Esztergom és Vidéke, 1923

1923-05-17 / 38.szám

XLV. évfolyam 38. szám. K8r8SZtóIiy íM^FFFLT S8JtÖ. Csütörtök, 1923. május 17. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető köz­lemények, továbbá az előfizetési a hir­detési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Kiutasítások. A régi erős nemzetek, amikor még ököl, lándzsa és nyílvesszőben nyil­vánult meg a jog, amikor még nép­jogról szó sem volt, rabságba hajtot­ták a gyengébb népet. Rabságba haj­tották, pedig akkor, amikor fegyverrel kezökben estek el harcosaik, vagy erőszakkal tépték azt ki küzdő kezükből. A világ nagyot változott és most ugy szeretünk ezen korszakra vissza­gondolni, mint a műveletlenség, a a barbarizmus korszakára. Nincs igazunk. Most is rabságba hajtanak nemzeteket, még pedig nem is győ­zők, hanem az árulók és olyan népek, amelyek maguk erejéből soha sem let­tek volna önálló^nemzetek a Balkánon. Román, szerb és cseh megszállt területeken rabságban sinlődik szabad­sághoz szokott népünk. Ezekről a területekről utasítják ki századok óta ott lakó testvéreinket. Most legutóbb a felvidékről történtek tömeges kiuta­sítások. Arról á területről, amelynek uradalmai és gyáraiban évtizedeken át jó kenyeret kaptak a cseh tiszt­viselők. Ez bűnük volt a magyar nagybirtokos és nagytőkéseknek. Keblükön melengették a kígyót, pe­dig 1849 után megismerhették volna ezt a fajt. A kis antant és köztük a leghan­gosabb csehek, állandóan hatalmukat fitogtatják Nyugat felé és mégis félnek néhány tanár, újságírótól. Mi azt hittük, hogy Benesék belpolitikája is oly jó mint külpolitikája. Most látjuk és ezt örömmel konstatáljuk, hogy belpolitikájuk strucpolitika. Csak egy jelenségre akarunk rámutatni. Komá­romból összesen négy magyar em­bert utasítottak ki, akiket gyászruhás magyar hölgyek, ezrekre menő közön­ség virágesővel kisért ki. Nos bölcs cseh politika I négy magyart küldte­tek ki Komáromból, de még maradt ott 20,000. Ez az ott maradt nép csak jobban lehet elkeseredve, de megbékülve semmiesetre sem. Hiába való erőlködés, mert a felvidékről mégsem lehet minden magyar embert és tótajkút kiutasítani és megmaradt Csonka-Magyarországon sem lehet befogni mindenki száját. Másként pedig sohasem valósul meg Massarik ur álma. Stt... *. HIREK. A hercegprímás a fővárosba utazott. Dr. Csernoch János bibor­nok-hercegprimás f. hó 14 én, hét­főn délután több napi tartózkodásra Budapestre utazott. Dr. Huszár Aladár főispán ma a vármegye székhelyére érkezik. Adományok. Ticserits János te­lekkönyvvezető a vaskapui Mária­szoborra 100 koronát, Szilas János borbély és fodrászmester pedig a Turista Dalárda kottabeszerzési alap­jára 1000 koronát adományoztak. A Tanult Férfiak Mária-Kongre­gációja f. évi május hó 18. napján, pénteken d. u. 8 /*7 órakor tartja ren­des gyűlését a főgimn. fizikai termé­ben. Előadó dr. Szabó Vencel theol. tanár. Szives megjelenést kér a vezetőség. Turista Dalárda kedden este szép szerenáddal lepte meg Meizler Jánost névnapjának előestéjén. Meizler a M.T.E. Esztergomi Osztályának és Turista Dalárdának mindenkor szives házigazdája volt, ezenkívül legutóbb a vaskapui menedékház kibővítésére is nagyobb összeget jegyzett. A „Keresztény Szeretet Orszá­gos Gyermekvédő Müve" f. hó 13-án, vasárnap d. e. 11 órakor tar­totta XIII. évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében élénk ér­deklődés mellett. Báthy László pre­látus-kanonok elnöki megnyitójában szivet megrázó képekkei ecsetelte a napjainkban oly nagyon elszaporo­dott gyermeknyomort, amely csak a züllés útjára vezet. Elitélte a vagyo­nosabb osztály szűkkeblűségét, kik e nyomor enyhítésére alig-alig ada­koznak. A tartalmas titkári jelentés­ből, melyet dr. Felber Gyula szemi­náriumi tanár olvasott fel, megtud­tuk, hogy az egyesület 247 gyerme­ket gondoz. Nádler István tanitónő­képző-intézeti igazgató, egyesületi pénztáros jelentésének tudomásulvé­tele után dr. Meszlényi Zoltán érseki titkár nagy elfoglaltságára való te­kintettel az egyesületben viselt tit­kári állásáról lemondott s helyébe a közgyűlés egyhangúlag dr. Felber Gyulát, a „Katholikus Gyermekvé­delem" szerkesztőjét választotta meg. Kimondotta továbbá a közgyűlés, hogy az évi tagsági dijat 200 koro­nára, az alapitótagsági dijat pedig 5000 koronára emeli fel. Az Országos Kath. Szövetség gyűlései. A katholikus hitélet mélyí­tését segíti előre évtizedek óta az Or­szágos Kath. Szövetség hitbuzgalmi szakosztálya, amely Prohászka Ottokár püspök és Zadravecz István tábori püs­pök elnöklésével működik. A szakosz­tály a mult napokban tartott ülésén Szentiványi Károly rátóti prépost előa­dása után megállapította legközelebbi munkarendjét, melynek értelmében egyházmegyénkint megszervezi nép­missiós egyesületeit, valamint erős mozgalmat indít a világi férfiak apostol­kodásának rendszeres terv szerint való bekapcsolására. Rendkívüli érdeklődés mellett tartotta meg ülését az Országos Kath. Szövetség közművelődési szak osztálya is, melynek elnöke Prohászka Ottokár püspök, másodelnöke pedig Lepold Antal prelátus. A Prohászka püspök elnöklesével lefolyt ülésen a többek között résztvettek: Zichy János gróf, Zadravecz István, Zsembery István ügyv. alelnök, Bleyer Jakab, Bársony János, Kiss János, Wolken berg Alajos egyetemi tanárok, Hindy Zoltán, Krisztics Sándor, Kry wald Ottó, Szentiványi Károly, Szölgyémi Ferenc, Kursenreiter Károly, Kocsán Károly. Gerevich Tibor dr., az esztergomi pri­mási múzeum igazgatója, egyetemi magántanár, a szakosztály előadója összefoglalóan ismertette a szakosz­tálynak a múltban kifejtett munkás­ságát, mely a katholikus nagygyűlé­seken és a szakosztályban a tudomá­nyok népszerűsítésére, a katholikus irodalom ápolására, az egyházművé szetek fejlesztésére azóta jórészt már megvalósult eszméket adott. Az el­nöklő püspök és többek hozzászólá­sával részletesen foglalkozott a szak­osztály legközelebbi munkatervével, melyet a már meglevő és eredménye­sen működő katholikus kulturális intézmények bevonásával fog meg­valósítani. A szövetség szociális szak­osztálya e hó végévei tartja érdem­leges ülését. Tekepálya megnyitás az ipar­testületben. Az esztergomi ipartes­testület a mult vasárnap a kedvezőt­len idő miatt nem tarthatta meg te­kepálya megnyitását s azt f. hó 20­án, pünkösd vasárnap fogja meg­tartani. A dijtekézés délután 1 óra­kor kezdődik, melyben csak ipartes­tületi tagok vehetnek részt. A három legjobb dobó igen értékes jutalom­ban részesül. „Move a hölgyek figyelmébe. Ezennel felkérem a Move Nőcsoport tagjait, hogy f.. hó 17-én, csütörtök délután 5 órákor a megyeházi hiv. helyiségünkben tartandó közgyűlé­sen mennél -számosabban megjelenni szíveskedjenek. Andrássy Mária, a Move helyi nőcsoport vezetője. A Magyarországi Munkások Rokkantsegélyző és Nyugdíjegy­lete ujabban fölemelte a tagdijakat és segélyeket, 1923. május első hetétől kezdve osztályonként a következő tagdijak fizetendők: I. osztály 30, II. osztály 40, III. osztály 50, IV. osztály 60, V. osztály 80 és a VI. osztály 100 K hetenként. A rokkantsegélyek ugyanilyen arányban emeltettek. Az újonnan belépő tagok 10 évi tagsági idő után az I. osztályban 1800, a II. osztályban 2400, a III. osztályban 3000, a IV. osztályban 3600, az V. osztályban 4800 és a VI. osztályban 6000 K segélyt kapnak havonta, amely segélyek az évek arányában 3000, 4000, 5000, 6000, 8000, illetve 19.000 K-ig emelkednek. A rokkant­és árvasegélyekre az egylet 10 millió koronát fizet ki havonta. A beiratási dij 150 K. Fölvilágositással szívesen szolgál a helybeli fiók vezetősége. Befizető hely az ipartestületnél. Az esztergomi érseki tanító­képzőbe, valamint annak a városban elhelyezett intertátusába, az 1923/24. tanévre felvétetni óhajtók, a bibornok hercegprímás és érsek úrhoz címzett kérvényeiket július elsejéig az intézet igazgatóságánál nyújtsak be, A fel­vételek és módozatok teljesen azono ­sak az állami tanítóképzőkre vonat­kozólag a Néptanítók Lapjának 16— 17. számában megjelent hirdetmény­ben foglaltakkal. Bármily felvilágosí­tást készséggel nyújt az igazgatóság. Közönség figyelmébe! Illetékes helyről kértek fel bennünket, hogy figyelmeztessük olvasóközönségünket az esztergomi oláhcigányokra. Ci­gányaink között ugyanis tifusz meg­betegedés fordult elő, amit könnyen széthurcolhatnak. Ámbár közegész­ségügyi hatóságunk minden óvintéz­kedést megtett, mégis kéri a közön­séget, hogy házaikba ne eressze be a cigányokat. Házbérfizetési haladék a köz­alkalmazottaknak. A kormány a lakásügy ideiglenes rendezése tár­gyában kibocsátott rendelet módosí­tásaként elrendelte, hogy a közszol­gálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak, a közszolgálatban ál­lott nyugdíjas tisztviselők és egyéb alkalmazottak, valamint ezeknek öz­vegyei, a m. kir. honvédségnek, a m. kir. csendőrségnek, a m. kir. fo­lyamőrségnek és am. kir. vámőr­ségnek tényleges szolgálatban álló és nyugdíjas tagjai és ezeknek öz­vegyei, úgyszintén a katonai nyug­dijasok és özvegyek a május 1-én esedékessé vált bért június 10-ik napjáig fizethetik. Közszállitási óvadékok. A keres­kedelmi kormány utasította az állami hatóságokat, hogy megfelelő korláto­zások mellett hadikölcsönkötvényeket óvadékul elfogadni kötelesek. A posta közleménye. Ujabban egyre több magánvállalkozás gyűjt a távbeszélő előfizetők foglalkozás sze­rinti (szak) névsorára s ebben közzé­teendő hirdetésekre megrendelést. Minthogy a gyűjtés többnyire olyan formában s olyan szövegű nyomtat­ványok felhasználásával történik, hogy a közönség nagy része ezek alapján a postának tulajdonítja az egész vállalkozást, a m. kir. posta úgy a saját, mint a közönség érdeké­ben szükségesnek tartja ezúton ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom