Esztergom és Vidéke, 1923

1923-06-03 / 43.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITAL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős i LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 1800 K, félévre . 900 K. negyedévre 450 K, egy hóra . 150 K. Egyes szám éra: hétköznap 15 korona, vasárnap 20 kor Kéziratot nem adunk viasza. Miért ? (t. a.) Ha nem volna mindennapi életünk tragédiája, valóságosan komikusnak volna mondható az, ami egyes árukkal, elsősorban az élelmiszer, a húsfélék és az utóbbiakon keresztül vendéglői árak emelkedése körül történik. A komikum abban van, ahogyan a drágulástól már napról-napra kábuló fogyasztó a- sajtóval egyetemben til takozik, rugdalózik a drágaság ellen, fohászkodik az árvizsgáló hoz, az ügyészséghez, a rendőrséghez, fohászkodik mindenfelé, de hiába I Mert a tehetetlen panasszal szemben szemtelenül vigyorog vissza az ujabb és ujabb drágulás, de ugyanakkor sehonnan nem mutatkozik még csak látszata sem a panaszok eredményének. Pedig olyan drágulási esetek vannak, amikre nincs speciális ok. Sőt. Például emelkedtek legutóbb is a kenyér és zsemleárak, ugyanakkor, amikor a buza és liszt ára esett. Emelkedtek a húsfélék és vendéglői ételek árai ugyanakkor, amikor a zsir és az élő marha ára esett. Emelkedik a tojás ára csak azért, mert az előbbi emelkedésekre hivatkoznak. És igy tovább. Az egyik fővárosi lapban pedig statisztikát is találunk arról, hogy mig az élő marhaárak az utolsó két és fél hónap alatt 233%-kal emelkedtek, ugyanakkor a húsárak 367 %-kal emelkedtek, tehát egyáltalán nem arányosan és látszik ebből, kik drágítanak jobban. És az okát is megtaláljuk a dolgoknak. Mert vegyük csak például a mészárost : akármelyik nap olyan árat függeszthet ki, amilyet akar és ha holnap kiírják valamelyik husboltban: elsőrendű hus 2800 korona, arra csak a fogyasztó rémül el, de senki más nem törődik vele vagy legalább azt hiszi, nem törődhetik vele. Pedig ha minden áremeléskor megjelenne az illetőnél az arra illetékes közeg és kérdőre vonta volna például, hogy miért lett drágább a hus 200 koronával ugyanakkor, amikor esett a marha ára, akkor áz áremelés nem aszerint történnék, hogy jobb vagy ballábbal keit-e fel az árusító. Mert most aszerint történik. Az elmúlt hetekben a korona nem ingadozott, az élő marha ára esett, a zsir ára esett, a gazdasági helyzetet semmi súlyosabb esemény nem befolyásolta, miért történhetett volna másképpen mégis, hogy nálunk mészáros és nyomában a vendéglős, a tojásos kofa és mindenki emelt tovább csak azért, mert két hónappal ezelőtt ingadozott a korona. Ez csak azért történhetett, mert nem volt senki, aki felelősségre vonta volna őket, amikor a kirakatba tet tek egy-egy ujabb, nekik tetsző örömszámot. Bethlen sikere. (N ... ó.) Ma meg nagyon korai volna irni Bethlen gróf és Kállay küldöldi útjának gazdasági sikere felől, mert bizonyos az, hogy ellenségeink minden akadályt oda gördi tenek Csonka-Magyarország fejlődésének útjába. Teljes sikertelenségről még inkább korai volna beszélni, mert hisz most vannak tárgyalás alatt nemzetgazdasági ügyeink. Sem avatott, legkevésbé avatatlan kézzel nem szabad hozzányúlni ezen kérdések feszegetéséhez. Foglalkoznunk azon ban annál inkább kell a két miniszter külföldi útjával, különösen annak erkölcsi sikerével. Köztudomású dolog, hogy Magyarországból kihasított testrészeken lak mározó cseh, román és szerb kese lyuk étvágya csak fokozódott, mikor belekóstoltak tej és mézzel folyó szerencsétlen ország testébe. Már nem volt nekik elég a mesterségesen készített, de soha fenn nem állható trianoni határ. Nem annyira telhetetlen éhségük, mint inkább a megcson kitott, megalázott, kirabolt CsonkaMagyarországból való félelmük hajtotta őket határaik kibővítésének hóbortjába. Egy kis csempész csetepatéért, egy kis határátlépésért rögtön megszállással fenyegettek minket állig fegyverzett és épen ezért roskadozó szomszédaink. Olyan fegyvercsörgést rendeztek, hogy egész Európa ideges lett, csak a magyar nép maradt méltóságteljesen nyugodt. A pihenő oroszlán sem szokott félelmetes talpával csapkodni döngicsélő szúnyogokra. Mintha ez a fülsiketítő harci zaj elmúlt volna. A cseh trombita sem oly fülsértően recsegő. A szerb kanászostor sem csattog oly hangosan és az oláh bocskor sem járja oly őrülten Magyarország haláltáncát. Mintha leintették volna valahonnan ezeket a hangos urakat. Franciaország ugyan még fűti a cseh és román kazánokét, de az angol és olasz hideg nyaköntések némileg lehűtötték a túlfeszült gőzt. Ezek azok az erkölcsi sikerek, melyekre Bethlenek bátran büszkék lehetnek és az ország pedig hálás lehet a külföldet járó két miniszter és a magyar kormánynak. A magyar nép nyugodtságával mutatja ki háláját, de sajnos, a nemzetgyűlési pártok nem. Tudjuk na gyon jól, hogy kritikát végző ellenzéknek kell lennie minden kormánynak, de gyűlölet nélkül. Végtelen csodáljuk az ellenzéki polgári pártok egy részének ideges, sőt gyűlölettel telitett türelmetlenségét a kormánynyal szemben, de még inkább cso dáljuk azt, hogy az országot telje sen rombadöntő szociáldemokrata párttal is szövetkeznek, hogy kellemetlenségeket okozzanak a kormánynak Ha a polgári ellenzéki pártok ilyetén való viselkedését megrójuk, még inkább meg kell róni az egységes pártban támasztó ellentéteket. Most bomlasztjuk az egyetértést, amikor két nagyhatalom szimpátiáját sikerült megnyernünk. Ez oktalanság és ezzel csak az u. n. emigránsok és az azokat uszítóknak teszünk szol gálatot. Az ipari aranka védelme. A közelmúltban terjesztette a keres kedelmi miniszter fenti törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé. A kisiparosságot érdeklő ezen törvényjavaslat benyújtására, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal tagságából kifolyólag vagyunk kötelezve, mely nemzetközi szerv kötelezi tagjait, hogy ily irányú törvények által szabályoztassék az ipari munkások egyesületei, valamint a munkaadók gazdasági egyesületeinek ellenőrzése. A benyújtott törvényjavaslat '4 részből áll. Az első az ipari munka szabadságának védelmére, a második a kötelező békéltetésre, a harmadik a döntő bíróságra, a negyedik pedig a szakegyesületek ellenőrzésére vonatkozik. Az első fejezetben foglalt rendelkezéseknek — az indoklás szerint — az a céljuk, hogv a szabad munkalehetőség mindenki részére biztosittassék, vagyis, hogy senki azért munkájából kizárható ne legyen, mert nem szakszervezeti, vagy munkaközvetítő utján foglalta el állását. A második fejezet szerint munkabér mozgalmak esetén addig sem a munkások nem sztrájkolhatnak, sem azokat a munkaadók addig ki nem zárhatják, mig a békéltető tárgyalást be nem fejezték. A harmadik fejezet szerint közüzemekben tilos á sztrájk és kizárás mindaddig, mig a vitás kérdést a döntőbíróság el nem intézte. A döntőbíróság határozata mindkét félre nézve egyaránt kötelező. A negyedik fejezet ugy a munkások, mint a munkaadók gazdasági egyesületeinek fokozottabb ellenőrzéséről intézkedik. Az ellenőrzés főleg az ügy és pénzkezelésre vonatkozik. AmmsHmamk.a^mmmHHm. I Hivatalos rész. | 286—1923. szám. Pályázati hirdetmény. Esztergom vm. esztergomi járáshoz tartozó Süttő községben holttá nyilvániás folytán megüresedett segédjegyzői állásra pályázatot hirdetek, Az állás javadalma a következő: 1. Az 1923. évi III. tc. 2. §-ában megállapított XL fizetési osztálynak megtelő készpénzfizetés. 2. A megállapított háborús, drágasági és rendkivüli segély. 3. Lakbér évi 400 korona. 4. A megállapítandó lakbérpótlék. Felhívom mindazokat, kik ezt az állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi 1. tc. 6. §-a, illetve az 1900. évi XX. tc. 3. §-ában előirt minősítést és az eddigi alkalmaztatást igazoló okmányokkal kellően felszerelt pályázati kérvényeket hozzám 1923. évi junittS hó 15-éig annál is inkább nyújtsák be, mert a később érkezőket figyelembe venni nem fogom. A választás határidejét később fogom kitűzni. Esztergom, 1923. május 21-én. Reviczky, s. k. főszolgabíró. 605 — 1923. szám. Pályázati hirdetmény. Esztergom vm. esztergomi járásához tartozó Nagysáp községben ujjonan szervezett segédjegyzői állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalma a következő : 1. Az 1923. évi III. t. c. 2. §-ában megállapított XI. fizetési osztálynak megfelelő készpénzfizetés. 2. Lakbér évi 200 korona. 3. A megállapított háborús és drágasági segély. 4. A megállapítandó lakbérpótlék. Felhívom mindazokat, kik ezt az állást' elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. tc. 6. $-a, illetve 1900. XX. tc. 3. §-ában előirt minősítésüket és az eddigi alkalmaztatást igazoló okmányokkal kellően felszerelt pályázati kérvényeket hozzám 1923. évi június hó 15-ig annyival is inkább nyújtsák be, mert a később érkezőket figyelembe venni nem fogom. A választás határidejét később fogom kitűzni. Esztergom, 1923. május 21-én. Reviczky, s. k. főszolgabíró. Csonka-Magyarország városainak népessége. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé az 1920. évi népszámlálás eredményét. A nagyobb városok és községek népesség szerint igy következnek egymás után : Budapest székesfőváros 928.996 Szeged tjv. 119.109 Debrecen tjv. 103.186