószentelés. A Turista Dalárda zászlószenlelési ünnepélye, a mennyiben az idő kedvezőtlen lenne, a szentelési aktus a belvárosi plébánia templomban délelőtt 10 órakor, az ünnepély pedig a vármegyeház nagytermében 11 órakor tartatik meg. Felkéretnek egyúttal a Turista Egyesület tagjai, hogy ma, vasárnap délelőtt fél 10 órakor minél nagyobb számban jelenjenek meg a Magyar Királyban lévő Turista Otthonban, honnan a felszentelendő zászló elő- vitele mellett testületileg történik a felvonulás a Széchenyi-térre.

Adomány. Csere József tábori vendéglős az esztergomi tüzoltóegy- letnek 50.000 koronát adományozott.

Alapító tagság. Gubola Béla 5000 koronával a Turista Dalárda alapitó tagjai közé lépett.

Közigazgatási bizottsági ülés

volt pénteken délelőtt 10 órakor dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt. A szabadságon lévő alispán helyett dr. Frey Vilmos vármegyei főjegyző tette meg havi jelentését, melyben az általános helyzetnél — nagyon helyesen — rámutatott azon nyomasztó hangulatra, mely a készfize- tésűeknél uralkodik az egyre fokozódó drágaság miatt. A bizottság némi vonatjárlat meghosszabbítása és megváltoztatása miatt atirt a vasúti igazgatósághoz. A tanköteles gyermekek törzskönyvezési diját fe- jenkint 25 dkgr. búzában állapította meg.

Gyászhir. Seltner Józsefné szül. Virág Róza életének 32 ik, boldog házasságának 12-ik évében rövid szenvedés ,után elhunyt. Temetése ma, vasárnap délután 5 órakor lesz a belvárosi temetőkápolnából. Az engesztelő szentmiseáldozat f. hó 23 án reggel fél 8 órakor lesz a belvárosi plébánia templomban.

Adományok a Turista Dalárdának. Brutsy János, Kádár Gyula ny. főszámvevő és Riegl Rezső Budapest 1000—1000 koronát adományoztak a Turista Dalárda hangjegybeszerzési alapjára.

A Nemzeti Hitelintézet R.-T.

f. hó 17 én megtartott rendkívüli közgyűlése elhatározta az alaptőkének 190,000.000 koronáról 600,000.000 koronára leendő felemelését. Minden 10 drb. 200 K n. é. régi részvény 1 drb. 2000 K n. é. részvényre vo natik össze, amely után elővételi jog gyakorolható f. évi aug. 1-től 15 ig 1 : 2 arányában 3000 K elővételi árban. Részvénykicserélésre és elővételi jog gyakorlására vonatkozó részletes tájékoztatással a Budapesti Közlönyben és Községi Közlönyben megjelent hirdetmények valamint a Nemzeti Hitelintézet R.-T. központja (Budapest, Vilmos császár ut 25.) és helybeli fiókja szolgálnak.

Értesítés a Kereskedelmi Társulat tagjaihoz. Ertesittetnek a fényűzési adó alá eső árucikkeket árusító kereskedők, hogy a m. kir. pénzügyminiszter 1923. évi július 30-tól kezdve a fenti árúkra az értékhatárt felemelte. A rendelet Tatarek József társulati titkárnál megtekinthető. Az elnökség.

Boldog karcagiak. A „Karcagi Hírlap“ julius 14. számában következőket olvastuk: „A tej. Karcagon ma a tisztviselő, iparos és kétkézi munkás családoknak kettős gond nyomja a fejét: Hogyan küzdjenek meg a szűkös keresetből a drágasággal és honnan teremtsenek elő tejet. A tejár ugyanis minduntalan emelkedik s a boldog nagypénzesek öt-hat éves vevőket túrnak ki ráigérgetésekkel megszokott helyükről. így aztán a szegény nincstelenek tej nélkül maradnak. A piacon a mai hetivásáron 150 koronáért adták a tejet, de már akadnak oiyan pénzsóvár tejtermelők, akik még tegnap ráüzentek régi vevőikre, hogy 15 étől 180 vagy 200 korona lesz egy liter tej I Ügylátszik az árvizsgáló bizottságot ismét rákényszerítik ezek a kapzsi elemek a felszabadított tej uj irányárának meghatározásával.“ Nálunk a tej 400—450 korona, mert az itteni tehenek nem olyan takarmányt esznek, mint a karcagiak, vagy a tejtermelőkben van valamivel több lelkiismeret, sőt az is lehet, hogy árvizsgálóbizottság is van Karcagon. Másik hírből pedig azt tudjuk meg, hogy a tojás darabja 90 korona.

Kötelesség áldozata. Csütörtökön délután egy fiatalember kötelességének teljesítése közben a Duna hullámaiban lelte halálát. Cziglényi Antal kékfestősegéd a Kis-Dunán festővásznat öblitet’. Amint a hosz- szu vászon darabot bedobta a Dunába, az kicsúszott kezéből és úszott lefelé. Cziglényi utánna ugrott a vászonnak, de oly szerencsétlenül, hogy a vászon lábaira csavarodott és lehúzta a Duna fenekére. Azonnal a mentésére siettek, de mire kihúzták, már nem volt benne élet.

Németek a lukszus ellen. Ugy- látszik Németországban is felütötte fejéj a pazarló lukszusdivat a nők között. Nem azért találták azonban fel a „német alaposság“-ot, hogy meg ne akadályozzák a szertelen pazarlást. Nyiit utcán megszólítják a selymes nőket és adakozásra hívják fel őket Németország javára. Ez nem ártana nálunk Sem.

Mezőgazdasági munkások féláru vasúti jegye. A m. kir. földművelésügyi miniszter f. évi május 19-én kelt 1 1804 számú kormányrendelete értelmében a m. kir. államvasutak és a kezelése alatt álló helyi érdekű vasutak vonalain a személy és vegyes vonatok III. kocsiosztályában félaru menetjegyeket adnak ki mező- gazdasági munkások részére. A kedvezmény igénybevételére csak azok a mezőgazdasági munkások jogosultak, akik az 1898. évi II. te. értelmében munkásigazolvánnyal el vannak látva és munkaszerződésüket arra illetékes községi elöljáróságok közreműködésével kötötték meg. Legalább 12 főből álló munkáscsoponnak kell lennie. Az engedélyezett menetdij kedvezmény érvényességi idő tartama 1923. szeptember hó 15-ig tart.

Eltűnt. Grósz Ferenc esztergomi birtokostól pénteken eltűnt Dózsa István nevű gyermekmenhelybdi 10 éves fiú. A fiú kakiszinű öltözetet viselt.

Felemelték a közalkalmazottak készpénzváltságát. A pénzügyminiszter a természetbeni ellátás helyett adandó készpénzváltságot az élelmiszerek árának nagy emelkedésére való tekintettel 10.500 koronáról 14.500 koronára emelte fel.

Hatszázszoros a könyvek szorzószáma. A könyvkiadók legutóbbi ülésükön elhatározták, hogy a magyar könyvek szorzószámát hatszazra emelik föl. A német kiadók szintén mostanában emelték a szorzószámot — tizenötezerre.

Cséplési tudnivalók. A minisztérium rendelete értelmében mindazok, akik gőzcséplőgéppel vagy benzinnel, perroleummal villamos, esetleg más motorikus erővel hajtott cséplőgéppel vagy állati erővel hajtott jargányos csélőgéppel az 1923. évi aratásból származó gabonát akár saját gazdaságukban, akár mások részére csó-