Esztergom és Vidéke, 1923

1923-06-17 / 47.szám

XLV. évfolyam 47. szám. K8r6BZtéBy WS^SF Siftő. Vasárnap, 1923. Junius 17. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 1800 K, félévre . 900 K. negyedévre 450 K, egy hóra . 150 K. Egyes szám ára: hétköznap 15 korona, vasárnap 20 kor Kéziratot nem adunk vissza. A visszhang. Finom, tárgyilagos volt az a válasz, amelyet a magyar külügyminiszter adott Nincsics kíméletlen támadására. Finomszövésű visszhang volt ez, előkelő bizonyítéka annak a kulturfölénynek, amelyetj szomszédaink az irigység gyűlöletével szeretnének tőlünk eldisputálni. De nemcsak a tónus volt az európai közízlésnek megfelelő, mintegy kiáltó ellentéte Nincsics fölhevült magamegfeledkezésének, hanem megtaláltuk benne a másik kelléket is, amit Nincsics beszédében ugyancsak nélkülöztünk: a tárgyi bizonyítást. Daruváry a tapasztalt diplomata fölényével sorolta fel a keserű viszszautasítások hosszú lisztáját, Szerr bia irántunk való roszakaratának bizonyítékait. Szives ajánlatunkat a gazdasági viszonyok szerződésszerű rendezésére visszautasították Ugyancsak visszautasították a politikai foglyok kicserélésére vonatkozó javaslatunkat, egyáltalán mindent, ami a két ország viszonyát szívélyesebbé tehette volna. Szomszédaink az engesztelhetetlenségnek belőlük kisugárzó szellemét ravasz fogással ugy viszik az európai közvélemény elé, mintha az Magyarországból emanálna, megrontva a béke és nyugalom atmoszféráját. Keserűen tapasztaljuk, hogy a szerzett előnyös pozíciók által segítve, milyen sikerrel operálnak és hogy nekünk mennyi időt és energiát kell elpazarolnunk a félelmetesen összeszőtt intrikák foj togató hálójának kibogozására. „Emberi tulajdonság gyűlölni azt, akit megbántottunk." Ennek a mélyértelmű mondásnak az idézésével szinte villámszerűén világított rá Daruváry arra a pszihologia folyamatra, amely ellenségeink lelkében lefolyik. Igen, az áldozatot csak a föld takarja el biztosan s amig vergődik, akár halálos sebben is, amig vádló, megtört szemei rámerednek a tettesre, addig nincs annak nyugovása. A bün rettenetes törvényszerűsége parancsolja, hogy teljessé legyen az, hogy a legborzalmasabb beteljesülés pokoli súlya nehezedjék a bűn elkövetőjére. Itt nincs félút: ezt érzi Szerbia, ezt érzik ellenségeink. Végig kell járniok a végzet útját s a régi retteneteket ujakkal tetézni, mert ez a kérlelhetetlen törvény. őket a félelem érzése, a saját tettüktől való félelem érzése űzi ujabb és ujabb gonoszságok elkövetésére, mert mi lenne, ha a rettenetes sebekből elborított áldozat egyszer csak fellábadna és irtózatos szenvedései nyomait a megnyílt világ látó sze mei elé tárná. óh I Az igazságnak rettenetes hatalma van és ez a nap el fog következni. Daruváry, vagy akárki, elfojtott, letompított, fájdalmas hangú válasza az egész magyar nemzet szenvedésben edződő reménykedése, a kaotikus bajok fellegtornyaira magát feltornázó nemzeti életakarás, minden, minden csak ennek az örök és letörhetetlen reménykedésnek a visszhangja, sápadt fénye. Csodála tosak a rendelkezések. A megalázót tak és szegények valami anyagtalanból olyan köntöst öltenek magukra, amelyről lecsúszik a tőr és a puskagolyó fáradtan hull le. Nekünk jogunk van viselni ezt a köntöst és felölteni a reménykedő türelemnek ünnepi palástját, mert szenvedtünk és szenvedünk. Bit szállítnak külföldre és mit hozunk be ? A Statisztikai Havi Közlemények szerint ez év január—márciusi első negyedében behozatalunk mennyisége 10.2 millió métermázsa, kivitelünké 1.8 millió métermázsa volt. Az előzetes számitások szerint a behozatal értéke 75.4 milliárd, a kivitelé 38.2 milliárd koronára becsülhető. A fa és szén behozatalának állandó növekedése mellett a többi importcikk mennyisége is emelkedett a mult évvel szemben, mig kivitelünkben még a legfontosabb cikkeink exportja is annyira visszaesett, hogy egy millió métermázsával exportáltunk kevesebbet, mint az elmúlt év ugyanez időszakában. Behozatalunk: Fából a mult év ugyanez időszakában behozott 2.1 millió métermázsával szemben 5 millió métermázsát hoztunk be, négyötöd részben Erdélyből. A szén behozatal több mint egy millió métermázsával volt nagyobb, mint az elmúlt év első három hónapjában s elérte a 3 millió méterroázsát. Ásványokból 767 ezer métermázsát vásároltunk nagyrészt az elszakított területekről, amelyekből a vasérc 394 ezer, a mészkőre pedig 137 ezer métermázsa esett. A vas- és vasáruk csoportja kitett 262 ezer métermázsát, amelynek négyötöd része nyersvas és vasfélgyártmány volt, mig a kész vasgyártmányok mennyisége általában csökkent. Sószükségletünket ezúttal is németországi importtal fedeztük s behoztunk 161 ezer métermázsát. A 107 ezer métermázsát kitevő papirost és papirosárút legnagyobrészt Auszt riából szereztük be. Ásványolajat 112 ezer métermázsát vásároltunk és pedig nyersolajat főleg Oroszországból, ben zint és égőolajat Romániából, nehéz ásványolajat pedig Lengyelországból Textilanyagokból és árukból 76 ezer métermázsára volt szükségünk, amely bői a pamutszövet 29 ezer, a gyapjúszövet 6 ezer métermázsát tett. Vegyészeti segédanyagokból és termékekből 70 ezer métermázsát importéltunk, nagyobb mennyiséggel szerepelt továbbá a gépek és készülékek csoportja 39 ezer métermázsával és a rizs 34 ezer métermázsával. Kivitelünk: Legnagyobb tétel a 670 ezer métermázsa jóvátételi szén. Lisztkivitelünk 215 ezer métermázsára, vagyis felére csökkent a mult évi január—márciusi mennyiségnek, vágóés igásállatokból 33.586 darabot adtunk el külföldre, borból 26 ezer métermázsát szállítottuk ki a mult év ugyanez időszakában kivitt 444 métermázsával szemben. Gyümölcs, főzelék és zöldségfélékből 143 ezer métermázsát exportáltunk. Mennyiségi szempontból tételekkel szerepelnek a 104 ezer métermázsa nyers mészkő, az 58 ezer métermázsa cement és a 41 ezer métermázsa tégla. A vas- és vasáruk csoportja 32 ezer métermázsát tett ki s körülbelül egy harmadra esett vissza. Gépekből 29 ezer métermázsát vittünk ki, amelyből 6 ezer métermázsa volt a malomipari és 5 ezer mérmázsa a mezőgazdasági gép. Az idén megindult cukorkivitel 23 ezer métermázsás mennyiséggel szerepelt. A hulladékfélék mennyisége 50 ezer métermázsa. Újfajta kenyér. Érdekes találmány megvalósítására és kihasználására indított országos mozgalmat Szécsenyi Rezső gróf. A megemlítésre érdemes találmány egy magyar származású amerikai vegyészmérnök Miskolczy József találmánya, mely olcsóbb, jobb kiszállításra is alkalmas kenyér gyári előállítását célozza. A jelenlegi sütési módszerek szerint 1 kg. búzalisztből 130 dkgr. kenyér lesz, mig az uj találmány 1 kg. lisztből 2 kg. elsőrangú kenyeret ad, mely jósága és olcsósága mellett hetekig állhat anélkül, hogy legkevésbbé megromlana. A találmány titka, hogy burgonya keményítő pépet kevernek viz helyett a kenyérbe, vagy tej helyett a kalácsba. E célból a burgonyát arra a célra feltalált gép segítségével nyersen meghámozzák, folytonos kavarás mellett megőrlik, megfőzik s a pépet használják kenyér, kalács és cukrászsütemények előállításához. Ez az eljárás nem azonos a kenyér burgonyával való pótlásával, mint a mérnök irja a héjjában főtt burgonya egyszerűen nem jó és e célra nem alkalmas. A burgonya héjjá ugyanis keserű alkolaidokat tartalmaz, melyek átmennek a vizbe s a burgonyába és kellemetlen izűvé teszik. A főtt burgonyának azután a tulajdonsága, hogy ha lehűl megsavanyodik, továbbá sütés közben vizet ereszt, a tésztát ellapositja s a kenyérben hamarosan nyálkásodást idéz elő. Ezzel szemben ezek a rossz tulajdonságok a keményítő pép használata mellet nem fordulnak elő. A feltalálónak az a célja, hogy az exportképessé tett kenyérrel a világpiacokat ellássa, úgyszintén, a kenyér előállítására szolgáló gyári berendezésekkel. A nagy városokban gyárakat szándékozik felállitatni, melyek a fogyasztó közönséget olcsó keményítő péppel, vagy készregyúrt tésztával látná el, mely uj gyurőgépekkel lesz előállítva, mely sok stelerizált és sűrített levegőt fog keverni a tésztába. A faluhelyeken a malmokhoz kisebb kenyérgyárat szándékozik csatolni, ahol 100 kg. búzáért 100 kg, fehér kenyeret adnának. A kenyerek sütése ujtalálmányu sütőkemencékben, fog történni, melyeknél a szegedi asszonyok kenyérsütésü elve érvényesül, hogy mennél kevésbbé maceráljuk a tésztát és mennél túlfűtöttebb a sütőkemence (de csak az első tiz percben, mig a kenyér hirtelen felduzzad) annál szebb, jobb és magasabb lesz a kenyér. Több szabadalmazott gépe van azután a mérnöknek külömböző élelmiszerek praktikus előállítására s egy eljárása, mely szerint a burgonyát hosszú időn keresztül romlás nélkül ellehet tartani. A találmányok megvalósítására az első gyárat Szécsenyi gróf vasmegyei gyöngyösapáti uradalmában állítják fel. A gróf most tőke hozzájárulási felhivassal fordult a magyar társadalomhoz, hogy ne kelljen külföldi tőkét igénybevennie. la, vasárnap délelőtt vi 9—^1 éráig a „Három Szerecsen" vendéglő kerthelyiségében székesfehérvári 4. honvéd gy.-e. teljes zenekara hangversenyez.